A szakmai napot Prof. Dr. Kónya Zoltán nyitotta meg. A Szegedi Tudományegyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese elmondta, hogy pontosan azért hozták létre az Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központot, hogy az olyan nagy társadalmi jelentőségű kihívásokra, mint a klímaváltozás, az egyetem tudásának felhasználásával minél hatékonyabb megoldásokat tudjanak javasolni.

Prof. Dr. Kónya Zoltán, az SZTE tudományos és innovációs rektorhelyettese. Fotó: Kovács-Jerney Ádám

A kutatócsoport szervezését és koordinációját a Földrajz- és Földtudományi Intézet (FFI) vállalta magára. Prof. Dr. Pár-Molnár Elemér, az FFI intézetvezetője köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a geológiai idő során a Föld éghajlata folyamatosan változott.

A konferencián összesen 82 szakember vett részt. Fotó: Kovács-Jerney Ádám

– Ezek a természetes klímaváltozások hosszú távon, több tízezer vagy akár millió év alatt mentek végbe. A geológiai időlépték megértése rávilágított a mai klímaváltozás súlyosságára és arra, hogy milyen rövid idő áll rendelkezésünkre a cselekvésre. A Földrajz- és Földtudományi Intézet régóta foglalkozik a klímakutatással, a víz, a tájhasználat és a környezeti rendszerek változásainak vizsgálatával. Meggyőződésem, hogy a konferencia remek alkalmat teremt a különböző szakterületek találkozására és arra, hogy közösen találjunk megoldásokat korunk egyik legnagyobb kihívására – mondta el a megnyitón Prof. Dr. Pál-Molnár Elemér.

Prof. Dr. Pál-Molnár Elemér hangsúlyozta, hogy a Földrajz- és Földtudományi Intézet évszázados tudásbázisa nagyon hasznos a globális problémák megértésében. Fotó: Kovács-Jerney Ádám

Dr. Gál Tamás, az SZTE IKIKK Klímaváltozás Interdiszciplináris Kutatócsoport vezetője, az SZTE TTIK FFI Légkör- és Téradattudomány Tanszék vezetője a konferencia kezdetén vázolta a szakmai nap programját és a kutatócsoport céljait, melyek közül a legfontosabbak:

- a Szegedi Tudományegyetemen belüli, különböző tudományterületek közötti együttműködések elősegítése,

- karokon átívelő közös pályázatok,

- közös publikációk,

- és a társadalom számára hasznosítható, gyakorlati javaslatok a klímaváltozás hatásainak mérséklésére.

– A klímaváltozással kapcsolatos kutatások elengedhetetlenek bolygónk összetett folyamatainak megértéséhez, a változásokra való felkészüléshez és hatékony megoldások kidolgozásához. A téma rendkívüli összetettsége miatt ezek a kutatások sok esetben csak interdiszciplináris megközelítéssel vizsgálhatók – tudtuk meg Dr. Gál Tamástól.

Prof. Dr. Gál Tamás a Légkör- és Téradattudományi Tanszék vezetője számára a meteorológia a mindennapos kutatás és oktatás része. Fotó: Kovács-Jerney Ádám

A hazai egyetemek közül kiemelkedik a Szegedi Tudományegyetem, ahol a karok és kutatóhelyek valóban lefedik a tudomány teljes spektrumát. Számos karon foglalkoznak a klímaváltozással kapcsolatos kutatásokkal, vagy akár gyakorlati ismeretekkel is rendelkeznek a témában. A résztvevők rövid előadásokat láthattak a kutatóktól, kutatócsoportoktól, amelyekben bemutatták saját vagy kutatócsoportjuk profilját, a témával kapcsolatos releváns ismereteiket, projektjeiket és eredményeiket. A konferencia második részében a tudósok workshop jelleggel egyeztettek, az IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change – Éghajlatváltozási Kormányközi Testület) európai szerzői által azonosított nyitott tudományos kérdések mentén a további együttműködési és kutatási lehetőségekről és felmerülő ötletekről. A konferencia kiváló lehetőséget biztosított a személyes találkozásra, a közös érdeklődési pontok azonosítására és a jövőbeli együttműködések alapjainak lefektetésére.

A rendezvény tudományterületek közöttiségét a program és az előadások is alátámasztották. Olyan témák szerepeltek, mint

- A Kárpát-medence klímatörténete az utóbbi ezer évben

- Klímaváltozások és visszacsatolások: őséghajlattani és őskörnyezeti rekonstrukciók ásványtani és geokémiai proxik segítségével

- Időjárás és ember: A klímaváltozással összefüggő fiziológiai hatások vizsgálata, az ETSZK kapcsolódási pontjai a Kutatócsoporthoz

- A klímaváltozás és a DNS károsodás kapcsolata

- Alkalmazott Mesterséges Intelligencia Projektek

- Az Európai Zöld Átállás elősegítése participatív városfejlesztési technikák segítségével

- Klímaváltozás az irodalomban brit kortárs női írók (Zadie Smith, Ali Smith, Samantha Harvey) tükrében

- Klímaválság és újmédia-művészet. Tudomány, politika és művészet hármas esztétikája a múzeumi térben

- Természetkapcsolat és klímaváltozás pszichológiája

- Vízellátás és intenzív öntözési lehetőség a Homokhátságban

- Klímaváltozás és növénytermesztés - kihívások, válaszok.

Vélemények a rendezvényről - Különböző területek, közös cél

Prof. Dr. Bajmócy Zoltán egyetemi tanár, az SZTE Gazdaságtudományi Kar, Ökológiai Közgazdaságtan Intézetének kutatója ökológiai közgazdászként a globális környezeti-társadalmi problémák gazdasági-társadalmi-kulturális okaival és a fenntarthatóság irányába történő átmenet lehetőségeivel foglalkozik. A klímaváltozás kutatásához közvetlenül kötődik a zöld átmenet jelenlegi szakpolitikáinak kritikai értékelése, a piaci és a technológiától megoldást váró elképzelések korlátjainak elemzése; illetve annak vizsgálata, hogy a fenntarthatósági és igazságossági szempontok miként érvényesülhet(né)nek a városfejlesztésben.

– Őszintén azt gondolom, hogy ez egy hiánypótló kezdeményezés volt. Nagyon kevés olyan eseményhez volt szerencsém korábban, amely egy-egy problémakör mentén ennyi tudományterület képviselőjét tudta egyszerre mozgósítani. Hatalmas tanulási potenciál van abban, amikor nem csak egyszerűen más tudományterületek néhány eredményével találkozunk, hanem ezen túl a mienktől eltérő kérdésfeltevésbe, a gondolkodásmódba is betekintést kapunk. Részint már eddig is voltak tanszékeken vagy karokon átívelő kapcsolataink, de több olyan kutatócsoportot is megismertünk ma, akiknek a munkájáról keveset, vagy szinte semmit nem tudtunk a mi intézetünkben, miközben eredményeik relevánsak számunkra. Így a szünetekben több irányban is elindultak beszélgetések, amelyek később, akár közös projektekben is testet ölthetnek. Nagyon fontos kérdés, hogy a konferencián felvonultatott tudásanyag hogyan mozgósítható a globális környezeti, társadalmi válság megoldása érdekében. Az a tapasztalatom, hogy a klímaváltozással foglalkozó kutatócsoportok nagyon kevés figyelmet szentelnek annak, hogy reális képük legyen a tudomány és döntéshozatal viszonyával, a társadalmi, politikai döntések meghozatalával kapcsolatban. Hiba azt gondolni, hogy a fenntarthatóság előmozdító intézkedések hiánya kizárólag, vagy akár elsősorban az információhiánynak tudható be – összegezte Dr. Bajmócy Zoltán.

Dr. Tölgyesi Csaba, az MTA-SZTE Lendület Alkalmazott Ökológia Kutatócsoport vezetőjeként elsősorban az élőhely-restauráció aktuális kérdéseivel foglalkozik. Az élőhely-restauráció ezer szálon kötődik a klímaváltozás elleni küzdelemhez. Vizsgálataikban modellezték az élőhely-restaurációval megköthető szén-dioxid mennyiségét, az energiaszektor zöld átállásához elengedhetetlen napelemparkokat gyeprestaurációs beavatkozásokkal úgynevezett ökovoltaikus parkokká kívánják alakítani, melyek egyszerre szolgálják a természetvédelmi és klímavédelmi célokat, továbbá a klímaváltozás miatt terjedő inváziós növényfajok visszaszorítására terveznek biológiai kontrollon alapuló módszereket.

– A klímaváltozás a Föld minden egyes emberét nagyon sokrétűen érinti, így a megoldást sem egyetlen varázstabletta fogja jelenteni, hanem a legkülönbözőbb diszciplínákat művelő szakemberek együttműködése. Ez a rendezvény pont ezt a célt szolgálta, a geográfus, klimatológus, biológus, bölcsész és agrárszakemberek mind hozzá tudtak tenni a nagy egészhez, és így mindenki olyan ismeretekkel tért haza, amit a szakmájának megfelelő irodalom áttekintésével nem kapott volna meg. Az ökovoltaikus parkok kialakítása során egy komoly nehézség a zöldterületfenntartás során keletkező kaszálék gazdaságos elszállítása. A rendezvényen résztvevő agrárszakemberekben partnerre találtam, mivel állattartó gazdákkal kialakított kiterjedt kapcsolathálózatuk segítségünkre lehet. Ez ügyben már el is kezdtünk egyeztetni, és remélhetőleg egy valós win-win szituációt tudunk kialakítani a napelemparkok tulajdonosai és a gazdák között – mondta el Tölgyesi Csaba.

A rendezvényen 82 kutató vett részt. Az előadásokat követően workshopok színesítették a programot, amelynek zárásaként kötetlen módon is volt lehetősége a kutatóknak egymást és egymás kutatásait jobban megismerni. A közeljövőben a konferencián elhangzottak, valamint a párhuzamosan zajló szakirodalmi elemzés alapján egy tudás- és kompetenciatérkép készül. A kutatócsoport a jövő évben további workshopok megtartását tervezi, amelyek már konkrét kutatási kérdések köré szervezve, az azonosított műhelyek és kutatók bevonásával valósulhatnak meg. Ezek célja kutatási projekttervek kialakítása, valamint az együttműködés további elmélyítése. A konferenciát és a kutatócsoportot az SZTE IKIKK támogatta.

Lévai Ferenc

Nyitóképen: Prof. Dr. Gál Tamás a Légkör- és Téradattudományi Tanszék tanszékvezetője. Fotó: Kovács-Jerney Ádám