Amikor kilépünk a Kárász utcára vagy sétálunk egyet a Dugonics téren, a hőmérő higanyszála csak az igazság egyik felét mutatja meg. Azt, hogy valójában mennyire érezzük melegnek az időt, a tudomány a humán komfortérzet fogalmával írja le. Az SZTE Földrajz- és Földtudományi Intézet a tavaly nyári, extrém hőhullámokkal terhelt időszakban a lakosság segítségét kérte: egy online kérdőív segítségével bárki „közösségi klímakutatóvá” válhatott, hogy megossza, mit tapasztal a saját bőrén.

Ahogy egyre közeledünk az újabb meleg, terhelő időszakok felé – melyek a jelenlegi enyhe télvégi időjárás alapján idén is korán érkezhetnek –, érdemes számot vetni azzal, mit tanultunk 2025 nyarából.

Nem a hőmérő mondja meg, hogy izzadunk-e

A kutatás egyik legfontosabb sarokköve a PET (Fiziológiailag Ekvivalens Hőmérséklet) index használata volt. Ez az a szám, ami igazán számít! A PET ugyanis nemcsak a levegő hőmérsékletét veszi figyelembe, hanem a páratartalmat, a szélsebességet és a minket érő napsugárzást is, ráadásul mindezt lefordítja a mi emberi "nyelvünkre", Celsius-fokokra.

A 2025 júniusa és augusztusa között lezajlott felmérésbe 128 fő kapcsolódott be aktívan. A kapott adatok rávilágítanak arra, hogy a szegedi utcákon a hőstressz szinte állandó kísérőnk volt a vizsgált időszakban.

Hogyan érezték magukat a szegediek a szabadban? (A PET kategóriák szerinti megoszlás a válaszadók körében)

Az adatokból megdöbbentő tény rajzolódik ki: a mérések időpontjában a válaszadók több mint 82%-a (106 fő) a "kicsit melegtől" a "forróig" terjedő skálán helyezte el a hőérzetét. A kellemes, semleges állapot csupán elvétve, a mérések kevesebb mint 10%-ában volt tapasztalható.

A klímatudatosság nem korosztályfüggő

Gyakori tévhit, hogy a klímaváltozás és a környezeti kutatások csak a legfiatalabbakat érdeklik. A szegedi adatok rácáfolnak erre! Bár az egyetemi város lévén a 20-30 éves korosztály (25 fő) nagyon aktív volt, a legtöbb megfigyelést az 50-60 évesek (40 fő) küldték be, sőt, a 70 év felettiek (23 fő) is kiemelkedő számban képviseltették magukat. Ez különösen fontos, hiszen a tartós hőhullámok, amelyek a 3. legmelegebb évünket jellemezték, az idősebb korosztály szervezetét terhelik meg a leginkább.

A közösségi kutatók korfája (Oszlopdiagram javaslat: X tengely: Korosztályok, Y tengely: Kitöltések száma. Kiemelve az 50-60 évesek 40 fős oszlopa).

A testünk trükkjei: Így verjük át a hőmérőt

A kutatás talán legizgalmasabb eredménye az objektív mutatók és a szubjektív emberi érzékelés közötti kapocs elemzése volt. A szakemberek megvizsgálták a becsült hőmérséklet és a ruházat hőszigetelő képessége (ún. CLO érték) közötti összefüggést.

Mit jelent ez a gyakorlatban? A kutatás statisztikailag is igazolta azt a mindennapi tapasztalatot, hogy az emberek kiválóan adaptálódnak. A grafikonok negatív kapcsolatot mutattak ki a ruházat és a becsült hőmérséklet között. Azaz: minél melegebbnek érezzük az időt, ösztönösen annál lengébb, légáteresztőbb darabokat választunk.

3. ábra: Alkalmazkodás a hőséghez – A ruházat (CLO érték) és a becsült hőmérséklet kapcsolata

Még megdöbbentőbb eredményt hozott a hőmérséklet-különbség és a PET index kapcsolata. Amikor az objektív PET mutató már rendkívül magas (tehát nagyon erős a hőterhelés), az emberek szubjektív hőérzeti különbsége mérséklődik. Lényegében a szervezetünk és az agyunk egy bizonyos ponton túl "hozzászokik" a szaunához.

4. ábra: Objektív vs. Szubjektív – Mennyire ver át minket a hőérzetünk? (A hőmérséklet-különbség és a PET viszonya)

Elemzés: A kutatás adatai (negatív meredekségű regressziós egyenes) rávilágítottak egy pszichológiai és fizikai akklimatizációs jelenségre. A pokoli hőségben az emberek már nem érzékelik a további hőmérséklet-növekedést olyan drasztikusnak. Ez egyfajta biológiai védekezési mechanizmus a folyamatos stresszel szemben.

A beton helyett fák kellenek: A napsugárzás hatalma

Miért olyan fojtogató a belváros nyáron? A kutatás adatbázisa egyértelműen megmutatta, hogy a legmagasabb hőérzeti értékeket azok adták meg, akik közvetlen napsugárzásnak voltak kitéve, árnyékmentes, lebetonozott területeken. A szélsebesség és a páratartalom mellett a közvetlen napsugárzás a városi mikroklíma legkeményebb diktátora.

Felkészülés a jövőre

A "Legyen Ön is klímakutató" projekt adatai nemcsak száraz statisztikák. Kézzelfogható bizonyítékai annak, hogy a városi környezet drasztikusan módosítja a mikroklímát. A 2025-ös rekordmeleg év után, látva a korán jött tavaszt, biztosak lehetünk benne: a hőstresszes napok száma idén is magas lesz.

A szegediek válaszai megerősítik a várostervezés előtt álló legnagyobb kihívást: a sokféle visszaverő és sugárzó felület (aszfalt, beton, üveg) helyett növelni kell a zöldfelületek, az árnyékos parkok és a párologtató vízfelületek arányát.

A kutatás nem áll meg. A humán bioklimatológia továbbra is figyeli a város lüktetését. Ahogy az időjárás egyre szélsőségesebbé válik, mindannyiunk közös érdeke, hogy tudatosan figyeljünk környezetünkre és saját testünk jelzéseire. Mert a klímaváltozást nemcsak a műholdak mérik – mi magunk is a bőrünkön érezzük.

SZTE info

A cikk a Szegedi Tudományegyetem Földrajz- és Földtudományi Intézete által 2025 nyarán lefolytatott „Legyen Ön is klímakutató” közösségi felmérés adatain alapul. Köszönjük annak a 128 szegedi lakosnak, aki hozzájárult a tudományos munkához! Az adatfeldolgozás és az ábrák szerkesztése Törtei Hédi Földtudomány BSc szakos hallgató és a projekt résztvevőinek munkája.

Nyitókép: pexels.com