SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Földrajz- és Földtudományi Intézet

Dr. Bajmócy Péter, az SZTE TTIK Földrajz- és Földtudományi Intézet egyetemi docense a Magyarországon található, 3155 közigazgatásilag önálló település - városok és falvak - mindegyikébe eljutott. A települések jelentős részét tömegközlekedéssel érte el. Olyan helyeken is járt, ahol már csak egyetlen ember él, sőt olyanokon is, amelyek kihaltak. Volt, hogy szökött állami gondozottnak nézték és majdnem ott ragadt egy településen. Inspiráló története nemcsak érdekes, de hasznos is. Személyes tapasztalatait kutatásai és oktatói munkája során is kamatoztatja.

A Szegedi Tudományegyetem tudósainak közreműködésével valósult meg a Magyarország Nemzeti Atlasza (MNA) sorozat első három kötete. A magyar és angol nyelven is elérhető térképgyűjtemények nyomtatott és digitális (e-MNA) formában is elérhetők. Interaktív formában bárki megtekintheti az atlaszokat a Magyar Tudományos Akadémia fennállásának 200. évfordulója alkalmából Szegedre hozott vándorkiállításon.

Február 3-ig várják a szervezők a kétfős középiskolai csapatok jelentkezését a Kárpát-medence legnagyobb középiskolásoknak szóló földrajzversenyére. A Szegedi Tudományegyetem 15. alkalommal rendezi meg a népszerű megmérettetést, amelynek névadója, az SZTE korábbi professzora, Jakucs László idén lenne 100 éves.

Megjelent a legújabb, mértékadó elemzés az elmúlt év időjárásáról. A legfrissebb Berkeley Earth 2025-re vonatkozó klímajelentést Prof. Dr. Gál Tamás, az SZTE TTIK FFI Légkör- és Téradattudomány Tanszék tanszékvezetője elemezte.

A köztársasági elnök 335/2025. (XII. 16.) KE határozata alapján Gál Tamás egyetemi tanári kinevezést kapott. A magyar felsőoktatásban az „egyetemi tanár” a legmagasabb akadémiai fokozat, amelynek elnyeréséhez PhD-fokozat, habilitáció és rendszerint az MTA doktora cím szükséges. Interjú az SZTE TTIK Légkör- és Téradattudomány Tanszék tanszékvezetőjével.

A SZAB „Akadémikusok nyakkendő nélkül” című dokumentációs sorozatának legutóbbi vendége Kovács Zoltán geográfus volt.

A X. Szegedi Jótékonysági Félmaratonon az SZTE Földrajz- és Földtudományi Intézet minden eddiginél nagyobb delegációval vett részt és szép eredményeket ért el.

A Szegedi Tudományegyetem frissen felújított és átadott Földrajz- és Földtudományi Intézete adott otthont a 12. Ásványtani, Kőzettani és Geokémiai Felsőoktatási Műhelyek Éves Találkozójának. Az eseményen a szakma legnevesebb hazai szakértői nemcsak az aktuális oktatási és kutatási kihívásokat vitatták meg, de első kézből ismerhették meg a házigazda Geológia Tanszék stratégiai megújulását is.

A világ minden részén ünnepelték a GIS (Geographic Information Science) –Day-t. Magyarországon az MTA fennállásának 200. évfordulója alkalmából Budapesten rendeztek nagyszabású szakmai fórumot a tudományterületre fókuszálva, amelynek főszervezője és több előadója is a Szegedi Tudományegyetem kutatója.

A szervezeti átalakulás után infrastruktúrájában is megújult a Szegedi Tudományegyetem Földrajz- és Földtudományi Intézete. A több mint 100 millió forintos, saját erőből megvalósított beruházást 2025. november 19-én, ünnepélyes keretek között adta át az egyetem vezetése.

Őszi konferenciáján új vezetőt választott az Európában is az egyik legpatinásabb szakmai testület, az 1872-ben alapított Magyar Földrajzi Társaság. Az SZTE Földrajz- és Földtudományi Intézet oktatója, Prof. Dr. Kovács Zoltán elnöki megbízatása 2029-ig szól. Ő az első szegedi elnök a társaság történetében.

A Szegedi Tudományegyetem TTIK Földrajz- és Földtudományi Intézete ingyenes egyetemi előkészítő tanfolyamot indít a földrajz, földtudományi és környezetmérnök BSc szakok, valamint az osztatlan földrajztanár szak iránt érdeklődők számára.

Minden alkalommal lenyűgözi a látogatókat az a látványos tárlat, amelyben közel 1000 ásványfaj több mint 3000 példánya tekinthető meg az SZTE TTIK megújult Földrajz- és Földtudományi Intézetének folyosóin. A ritkaságokkal is büszkélkedő gyűjtemény idén is népszerű volt a Kutatók Éjszakáján.

Az SZTE Földrajz- és Földtudományi Intézetének országosan is jelentős és védett őslénytani gyűjteménye segíti az oktatást és a kutatásokban is komoly hasznát veszik. Többek között ahhoz is hozzájárulhat, hogy a tudósok meghatározzák, hogyan változott Földünk éghajlata a múltban. A Kutatók Éjszakáján, mint mindig, most is népszerű volt a tárlat és fogadtak előzetes bejelentkezés alapján iskolai csoportokat is.

A Földrajzi és Földtudományi Intézet képzései

A Föld természeti erőforrásainak fenntartható használata, a területi tervezési kérdések megoldása, vagy a nagy felbontású felmérésekre vonatkozó kereslet a mindennapi élet számos területén követeli meg olyan technológiák használatát és integrálását, mint a távérzékelésen alapuló földmegfigyelés és képfeldolgozás, vagy a térbeliségre koncentráló adatbázis-kezelés és digitális térképészet. Éppen erre koncentrál az SZTE egyik új képzése, a geoinformatika mesterszak, amely ötvözi az informatika lehetőségeit a földtudományok sokszínűségével.

Mit tehet a földrajz és a földtudomány napjaink környezeti kihívásai ellen? Mitől is szép a társadalomföldrajz?

Képzéseink rendkívül gyakorlatközpontúak, számos terepgyakorlat segíti, hogy az elméletben elsajátított tudás a való életben is alkalmazható legyen.

A Földrajz- és Földtudományi Intézet hallgatói Európa 12 országában és összesen 46 egyetemen vehetnek részt részképzésben.

A Földrajz- és Földtudományi Intézet számos érdekes programot kínál az érdeklődő általános- és középiskolás diákoknak! A programok ingyenesek, de előzetes bejelentkezéshez kötöttek!

Mi a specializáció célja? Milyen képességekkel rendelkezik egy geológus? Mik a fontosabb tantárgyak? Milyen elhelyezkedési lehetőségek vannak?

Mi a specializáció célja? Milyen képességekkel rendelkezik egy táj- és környezetkutató geográfus? Mik a fontosabb tantárgyak? Milyen elhelyezkedési lehetőségek vannak?

Mi a képzés célja? Milyen képességre tesz szert, aki turizmus specializáción végez? Mi a képzés tartalma, milyen kurzusokon lehet résztvenni? Hol lehet elhelyezkedni a diploma megszerzése után? Miért válassz minket?

A Meteorológia specializáció 2016-ban indult. A BSc képzés során a közös földtudományi ismereteken felül a meteorológia tárgyköréhez elengedhetetlen matematikai, fizikai és programozási ismeretek szerepelnek a képzési programban. A specializáció fő tárgyai az időjárási és éghajlattani jelenségeket, azok észlelését, működésük fizikai leírását ismertetik.

Földtudományi alapszak (BSc)

Földtudomány mesterszak (MSc)

Mi a specializáció célja? Milyen képességekkel rendelkezik egy terület- és településfejlesztő geográfus? Mik a fontosabb tantárgyak? Milyen elhelyezkedési lehetőségek vannak?