SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Földrajz- és Földtudományi Intézet

Az ősi maják földhasználatát, a Kárpát-medence folyóinak korábbi fejlődését vagy éppen az ókori műalkotások eredetiségét is lehet vizsgálni a Szegedi Tudományegyetem geokronológiai laboratóriumának segítségével.

Újabb mérföldkőhöz érkezett az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar jelenleg is futó H2020 projektje, a PHOENIX, amelynek eredményeit hamarosan az Európai Parlamentben is bemutatják.

Nemzetközi jelentőségű alapművet adott ki a Kárpát-medence hidrogeológiájáról Dr. Szanyi János, az SZTE Geológia tanszék kutatója és Dr. Almási István, Kanadában dolgozó olaj-hidrogeológus. Az angol nyelven íródott kiadvány bemutatja többek között a kilenc országot érintő ivóvízellátás, öntözővízrendszer és geotermikus fűtés geológiai hátterét. A tanulmány kiindulási, hivatkozási alapként szolgálhat a közép- és felsőoktatásban, de hasznos olvasnivaló lehet az érdeklődő laikusoknak is.

A Magyar Bor oldalán megjelent beszélgetés dr. Pál Molnár Elemér geológussal itt olvasható.

Az ország egyik legmodernebb földtudományi adatelemző bázisává alakult az SZTE TTIK Földrajz- és Földtudományi Intézetének téradattudományi informatikai rendszere, vagyis a GIS-labor (Geographic Information System). A több mint 13 millió forint saját erőből megvalósított fejlesztésnek köszönhetően a szegedi hallgatók korát megelőző infrastruktúra segítségével ismerkedhetnek meg az adatelemzéssel, és olyan tapasztalatokat szerezhetnek, amelyek a legmodernebb globális kutatásokat támogatják.

A gyémánt értékével vetekedő, babonák övezte opál lesz 2025-ben az Év Ásványa, amiből a Szegedi Tudományegyetem gyűjteményében is vannak különleges példányok.

Minden alkalommal lenyűgözi a látogatókat az a látványos tárlat, amelyben közel 1000 ásványfaj több mint 3000 példánya tekinthető meg az SZTE TTIK megújult Földrajz- és Földtudományi Intézetének folyosóin. A ritkaságokkal is büszkélkedő gyűjtemény idén is népszerű volt a Kutatók Éjszakáján.

Az SZTE Földrajz- és Földtudományi Intézetének országosan is jelentős és védett őslénytani gyűjteménye segíti az oktatást és a kutatásokban is komoly hasznát veszik. Többek között ahhoz is hozzájárulhat, hogy a tudósok meghatározzák, hogyan változott Földünk éghajlata a múltban. A Kutatók Éjszakáján, mint mindig, most is népszerű volt a tárlat és fogadtak előzetes bejelentkezés alapján iskolai csoportokat is.

A Földrajzi és Földtudományi Intézet képzései

A Föld természeti erőforrásainak fenntartható használata, a területi tervezési kérdések megoldása, vagy a nagy felbontású felmérésekre vonatkozó kereslet a mindennapi élet számos területén követeli meg olyan technológiák használatát és integrálását, mint a távérzékelésen alapuló földmegfigyelés és képfeldolgozás, vagy a térbeliségre koncentráló adatbázis-kezelés és digitális térképészet. Éppen erre koncentrál az SZTE egyik új képzése, a geoinformatika mesterszak, amely ötvözi az informatika lehetőségeit a földtudományok sokszínűségével.

Mit tehet a földrajz és a földtudomány napjaink környezeti kihívásai ellen? Mitől is szép a társadalomföldrajz?

Képzéseink rendkívül gyakorlatközpontúak, számos terepgyakorlat segíti, hogy az elméletben elsajátított tudás a való életben is alkalmazható legyen.

A Földrajz- és Földtudományi Intézet hallgatói Európa 14 országában vehetnek részt részképzésben.

A Földrajz- és Földtudományi Intézet számos érdekes programot kínál az érdeklődő általános- és középiskolás diákoknak! A programok ingyenesek, de előzetes bejelentkezéshez kötöttek!

Mi a specializáció célja? Milyen képességekkel rendelkezik egy geológus? Mik a fontosabb tantárgyak? Milyen elhelyezkedési lehetőségek vannak?

Mi a specializáció célja? Milyen képességekkel rendelkezik egy táj- és környezetkutató geográfus? Mik a fontosabb tantárgyak? Milyen elhelyezkedési lehetőségek vannak?

Mi a képzés célja? Milyen képességre tesz szert, aki turizmus specializáción végez? Mi a képzés tartalma, milyen kurzusokon lehet résztvenni? Hol lehet elhelyezkedni a diploma megszerzése után? Miért válassz minket?

A Meteorológia specializáció 2016-ban indult. A BSc képzés során a közös földtudományi ismereteken felül a meteorológia tárgyköréhez elengedhetetlen matematikai, fizikai és programozási ismeretek szerepelnek a képzési programban. A specializáció fő tárgyai az időjárási és éghajlattani jelenségeket, azok észlelését, működésük fizikai leírását ismertetik.

Földtudományi alapszak (BSc)

Földtudomány mesterszak (MSc)

Mi a specializáció célja? Milyen képességekkel rendelkezik egy terület- és településfejlesztő geográfus? Mik a fontosabb tantárgyak? Milyen elhelyezkedési lehetőségek vannak?