Az egyetemi közösség erejét és hagyományait ünnepelték az SZTE Napján
Koszorúzással, jubileumi ünnepi szenátusi üléssel, díszdoktori címek és rangos egyetemi kitüntetések átadásával ünnepelte november 14-én a Szegedi Tudományegyetem az Egyetem Napját. Az eseményen az intézmény vezetői, oktatói, kutatói, hallgatói, valamint az SZTE Nobel-díjas professzora, Karikó Katalin és az egyetem díszdoktorává avatott Nobel-díjas író, Krasznahorkai László együtt idézték fel az universitas több mint 450 éves szellemi örökségét és jelenkori sikereit. Az ünnepségen Dr. Törőcsikné Prof. Dr. Görög Márta alumna, igazságyügyi miniszter bejelentette az SZTE Alma Mater Testület megalakulását, amely az egyetem öregdiák közösségének további erősítését szolgálja.
FÖLDRAJZ-FÖLDTUDOMÁNYI EGYETEMI ELŐKÉSZÍTŐ
A Szegedi Tudományegyetem TTIK Földrajz- és Földtudományi Intézete ingyenes egyetemi előkészítő tanfolyamot indít a földrajz, földtudományi és környezetmérnök BSc szakok, valamint az osztatlan földrajztanár szak iránt érdeklődők számára. Az előkészítő célja, hogy a résztvevők betekintést nyerjenek az egyetemi képzésekbe, kiegészítsék a középiskolában szerzett földrajzi és földtudományi ismereteiket, tanácsokat kapjanak az érettségire való felkészüléshez, és tudomást szerezzenek a szakokhoz kapcsolódó elhelyezkedési lehetőségekről.
Soha nem látott vízhiány – Magyarország vízkészletei történelmi mélyponton
A 2026-os év első kilenc hónapjának mérései azt mutatják, hogy tovább csökkent a talajokban tárolt víz mennyisége, miközben a magyarországi folyók számos szelvényében új kisvízi rekordok születtek. A Szegedi Tudományegyetem TTIK Földrajz- és Földtudományi Intézet Természet- és Környezetföldrajz Tanszékének kutatói országos talajnedvességi adatsorokat és vízállás adatokat elemeztek, térképekkel, modellekkel és korszerű terepi eszközökkel követve a vízhiány alakulását. Emellett a vízmegtartást szolgáló beavatkozások előkészítésén dolgoznak. A 2026-os aszály egyik legfontosabb tanulsága, hogy a korábban kevésbé veszélyeztetett térségekben is rendkívüli ütemben esik vissza a talajnedvesség formájában tárolt vízkészlet, és a kisvízi rekordok megdőlése immár nem csupán egy-egy vízgyűjtőre korlátozódik, hanem országos léptékű vízgazdálkodási problémává vált.
Döbbenetes a táj változása Közép-Ázsia magashegységeiben: a kirgiz nagykövet jelenlétében mutatták be a szegedi kutatók a 120 évvel ezelőtti Prinz-expedíció nyomán végzett terepi kutatásaik első eredményeit
Eltűnő gleccserek, visszahúzódó jégsapkák, átalakuló folyóvölgyek és csökkenő vízszintű tavak rajzolódtak ki azokból az összehasonlító vizsgálatokból, amelyeket a Szegedi Tudományegyetem Földrajz- és Földtudományi Intézetének kutatói végeztek a Tien-san hegységben. A több mint száz évvel ezelőtt az Almásy György (1900, 1906) és Dr. Prinz Gyula (1906, 1909) expedícióinak helyszíneire visszatérő kutatócsoport eredményeit a Magyar Földrajzi Társaság Szegedi Osztályának előadóülésén mutatták be népes, mintegy 150 fős közönség előtt 2026. október 20-án. Az SZTE nemzetközi hírű professzorának, díszdoktorának családját vele azonos nevű unokája – Dr. Prinz Gyula főorvos – képviselte. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Erlan Abdildajev, Kirgizisztán magyarországi nagykövete, Dorogi Sándor korábbi kirgizisztáni magyar nagykövet, és Dr. Erdős Endre Kirgizisztán tiszteletbeli konzulja is.
Drónnal a nemzetközi élvonalba: SZTE-s hallgatók nyerték a visegrádi országok drónversenyét
Négy ország, tizenhat csapat, több tucat hallgató és két napnyi intenzív gyakorlás után a Szegedi Tudományegyetem csapata állhatott a dobogó legfelső fokára a lengyelországi V4UAV Challenge nemzetközi drónversenyen. A győzelem azonban csak az egyik sikertörténet: az SZTE hallgatói olyan gyakorlati tudást és nemzetközi tapasztalatot szereztek, amely a jövő földrajzi, geoinformatikai és környezetkutatási munkáiban is fontos előnyt jelenthet.
A holdkőzetektől a hétköznapi kihívásokig: Mivel foglalkoznak a szegedi geológusok?
A XV. Tudományfesztiválon a „Geológus a Holdon” standon a holdkőzetek és földi megfelelőik voltak a fókuszban, még R2-D2 is feltűnt a csapatban. Egy laikus számára a kőzet sokszor csak egy unalmas, szürke kavics. Mi történik, amikor a geológusok bekapcsolják a polarizációs mikroszkópot? Milyen rejtett világ, „kódolt üzenet” tárul a szemük elé, amit a laikusok nem látnak?
Lóháton, drónokkal: SZTE-kutatóexpedíció az olvadó gleccserek nyomában
Különleges tudományos eredményekkel és életre szóló tapasztalatokkal tért haza Közép-Ázsiából a Szegedi Tudományegyetem kutatóexpedíciója. Az SZTE oktatóiból és hallgatóiból álló csapat azért járta be a 20. század utolsó földrajzi felfedezőinek egyike, Prinz Gyula nyomában ezt a térséget, hogy feltárja a klímaváltozás és az emberi tevékenység hatására bekövetkezett környezeti változásokat. Az expedíció eredményeit 2026. október 20-án, 16.00 órakor Szegeden, az Egyetem utca 2. szám alatti épületben (BTK) fogják ismertetni, a Magyar Földrajzi Társaság előadóülésén. A rendezvény nyilvános, a belépés ingyenes.
Kincsek az egyetemen – Magyarország egyik legjelentősebb tudományos kollekciója a Koch Sándor Ásványgyűjtemény
Minden alkalommal lenyűgözi a látogatókat az a látványos tárlat, amelyben közel 1000 ásványfaj több mint 3000 példánya tekinthető meg az SZTE TTIK megújult Földrajz- és Földtudományi Intézetének folyosóin. A ritkaságokkal is büszkélkedő gyűjtemény idén is népszerű volt a Kutatók Éjszakáján.
Óriáscápa fogakkal, óriásszarvas aganccsal is találkozhat, aki az SZTE őslénytani tárlatát meglátogatja
Az SZTE Földrajz- és Földtudományi Intézetének országosan is jelentős és védett őslénytani gyűjteménye segíti az oktatást és a kutatásokban is komoly hasznát veszik. Többek között ahhoz is hozzájárulhat, hogy a tudósok meghatározzák, hogyan változott Földünk éghajlata a múltban. A Kutatók Éjszakáján, mint mindig, most is népszerű volt a tárlat és fogadtak előzetes bejelentkezés alapján iskolai csoportokat is.
Meteorológia specializáció
A Meteorológia specializáció 2016-ban indult. A BSc képzés során a közös földtudományi ismereteken felül a meteorológia tárgyköréhez elengedhetetlen matematikai, fizikai és programozási ismeretek szerepelnek a képzési programban. A specializáció fő tárgyai az időjárási és éghajlattani jelenségeket, azok észlelését, működésük fizikai leírását ismertetik.







