A szakmai fórum alaphangulatát Dr. Weiszburg Tamás, az ELTE TTK Ásványtani Tanszék oktatója foglalta össze legtalálóbban: „Jó ide bejönni!”. Ez a visszajelzés igazolta vissza leginkább azt a stratégiai munkát, amelyet az intézet vezetése bő egy éve indított el, és amelynek eredményeként egy, a 21. századi igényekre reflektáló, modern struktúra jött létre.

2025 november 20-án az SZTE FFI Jakucs László Földtudományi Nagyelőadójában fogadták a Geológia Tanszék oktatói a hazai felsőoktatási műhelyek képviselőit. A rendezvény megnyitóján Dr. Mádai Ferenc, a Miskolci Egyetem Nyersanyagkutató Földtudományi Intézet intézetigazgatója, az MTA GÁK Felsőoktatási Albizottságának elnöke köszöntötte a résztvevőket, tréfásan megjegyezve: „Miskolcról hidegben indultunk, és megérkeztünk a mediterrán világba. Télből az őszbe”. Kiemelte, hogy különleges alkalom visszatérni Szegedre, hiszen éppen 12 éve itt rendezték meg a legelső ilyen találkozót is.

Dr. Mádai Ferenc, a Miskolci Egyetem Nyersanyagkutató Földtudományi Intézet intézetigazgatója, az MTA GÁK Felsőoktatási Albizottságának elnöke

A házigazda nevében Prof. Dr. Pál-Molnár Elemér intézet- és tanszékvezető „Jó szerencsét!” köszöntéssel üdvözölte a vendégeket. Prezentációjában nemcsak az elmúlt egy év szervezeti és infrastrukturális átalakulását mutatta be, hanem történelmi kontextusba is helyezte a fejlesztést. Utalt arra a folytonosságra, amelyet egy 1927-ből származó, kézzel írott jegyzetekkel ellátott tervrajz is bizonyít: az elődök „kívánságlistája” a modern infrastruktúrával és a most átadott, korszerű laboratóriumokkal mára valósággá vált.

A tanszékvezető hangsúlyozta: a megújulás okai között a munkaerőpiaci igényekhez való alkalmazkodás és a képzések tartalmának átalakulása mellett kiemelt szerepet kapott a nemzetközi láthatóság növelése, valamint az oktatás, kutatás és szolgáltatás hármasának komplex, integrált fejlesztése.

A köszöntők után az eseményen bemutatkoztak a Geológia Tanszék kutatócsoportjai is:

Terra Tempus Paleoklíma és Őskörnyezet Kutatócsoport (Dr. Raucsikné Dr. Varga Andrea, egyetemi docens)

„Vulcano” Kőzettani és Geokémiai Kutatócsoport (Dr. Szemerédi Máté, adjunktus)

Fluidum-Kőzet Kölcsönhatások Kutatócsoport (Dr. Hrabovszki Ervin, tudományos munkatárs)

Hidrogeológia és Geotermia Kutatócsoport (Dr. Szanyi János, adjunktus)

GeoTerroir Kutatócsoport (Prof. Dr. Pál-Molnár Elemér, intézet- és tanszékvezető, egyetemi tanár)

A találkozó első napi programja egy érdekes időutazással, egy korabeli dokumentumokat is bemutató előadással folytatódott: Vajda Tamás levéltáros, történész A szegedi földtudományi oktatás és kutatás első évtizedei címmel tartott prezentációt.

Ezt követően a résztvevők megismerhették a tanszék gyűjteményeit – a Koch Sándor Ásványgyűjteményt, valamint az Őslénytani és Földtani kiállítást –, illetve bepillantást kaptak az intézeti laboratóriumok munkájába, végül a megújult intézeti területeket járták be közösen.

Az első napot közös vacsora zárta, amelyen sokan elismerően nyilatkoztak a szegedi innovációról.

Az Őslénytani és Földtani kiállítást Dr. Gulyás Sándor mutatta be a résztvevőknek.

– Példaértékű és a mostani kihívásokra egy jó válasz az, amit Szegeden látunk. Jó látni, hogy itt van egy szakmai műhely, amely sokat ad arra is, hogy hogyan néz ki, másrészt arra, hogy hogyan ágyazódik be a múltba, miközben megvan az elképzelés arra is, hogy mik lehetnek a tartalmi kitörési pontok. Irigylem az itteni diákokat, akik nap mint nap olyan környezetben tanulhatnak, ami inspiráló és például a gyűjtemények sem elzárva, hanem a mindennapi életük, tanulmányaik, munkájuk során jelen vannak. A környezeten túl a kommunikációs stratégia, az oktatás modernizálása is a nyitást juttatja eszembe, ami kulcsfontosságú és meghatározó – mondta el Prof. Dr. Harangi Szabolcs, az MTA rendes tagja, az ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai Tanszék vezetője.

Prof. Dr. Harangi Szabolcs, az MTA rendes tagja, az ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai Tanszék vezetője.

– A szakterület fejlődésének vannak nagy szakaszai. Az itt látottak, hallottak alapján úgy látom, hogy Szegeden egy új, a 21. századi igényekre reflektáló gondolkodásmód mentén újjászervezett struktúra jött létre. Öröm látni ezt a fejlődést! Nagyon jó érzés azt látni, hogy ha van egy projekt, akkor annak a fejlesztése során előkerülő igényeket koncepcionális gondolkodás keretében ki lehet elégíteni. Nagyszerű látni ezt a megújulást! Eötvös Loránd szerint minden a személyeken múlik, ezért is pozitív, hogy nagyon sok fiatal oktatót is láthatunk az Intézetben, a Geológia Tanszéken, hiszen ők a kulcsai annak, hogy a megújulás évtizedek múlva visszatekintve is sikeresnek nevezhető legyen – hangsúlyozta Prof. Dr. Weiszburg Tamás, az ELTE oktatója.

Prof. Dr. Weiszburg Tamás

A találkozó második napján a Jakucs László Földtudományi Nagyelőadóban élénk diskurzus zajlott a szakmát érintő legégetőbb kérdésekről. A Felsőoktatási pillanatfelvétel és társadalmi kapcsolatok (közoktatás, versenyek, hallgatói utánpótlás) című témakör közös átgondolását Dr. Raucsik Béla (SZTE), az MFT Agyagásványtani Szakosztály elnöke, a rendezvény társszervezője vezette. A Mesterséges intelligencia alkalmazhatósága az oktatásban és a számonkérésben – előnyök és hátrányok címmel egy mindenkit érintő és érdeklő témát járhattak körül a konferencia résztvevői, Dr. Kovács János (PTE), az MTA GÁK FOA alelnöke moderálásában. A Műszerparkok fejlődése, pályázatok, együttműködési lehetőségek (pl. hallgatói, oktatói mobilitási ablakok, terepi programok) szekciót Dr. Mádai Ferenc (ME) vezette.

– Nemcsak országosan, hanem Európában, sőt világszerte ennek a földtudományi tématerületnek nagyon keményen meg kell küzdeni a hallgatókért, így igazodni kell a kor kihívásaihoz. Szegeden jól látható, hogy az évtizedekkel ezelőtti specializálódás és minél kisebb területre való összpontosítás helyett az integrálódás került a fókuszba. Az interdiszciplináris megközelítés alkalmazása kulcsfontosságú. A találkozó programjában a mesterséges intelligencia megjelenésére való reakció jó példa erre. Meg kell vizsgálnunk, hogy miként tudunk pozitívan kijönni a változásokból, vagyis a különböző tématerületeket érdemes lesz jobban összekapcsolni egymással. Pál-Molnár Elemér intézeti bemutatása során egyértelműen világossá is vált, hogy itt is ez a koncepció – hangsúlyozta Dr. Mádai Ferenc, a Miskolci Egyetem oktatója, az MTA Geokémiai, Ásvány- és Kőzettani Tudományos Bizottság Felsőoktatási Albizottság elnöke.

A konferencia zárásaként a résztvevők egyetértettek abban, hogy a frissen átadott Földrajz- és Földtudományi Intézet nemcsak infrastruktúrájában, hanem szellemiségében is sikeresen újult meg, méltó házigazdája volt a szakmai csúcstalálkozónak.

– Ez a találkozó számunkra többet jelentett egy hagyományos szakmai eszmecserénél; egyfajta igazolása volt az elmúlt időszak erőfeszítéseinek. Amikor a kollégák úgy fogalmaztak, hogy „jó ide bejönni”, azzal visszaigazolták legfontosabb célkitűzésünket: sikerült egy olyan inspiráló, 21. századi alkotóközeget teremtenünk, amely méltó a szegedi földtudományi hagyományokhoz. A most átadott infrastruktúrával nemcsak az elődeink „kívánságlistáját” teljesítettük be, hanem a jövőnek építettünk bázist. A legmodernebb műszerek és a megújult terek azonban csak a keretet adják – a valódi tartalom az a közös gondolkodás és szakmai összefogás, amely ezen a két napon itt, Szegeden megvalósult, és amelyre a jövő földtudományi oktatását alapozhatjuk – összegezte az esemény jelentőségét Prof. Dr. Pál-Molnár Elemér, az intézet és a tanszék vezetője. Jövőre a szakemberek Debrecenben találkoznak.

Lévai Ferenc

Fotó: Kovács-Jerney Ádám, Ágoston Bence