Hogyan befolyásolja egyetlen tengeri szoros, mennyibe kerül a tankolás Magyarországon?
Amikor a magyar autós a benzinkúton látja emelkedni az üzemanyag árát, ritkán gondol arra, hogy ennek oka akár egy távoli tengeri átjáróban keresendő. Pedig a Perzsa-öböl és az Indiai-óceán között húzódó, mindössze 33-34 kilométer széles Hormuzi-szoros a globális gazdaság egyik legfontosabb ütőere. De vajon hogyan függ össze a kőzetlemezek évmilliókkal ezelőtti vándorlása a globális energiapánikkal és a mi pénztárcánkkal? A választ a földtan és a társadalomföldrajz ritka, egymásba fonódó találkozása adja meg.
Autók helyett zöld megoldások az SZTE parkolóiban – hallgatók ötleteit karolta fel a 2026-os Szegedi Parking Day
2026. szeptember 18. délutánján került megrendezésre a Szegedi Tudományegyetem rektori épületének parkolóiban a Szegedi Parking Day rendezvény az Európai Mobilitási Hét alatt. Ezzel az SZTE idén is csatlakozott azon kezdeményezéshez, hogy világszerte városi parkolókat alakítsanak át közösségi térré, új, zöld funkcióval ellátva azokat. A szegedi esemény fő célja a figyelem felhívása volt a gyakran zsúfolt autós közlekedésre, parkolási nehézségekre, fenntartható közlekedési megoldásokra. Az esemény sikeréhez jelentősen hozzájárult, hogy a parkolóhelyek átalakításában az egyetem oktatói mellett a Földrajz- és Földtudományi Intézet BSc-, Msc- és tanárszakos hallgatói is aktívan részt vettek.
Másképp látjuk majd a világot? Az ENSZ az Equal Earth térkép mellett döntött, a szegedi kutatók reagálnak
Az új térkép bevezetéséről a Szegedi Tudományegyetem TTIK Földrajz- és Földtudományi Intézetének intézetvezetőjét, Prof. Dr. Pál-Molnár Elemért és két tanszékvezetőjét, Prof. Dr. Gál Tamást és Dr. Sipos Györgyöt kérdeztük.
Az Alföld kihívásaitól a közös megoldásokig – lezajlott a negyedik SZTE GEOCamp
Augusztus végén az SZTE GEOCamp táborban találkoztak újra a Szegedi Tudományegyetem TTIK Földrajz- és Földtudományi Intézete által szervezett Jakucs László Középiskolai Földrajzverseny résztvevői, valamint további, a földrajz iránt érdeklődő középiskolások. A négynapos GEOCamp során a diákok a gyakorlatban is megtapasztalhatták, milyen a földrajzkutatók munkája, és hogyan járulhat hozzá a földrajzi tudás napjaink környezeti kihívásainak megértéséhez és kezeléséhez.
Fókuszban a fenntarthatóság: Tajvanon mutatta be zöld sikereit a Szegedi Tudományegyetem
Nemzetközi kapcsolatait és fenntarthatósági elismertségét tovább erősítve vett részt a Szegedi Tudományegyetem a tajvani 4th International Student Leaders Meeting on Sustainability (ISLMS 2026) konferencián. A világ legzöldebb egyetemeinek találkozóján Tráser Nándor PhD-hallgató és Kurucz Róbert, az SZTE SFF Innovációmenedzsment egység vezetője képviselte az intézményt, megosztva az SZTE innovatív zöld gyakorlatait a globális közösséggel.
Műkincsek új megvilágításban: Újabb szegedi laboratórium csatlakozott az Európai Kutatási Infrastruktúrához
Sikeresen zárult a Szegedi Tudományegyetem Geokronológiai Laboratóriumának felvételi eljárása az Európai Örökségtudományi Kutatási Infrastruktúra, az E-RIHS ERIC partnerintézményei közé. A laboratórium lumineszcens kormeghatározási szolgáltatása már a 2026. július 30-án megnyílt nemzetközi felhívásban is elérhető. A pályázók kerámiák, téglák, terrakotta műalkotások és különféle üledékek korának meghatározására vehetik igénybe a szegedi kutatók műszereit és szakértelmét. A benyújtott kutatási terveket tudományos kiválóságuk és megvalósíthatóságuk alapján értékelik.
A nagy felfedezők nyomában: Első alkalommal rendezett nyári tábort a legkisebbeknek az SZTE Földrajz- és Földtudományi Intézete
Játékos kísérletek, évmilliós ősmaradványok és a bolygónkat érintő legizgalmasabb kérdések – idén nyáron első alkalommal nyitotta meg kapuit a nyári táborozók előtt az SZTE TTIK Földrajz- és Földtudományi Intézete (FFI). A cél nem csupán a felhőtlen szórakozás volt: az oktatók a jövő problémamegoldóit keresték.
Kincsek az egyetemen – Magyarország egyik legjelentősebb tudományos kollekciója a Koch Sándor Ásványgyűjtemény
Minden alkalommal lenyűgözi a látogatókat az a látványos tárlat, amelyben közel 1000 ásványfaj több mint 3000 példánya tekinthető meg az SZTE TTIK megújult Földrajz- és Földtudományi Intézetének folyosóin. A ritkaságokkal is büszkélkedő gyűjtemény idén is népszerű volt a Kutatók Éjszakáján.
Óriáscápa fogakkal, óriásszarvas aganccsal is találkozhat, aki az SZTE őslénytani tárlatát meglátogatja
Az SZTE Földrajz- és Földtudományi Intézetének országosan is jelentős és védett őslénytani gyűjteménye segíti az oktatást és a kutatásokban is komoly hasznát veszik. Többek között ahhoz is hozzájárulhat, hogy a tudósok meghatározzák, hogyan változott Földünk éghajlata a múltban. A Kutatók Éjszakáján, mint mindig, most is népszerű volt a tárlat és fogadtak előzetes bejelentkezés alapján iskolai csoportokat is.
