Az SZTE hallgatói nyerték a szegedi zöld városfejlesztési versenyt
A Szegedi Tudományegyetem Földrajz- és Földtudományi Intézet egyik csapata nyerte a 2024-es szegedi fenntartható városfejlesztésről szóló, fiataloknak szervezett versenyt. Az úgynevezett Hackatlon külföldön már jól ismert, olyan szituációs verseny, melyben a csapatoknak rövid idő alatt kell a lehető leginnovatívabb és legköltséghatékonyabb megoldást kitalálniuk. Ebben jeleskedtek a földrajzos hallgatók.
![*](/site/upload/2024/07/az_szte_hallgatoi_nyertek_a_szegedi_zold_varosfejlesztesi_versenyt2.jpg)
Szeret túrázni? Ezt ne hagyja otthon!
Egyedülálló, hiánypótló, szórakoztató és ismeretterjesztő egyszerre Veres Zsolt, az SZTE alumnusának könyve, amely az Országos Kéktúra földtudományi különlegességeit mutatja be és magyarázza meg a laikusok számára is érthető módon. A kiadvány a Szegedi Tudományegyetem TTIK Földrajz- és Földtudományi Intézetének kiadója, a GeoLitera gondozásában jelent meg.
![*](/site/upload/2024/07/1.10_abra_fe_lr.jpg)
Kijöttek a legfrissebb adatok az éghajlatváltozásról: Szeged belvárosa már olyan forró, mint Rómáé
A szegedi mérések alapján az elmúlt egy év (2023. július – 2024. június) középhőmérséklete a külterületen 14,4 °C volt, ami jelentősen meghaladja az 1981-2010-es időszak átlagát (11,5 °C). A belvárosban a városi hatások miatt az éjszakák rendszerint melegebbek, a minimumhőmérsékletek pedig magasabbak, így ott az elmúlt év középhőmérséklete 15,2 °C volt. Ez utóbbi érték olyan városok átlaghőmérsékletének felel meg, mint Róma, Marseille vagy Szaloniki. Dr. Gál Tamás, az MTA doktora, az SZTE TTIK Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék tanszékvezetője, valamint a Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület elnöke elmagyarázza, miért vállalhat egyedülálló szerepet az SZTE a magyarországi klímakutatásban.
![*](/site/upload/2024/07/kja___number_9503.jpg)
Dr. Kriska Olivér kapta idén az Aranykréta Díjat
A TTIK hallgatóinak szavazata alapján idén Dr. Kriska Olivér érdemelte ki az Aranykréta Díjat. A Természettudományi és Informatikai Kar Kari Tanácsa 2024. június 7-i ülésén — a TTIK hallgatóinak szavazata alapján — kiemelkedő színvonalú oktató-nevelő munkájának elismeréseként a Természettudományi és Informatikai Kar Aranykréta Díját adományozta Dr. Kriska Olivérnek.
A Földrajzi és Földtudományi Intézet összes munkatársa nevében szívből gratulálunk és további eredményes munkát, lelkes és elhivatott hallgatókat kívánunk!
![*](/site/upload/2024/06/ko_aranykreta_2024.png)
III. Csatári Bálint szakdolgozat és diplomamunka pályázat
A Duna-Tisza Közi Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanács (a továbbiakban: Térségi Fejlesztési Tanács) a természetes vízmegtartó megoldások ösztönzése és fontosságának tudatosítása érdekében pályázatot hirdet alapszakos és mesterszakos hallgatók részére.
![*](/site/upload/2024/06/csatari_palyazat_2024_3.png)
Az egyetem tv Napfel műsorának vendége volt Dr. Kovács Attila kollégánk
Idén egyre több helyről számolnak be a szakértők arról, hogy országosan dőlnek meg a hőségrekordok. A rekordokkal együtt a nyár is hamarabb köszöntött be, emiatt a növények is sokkal korábban kezdték meg a virágzásukat, vagy termésüket. Az egyetem tv Napfel műsorának legújabb vendége, Dr. Kovács Attila, meteorológus, a Földrajzi és Földtudományi Intézet adjunktusa, válaszolt arra, hogy milyen klímával kapcsolatos problémákra számíthatunk a jövőben.
![*](/site/upload/2024/05/ka_video.png)
Évszázados tudással és modern kutatásokkal a Föld élhető jövőjéért
Tudományos konferenciát rendeztek a Szegedi Tudományegyetemen „FÖLDRAJZ 100 Szeged - A szegedi földrajzi felsőoktatás centenáriuma” címmel 2024. április 26-án, az SZTE TTIK Földrajzi és Földtudományi Intézetében. A konferencia bemutatta a 2024 évben centenáriumát ünneplő földrajzos (földrajztanár és geográfus) képzés a Dél-Alföldi régió társadalmi, gazdasági fejlődésében betöltött szerepét.
![*](/site/upload/2024/04/evszazados_tudassal_es_modern_kutatasokkal_a_fold_elheto_jovoejeert_nyito.jpg)
Szeged.hu - Hogyan segítheti a földrajztudomány a fenntartható városok tervezését? – ezt vizsgálták szegedi kutatók
A Szeged.hu hírportál "Magyar zseni" rovata legfrissebb részében összefolgaló készült Kovács Zoltán akadémikus, tanszékvezető egyetemi tanár Földrajz 100 Szeged – A szegedi földrajzi felsőoktatás centenáriuma című szakmai konferencián elhangzott előadását ezekről a kutatásokról.
![*](/site/upload/2024/04/foci_100___kz.png)
Megjelent "A szegedi Alföldkutatás története - A Szegedi Alföldkutató Bizottság és az Alföldi Tudományos Intézet története (1928-1949)" című GeoLitera kiadványunk
Jelen kötet ennek a Szegeden megszervezett tudományos szakmai egyesületnek a struktúráját, intézményi hátterét, valamint a szerteágazó két évtizedes tevékenységének eredményeit tekinti át a főbb tudományok és gazdasági ágak szerint csoportosítva levéltári dokumentumok, korabeli hírlapi források, statisztikai adatok, a bizottság saját egykori kiadványai és a szakirodalomban megtalálható elszórt adatok, utalások alapján.
![*](/site/upload/2024/04/alfold_hir1.png)
Az SZTE versenyén kiderült, kik a legjobb földrajzos középiskolások a Kárpát-medencében
A Jakucs László Nemzetközi Középiskolai földrajzverseny Magyarország, sőt az egész Kárpát-medence legtöbb középiskolai tanulóját megmozgató földrajzversenye. Februárban 478 csapat 956 középiskolása vett részt az első iskolai fordulón, ahonnan a legjobb 96 tanuló jutott be az április 12-én és 13-án, Szegeden megrendezett döntőbe, ahova a környező országok magyar lakta területeiről és hazánk minden vármegyéjéből érkeztek versenyzők.
![*](/site/upload/2024/04/az_szte_versenyen_kiderult__kik_a_legjobb_foldrajzos_kozepiskolasok_a_karpat_medenceben_fot.jpg)
Az Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék munkatársa Pro Meteorológia Emlékplakett kitüntetésben részesült
A meteorológiai világnap alkalmából az Energiaügyi Minisztérium ünnepélyes keretek között adta át a Pro Meteorologia Emlékplaketteket azoknak a kiváló szakembereknek, akik jelentős mértékben hozzájárultak a meteorológiai tudomány és gyakorlat fejlődéséhez Magyarországon. Idén a kitüntetettek között van Gál Tamás, az Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék munkatársa, aki szakmai tevékenységével kiemelkedően járult hozzá a meteorológia területén elért eredményekhez.
![*](/site/upload/2024/03/20240327_092002.jpg)
Az SZTE Mérnöki Kar dékánja és az SZTE TTIK adjunktusa az Archenerg Klaszter új elnökségében
Kecskeméten tartották az Archenerg Klaszter 2024-es tisztújító ülését, ahol Prof. Dr. Bíró István, az SZTE Mérnöki Karának dékánja vette át a klaszter elnöki tisztségét. Az alelnöki pozíciók közül pedig egyet Dr. Nagy Gyula, az IKIKK Oktatás Modernizációs és Innovációs Klaszter Élethosszig Tartó Tanulás Fejlesztési Program vezetője és a Földrajzi és Földtudományi Intézet adjunktusa látja el.
![*](/site/upload/2024/03/kja___3803.jpg)
Mi vezetett Szeged legnagyobb természeti katasztrófájához 145 éve? - tudományos szempontból vizsgálták a Szegedi Nagyárvizet
151 ember vesztette életét és az akkori 75 ezer szegedi lakosból 60 ezer vált hajléktalanná, amikor 1879. március 12-én a Tisza elöntötte Szegedet. Európa minden részére eljutott a természeti katasztrófa híre, amely alapvetően megváltoztatta a térség lakóinak életét és az árvízvédelemmel kapcsolatos koncepciókat is. A szegedi nagyárvíz 145. évfordulója alkalmából rendezett tudományos konferencián, 2024. március 11-én a Szent-Györgyi Albert Agóra Dísztermében Szeged történetének legnagyobb természeti katasztrófájára emlékeztek a tudományos élet képviselői és az árvízvédelemben érintett szervezetek, intézmények, hatóságok, köztük az SZTE tudósai.
![*](/site/upload/2024/03/kja___4615.jpg)
Az év ásványa a korund, melynek érdekességeiről adtak interjút az Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék munkatársai
Tudják mi a közös a csiszolópapírban, a timföldben és a szent koronában? Az, hogy mindhárom tartalmaz alumínium-oxidot, pontosabban korundot. Ez a sokoldalú ásvány számos természetes és mesterséges formában megjelenik: a legismertebbek és leglátványosabbak a drágakő változatai, például a zafír és a rubin.
A riport annak járt utána, hogy mitől különleges a korund, melyet idén az Év ásványának is választottak, illetve a riportban az Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék oktatói mesélnek a Koch Sándor Ásványgyűjteményról, valamint az ásványok Mohs-féle keménységéről.
![*](/site/upload/2024/03/korund_novum.png)
Televíziós riport készült az óceáni tengeráramlatok szerepéről intézetünk munkatársával, Dr. Gál Tamással
Az utóbbi években az óceáni tengeráramlatok szerepét kiemelten kezdték vizsgálni a tudósok. Maguk is meglepődtek az eredményeken, hogy milyen óriási szerepük van a tengeráramlásoknak az éghajlat alakulásában. Leállásuk dominóként döntené be a Föld további fontos éghajlati rendszereit. Modellezések szerint a legkritikusabb terület a Grönland előtti bukóáramlat, amely olyan mértékben lassul, hogy akár már ebben az évtizedben leállhat. Intézetünk munkatársa, Dr. Gál Tamás nyilatkozott a Novum-nak. A videó a hírre kattintva elérhető.
![*](/site/upload/2024/03/tengeraramlat_egh.png)
![*](/site/upload/2024/03/tengeraramlat_egh.png)