A Szegedi Tudományegyetem hallgatóinak főként a Földrajz és Földtudomány BSc,MSc és PhD, képzéseken van lehetőségük a radiokarbon kormeghatározó laborral megismerkedni. Egyes szabadon választható tantárgyak keretében a laboratóriumi munkákban is lehetőségük adódik megmérettetni magukat. Elsősorban diplomamunkájukat készítők, illetve doktoranduszok kapcsolódnak be a kormeghatározással kapcsolatos kutatómunkába. Alap és mesterszakos hallgatók, a folyamatok összetettsége miatt kurzusokhoz kapcsolódó laborbemutatókon ismerkedhetnek meg a hazai szinten is egyedi infrastruktúrával.

A kutatók éjszakája programsorozatnak 2015 óta része az SZTE TTIK programja, idén „SZÉNATOMOKKAL AZ IDŐ NYOMÁBAN” címmel. A radioaktív C-14 izotópon alapuló kormeghatározás az utóbbi évtizedekben forradalmasította mindazt, amit múltunkról tudunk, legyen szó régészetről, környezetünkről vagy a klímaváltozásról. A program során a látogatók megismerkedhetnek egy radiokarbon laboratórium működésével és életével, valamint gyermekek számára is látványos kísérleteken vehetnek részt. Az évek során az előadók személye mellett az esemény tartalma is bővült, mivel a geokronológiai ismereteken kívül magáról a radioaktivitásról is bővebben szó esik és szemléltető kísérletek is kísérik a bemutatót.

–A kutatók éjszakája keretében igyekszünk a módszer alapjait elmagyarázni, megértetni kicsikkel és nagyokkal. Emellett a környezeti radioaktivitással kapcsolatos érdekességeket mutatunk meg hordozható gamma spektrométerünk felhasználásával. Kifejezetten a kicsik kedvéért néhány éve a laboratóriumi munka során alkalmazott folyékony nitrogénnel kapcsolatos mini kísérleti blokkot is beiktattunk a program végére, ami nagy sikernek örvend. A laboratóriumot természetesen a Kutatók Éjszakája keretein kívül is használjuk, alapvetően földtudományi és régészeti minták radiokarbonos kormeghatározására. Tudomásom szerint működő folyadékszcintillációs radiokarbon laboratóriumból Magyarországon csak ez az egy található és a környező országokban sem gyakori. Más elven, ún gyorsítós tömegspektrometriás (AMS) technikával dolgozó laboratórium az ATOMKI-ban, Debrecenben található – mondta Dr. Sipos György, az SZTE TTIK Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék tanszékvezetője.

A kutatók éjszakán résztvevők érdeklődéssel fogadják a program különböző részeit. A kisebbek (és sokszor az idősebbek is) a legizgalmasabbnak egyértelműen a kísérleteket találják. A kísérő szülők, tanárok illetve idősebb diákok inkább az érdekes tények és adatok keltik fel az érdeklődésüket. Kivételes esetekben a mélyebb fizikai/természetföldrajzi összefüggések is terítékre kerülnek, elsősorban akkor, ha középiskolás, vagy egyetemista csoport érkezik.

 

Az intézeti kutatásokban olyan geomorfológiai és geokronológiai vizsgálatokba kapcsolódik be a labor, mint régi folyóvízi üledékek kormeghatározása, de talajvizsgálatokban és régészeti kutatásokban jól alkalmazható a módszer.

–Elsősorban a múltbeli felszínfejlődéssel kapcsolatos kutatásokat segíti a labor, például egykori folyómedrek vagy tavak üledékeinek, esetleg homokdűnékben megőrződött szerves maradványok kormeghatározásával. Emellett különböző talajok tényleges és látszólagos korát is vizsgáljuk, mely utal a talajok szénkörforgalomban betöltött szerepére, ami pedig a légkör szén-dioxid tartalma, azaza a klímaváltozás szempontjából érdekes. Emellett régészeti leletek, elsősorban csontok kormeghatározásával foglalkozik a laboratórium. Nagyon fontos a munkavédelmi előírások betartása, hiszen folyékony nitrogénnel, illetve zárt rendszerben ugyan, de benzollal is dolgozunk, ezért hallgatókat csak hosszabb betanítást követően és csak felügyelettel engedünk részt venni a munkában. A folyadékszcintillációs mérés és annak kiértékelése speciális szaktudást igényel, amely fél év alatt nagyjából elsajátítható megfelelő alaptudás esetén – tudtuk meg Filyó Dávidtól a tanszék végzős doktorandusz hallgatójától.

Alapvetően két részre különül el a laboratórium: az egyikben a minták feltárását végzik, itt egy függőleges égető kemence és egy benzol-szintetiziáló sor található. A másikban pedig a mérés történik egy béta-számláláson alapuló folyadékszcintillációs mérőműszer segítségével.

Utóbbi műszer jól integrálódik egy kisebb környezeti radiológiai laboratóriumba, hiszen más geokronológiai vizsgálataikhoz gammaspektrométereket, illetve szilárd mintából történő alfa/béta sugárzás mérésére alkalmas speciális műszert is használnak. Ez a műszerpark a régióban egyedülálló, és további változatos alkalmazásokat tesz lehetővé.

 

Lévai Ferenc

Fotó: Kovács-Jerney Ádám