SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Földrajz- és Földtudományi Intézet

A Szegedi Tudományegyetem Földrajz- és Földtudományi Intézete nagyszabású kutatást indít a városklíma és a városlakók hőérzetének összefüggéseinek pontosabb megismerése érdekében.

A klímaváltozással egyes természeti katasztrófák kialakulásának gyakorisága nőhet, és ez sok esetben az emberi életet és az emberi egészséget is veszélyeztetheti. Több ilyen eseményre kell a jövőben számítanunk? Előre jelezhető ezek kialakulása? Fel lehet minderre társadalmi szinten készülni? Ezekre a kérdésekre kereste a választ az immár másodjára megrendezett Natural Hazards and Climate Change konferencia. A Szegedi Tudományegyetemen szervezett tudományos eseményen négy kontinens mintegy 150 szakembere vett részt.

Először mutatta be Szegeden szélesebb szakmai közönség előtt eredményeit az MTA-SZTE Földrajz Szakmódszertani Kutatócsoport.

Az SZTE Báthory István Gimnázium és Általános Iskola földrajzos diákjai az idei tanévben kiemelkedő eredményeket értek el országos és nemzetközi versenyeken: három dobogós helyezést szereztek a Középiskolai OTDK-n, aranyérmet hoztak el az UNESCO Országismereti Földrajzversenyről, és a kutatásaikat egyetemistákat idéző színvonalon mutatták be.

A Szekszárdi Tudásközpontban rendezték az első Nemzetközi Lösz Terroir Konferenciát, amelyen a Szegedi Tudományegyetem Földrajz– és Földtudományi Intézet GeoTerroir Interdiszciplináris Kutatócsoportjának tagjai ismertették a lösz, mint üledékes kőzet tudományos ismérveit. A nemzeti és nemzetközi országimázs szempontjából kulcsfontosságú természeti kincsünk, a lösz az abból táplálkozó haszonnövényeken, mint például a szőlőn és az arra épülő borászaton keresztül fejti ki hatását.

Két hetet töltött Magyarországon Dr. Moritz Gubler, a Berni Egyetem kutatója, aki az SZTE oktatóival és kutatóival cserélt tapasztalatot a tanárképzés legújabb módszereiről. A jövő oktatóinak képzésének is alkalmazkodnia kell a XXI. század kihívásaihoz, ezért például már a földrajztanár-képzésben is megjelenik a klímaváltozás. A svájci szakember látogatásának középpontjában a kutatócsoport által alkalmazott kutatási módszerek, például a szemkövetéses vizsgálatok és a földrajztanár-képzés módszerei - elsősorban a tanulóközpontú oktatás módszerei - álltak.

A térképolvasás titkai címmel tart szakmai fórumot május 8-án, csütörtökön 15 órától az SZTE Földrajz- és Földtudományi Intézete, az MTA–SZTE Földrajz Szakmódszertani Kutatócsoport, valamint az MTA Szegedi Akadémiai Bizottságának Oktatáselméleti Munkabizottsága, és Neveléstudományi és Pszichológiai Szakbizottsága, a szegedi MTA SZAB Székház dísztermében.

A tudományos ismeretterjesztés ősi módszeréhez nyúlik vissza a Szegedi Tudományegyetem egyik legújabb speciálkollégiuma, a „GeoKéktúra I.”, amely a földtudományi és földrajzi jelenségeket, folyamatokat keletkezési, előfordulási helyükön vizsgálja, vagyis a természetben. A különleges, terepgyakorlattal egybekötött kurzust az SZTE TTIK Földrajz- és Földtudományi Intézet Geológia Tanszéke hirdette meg az ott tanuló nappali és levelező rendszerű képzésben részt vevő BSc-s és MSc-s hallgatói - például földtudomány, földrajz, környezetmérnök szakosok - számára.

Minden hallgatónk, aki képviselt minket, díjjal térhet haza Pécsről! Gratulálunk mindannyiuknak!

Másodszor adott otthont a Szeged az Európai Geotermikus PhD Napok rendezvénynek. 2013. után 2025-ben is a Szegedi Tudományegyetem szervezésében valósult meg az a jelentős nemzetközi tudományos konferencia, amelynek fókuszában korunk egyik legsokoldalúbban felhasználható zöld energiája, a geotermikus energia állt.

Földrajzi tudás a fenntartható jövő szolgálatában: továbbra is népszerű a középiskolások körében a Szegedi Tudományegyetem Jakucs László Nemzetközi Földrajzversenye.

„Vízgazdálkodási kihívások és tudományos válaszok a Dél-Alföldön” címmel tartottak szakmai napot Szegeden, a Magyar Tudományos Akadémia helyi akadémiai bizottságának székházában. A Magyar Hidrológiai Társaság által szervezett szakmai nap célja, hogy platformot biztosítson a vízügyi igazgatás által felvetett gyakorlati problémák, kutatási kérdések és innovációs igények megvitatására, valamint hogy feltérképezze az ezekre választ adni képes egyetemi kompetenciákat a Szegedi Tudományegyetemen.

Az SZTE Földrajz- és Földtudományi Intézet szakértői adnak választ a fenti kérdésekre.

Az elektromos rollerek egyre nagyobb szerepet kapnak a városi közlekedésben. Nem véletlenül, hiszen gyorsak, praktikusak és fenntartható alternatívát kínálnak az autózással vagy a tömegközlekedéssel szemben. Azonban növekvő népszerűségük számos kérdést is felvet: hogyan illeszkednek a városi térbe? Milyen konfliktusok alakulnak ki a különböző közlekedők között? És vajon a roller pusztán egy praktikus eszköz, egy divathullám, vagy egy olyan életstílus, amely hosszú távon is alakíthatja a városi mobilitást? Ezekre a kérdésekre keres választ Dr. Boros Lajos, az SZTE TTIK Földrajz- és Földtudományi Intézet Társadalomföldrajz Tanszékének egyetemi docense. Vezetésével zajlik ugyanis a Szegedi Tudományegyetemen hazánkban egyedülálló mikromobilitási kutatás. A felmérésről, a kutatók eddigi tapasztalatairól Dr. Boros Lajossal beszélgettünk.

Együttműködési megállapodást kötött a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Földrajz- és Földtudományi Intézete és a Békéscsabai Szakképzési Centrum Vásárhelyi Pál Technikum és Kollégium, melynek célja az oktatás, szemléletformálás terén meglévő együttműködés kibővítése, a közös beiskolázási tevékenységek fejlesztése.

A Szegedi Tudományegyetem Magyarország egyik olyan intézménye, amelynek fűtését részben geotermikus energia biztosítja. A SZTE-n végzett szakemberek segítségével tudhatjuk meg, hogyan jut el a hőenergia a 2000 méteres mélységből a tantermekig és a lakásokig.

Műholdképek, drónfelvételek térbeli adatelemzésével segíti a földmegfigyelési programok széles körű alkalmazásait az SZTE nyertes NKFIH-Advanced kutatási pályázata. A legfontosabb haszonnövények terméshozamának pontos előrejelzését, a növénybetegségek korai területi azonosítását és a tápanyagszint értékelését, valamint új, hatékony növényvédelmi gyakorlatok bevezetését segítheti az az alapkutatás, amelyre 120 millió forintos támogatást nyert a Szegedi Tudományegyetem.

A földfelszín alatti világ megismerése szempontjából kiemelt jelentőségűek a mélyfúrások, amelyekről számos érdekesség derült ki februári cikkünkből.

Napjaink egyik legégetőbb globális kérdése, hogy hogyan változik éghajlatunk, azzal pedig egész életünk. Erre a kérdésre keresi a választ, minden akadémiai tudást összefogva a Szegedi Tudományegyetem, tavasztól központilag koordinált formában is. Az SZTE klímaváltozással kapcsolatos kutatásait és különböző területekről érkező szakértőit fogja össze a március elsejével létrejött Klímaváltozás Interdiszciplináris Kutatócsoport. Az első évben kollaboráció részvevőinek összegyűjtése és a kapcsolható kutatások rendszerezése lesz a munka fókuszában.

Az SZTE TTIK Földrajz- és Földtudományi Intézet két oktatója 2025.02.26-án a Magyar Tudományos Akadémia székházában komoly szakmai elismerésben egyben megbízatásban részesült.

Az ősi maják földhasználatát, a Kárpát-medence folyóinak korábbi fejlődését vagy éppen az ókori műalkotások eredetiségét is lehet vizsgálni a Szegedi Tudományegyetem geokronológiai laboratóriumának segítségével.

Újabb mérföldkőhöz érkezett az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar jelenleg is futó H2020 projektje, a PHOENIX, amelynek eredményeit hamarosan az Európai Parlamentben is bemutatják.

Nemzetközi jelentőségű alapművet adott ki a Kárpát-medence hidrogeológiájáról Dr. Szanyi János, az SZTE Geológia tanszék kutatója és Dr. Almási István, Kanadában dolgozó olaj-hidrogeológus. Az angol nyelven íródott kiadvány bemutatja többek között a kilenc országot érintő ivóvízellátás, öntözővízrendszer és geotermikus fűtés geológiai hátterét. A tanulmány kiindulási, hivatkozási alapként szolgálhat a közép- és felsőoktatásban, de hasznos olvasnivaló lehet az érdeklődő laikusoknak is.

A Magyar Bor oldalán megjelent beszélgetés dr. Pál Molnár Elemér geológussal itt olvasható.

Az ország egyik legmodernebb földtudományi adatelemző bázisává alakult az SZTE TTIK Földrajz- és Földtudományi Intézetének téradattudományi informatikai rendszere, vagyis a GIS-labor (Geographic Information System). A több mint 13 millió forint saját erőből megvalósított fejlesztésnek köszönhetően a szegedi hallgatók korát megelőző infrastruktúra segítségével ismerkedhetnek meg az adatelemzéssel, és olyan tapasztalatokat szerezhetnek, amelyek a legmodernebb globális kutatásokat támogatják.

A gyémánt értékével vetekedő, babonák övezte opál lesz 2025-ben az Év Ásványa, amiből a Szegedi Tudományegyetem gyűjteményében is vannak különleges példányok.

Minden alkalommal lenyűgözi a látogatókat az a látványos tárlat, amelyben közel 1000 ásványfaj több mint 3000 példánya tekinthető meg az SZTE TTIK megújult Földrajz- és Földtudományi Intézetének folyosóin. A ritkaságokkal is büszkélkedő gyűjtemény idén is népszerű volt a Kutatók Éjszakáján.

Az SZTE Földrajz- és Földtudományi Intézetének országosan is jelentős és védett őslénytani gyűjteménye segíti az oktatást és a kutatásokban is komoly hasznát veszik. Többek között ahhoz is hozzájárulhat, hogy a tudósok meghatározzák, hogyan változott Földünk éghajlata a múltban. A Kutatók Éjszakáján, mint mindig, most is népszerű volt a tárlat és fogadtak előzetes bejelentkezés alapján iskolai csoportokat is.

A Földrajzi és Földtudományi Intézet képzései

A Föld természeti erőforrásainak fenntartható használata, a területi tervezési kérdések megoldása, vagy a nagy felbontású felmérésekre vonatkozó kereslet a mindennapi élet számos területén követeli meg olyan technológiák használatát és integrálását, mint a távérzékelésen alapuló földmegfigyelés és képfeldolgozás, vagy a térbeliségre koncentráló adatbázis-kezelés és digitális térképészet. Éppen erre koncentrál az SZTE egyik új képzése, a geoinformatika mesterszak, amely ötvözi az informatika lehetőségeit a földtudományok sokszínűségével.

Mit tehet a földrajz és a földtudomány napjaink környezeti kihívásai ellen? Mitől is szép a társadalomföldrajz?

Képzéseink rendkívül gyakorlatközpontúak, számos terepgyakorlat segíti, hogy az elméletben elsajátított tudás a való életben is alkalmazható legyen.

A Földrajz- és Földtudományi Intézet hallgatói Európa 14 országában vehetnek részt részképzésben.

A Földrajz- és Földtudományi Intézet számos érdekes programot kínál az érdeklődő általános- és középiskolás diákoknak! A programok ingyenesek, de előzetes bejelentkezéshez kötöttek!

Mi a specializáció célja? Milyen képességekkel rendelkezik egy geológus? Mik a fontosabb tantárgyak? Milyen elhelyezkedési lehetőségek vannak?

Mi a specializáció célja? Milyen képességekkel rendelkezik egy táj- és környezetkutató geográfus? Mik a fontosabb tantárgyak? Milyen elhelyezkedési lehetőségek vannak?

Mi a képzés célja? Milyen képességre tesz szert, aki turizmus specializáción végez? Mi a képzés tartalma, milyen kurzusokon lehet résztvenni? Hol lehet elhelyezkedni a diploma megszerzése után? Miért válassz minket?

A Meteorológia specializáció 2016-ban indult. A BSc képzés során a közös földtudományi ismereteken felül a meteorológia tárgyköréhez elengedhetetlen matematikai, fizikai és programozási ismeretek szerepelnek a képzési programban. A specializáció fő tárgyai az időjárási és éghajlattani jelenségeket, azok észlelését, működésük fizikai leírását ismertetik.

Földtudományi alapszak (BSc)

Földtudomány mesterszak (MSc)

Mi a specializáció célja? Milyen képességekkel rendelkezik egy terület- és településfejlesztő geográfus? Mik a fontosabb tantárgyak? Milyen elhelyezkedési lehetőségek vannak?