SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Földrajz- és Földtudományi Intézet

A meteorológiai világnap alkalmából az Energiaügyi Minisztérium ünnepélyes keretek között adta át a Pro Meteorologia Emlékplaketteket azoknak a kiváló szakembereknek, akik jelentős mértékben hozzájárultak a meteorológiai tudomány és gyakorlat fejlődéséhez Magyarországon. Idén a kitüntetettek között van Gál Tamás, az Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék munkatársa, aki szakmai tevékenységével kiemelkedően járult hozzá a meteorológia területén elért eredményekhez.

Kecskeméten tartották az Archenerg Klaszter 2024-es tisztújító ülését, ahol Prof. Dr. Bíró István, az SZTE Mérnöki Karának dékánja vette át a klaszter elnöki tisztségét. Az alelnöki pozíciók közül pedig egyet Dr. Nagy Gyula, az IKIKK Oktatás Modernizációs és Innovációs Klaszter Élethosszig Tartó Tanulás Fejlesztési Program vezetője és a Földrajzi és Földtudományi Intézet adjunktusa látja el.

Tudják mi a közös a csiszolópapírban, a timföldben és a szent koronában? Az, hogy mindhárom tartalmaz alumínium-oxidot, pontosabban korundot. Ez a sokoldalú ásvány számos természetes és mesterséges formában megjelenik: a legismertebbek és leglátványosabbak a drágakő változatai, például a zafír és a rubin.

A riport annak járt utána, hogy mitől különleges a korund, melyet idén az Év ásványának is választottak, illetve a riportban az Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék oktatói mesélnek a Koch Sándor Ásványgyűjteményról, valamint az ásványok Mohs-féle keménységéről.

Az utóbbi években az óceáni tengeráramlatok szerepét kiemelten kezdték vizsgálni a tudósok. Maguk is meglepődtek az eredményeken, hogy milyen óriási szerepük van a tengeráramlásoknak az éghajlat alakulásában. Leállásuk dominóként döntené be a Föld további fontos éghajlati rendszereit. Modellezések szerint a legkritikusabb terület a Grönland előtti bukóáramlat, amely olyan mértékben lassul, hogy akár már ebben az évtizedben leállhat. Intézetünk munkatársa, Dr. Gál Tamás nyilatkozott a Novum-nak. A videó a hírre kattintva elérhető.

151 ember vesztette életét és az akkori 75 ezer szegedi lakosból 60 ezer vált hajléktalanná, amikor 1879. március 12-én a Tisza elöntötte Szegedet. Európa minden részére eljutott a természeti katasztrófa híre, amely alapvetően megváltoztatta a térség lakóinak életét és az árvízvédelemmel kapcsolatos koncepciókat is. A szegedi nagyárvíz 145. évfordulója alkalmából rendezett tudományos konferencián, 2024. március 11-én a Szent-Györgyi Albert Agóra Dísztermében Szeged történetének legnagyobb természeti katasztrófájára emlékeztek a tudományos élet képviselői és az árvízvédelemben érintett szervezetek, intézmények, hatóságok, köztük az SZTE tudósai.

Ugyanakkor, ezzel egy időben Intézetünk is 100 éves múltra tekint vissza. Ehhez kapcsolódóan pedig több esemény is megrendezésre kerül Szegeden. Például egy előadássorozat: minden hónap utolsó csütörtökén a résztvevők egy-egy 45 perces előadást hallgathatnak meg a nagy iskolateremtő geográfusokról, amelyeket a tanítványok tudományos munkásságáról szóló rövidebb előadások és műhelybeszélgetések követnek. Emellett megismerhetők lesznek a teljesség igénye nélkül az SZTE Földrajzi és Földtudományi Intézetének legújabb kutatási eredményei.