A kutatócsoport az MTA közoktatás-fejlesztési kutatás programjának második ciklusában a gyerekek térképhasználati tudását és szokásait vizsgálta. A disszeminációs előadás célja az volt, hogy átfogó képet adjon a kutatócsoport eddigi főbb eredményeiről, különös tekintettel a földrajztanítás innovatív megközelítéseire és a tanulói készségek fejlesztésére.

A térképolvasás titkai címmel tartott szakmai fórumot az SZTE Földrajz- és Földtudományi Intézete, az MTA–SZTE Földrajz Szakmódszertani Kutatócsoport, valamint az MTA Szegedi Akadémiai Bizottságának Oktatáselméleti Munkabizottsága, és Neveléstudományi és Pszichológiai Szakbizottsága az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság Székháza dísztermében. Az MTA 200 ünnepségsorozat programjaihoz kapcsolódó fórum rövid, egymásra épülő előadásai során a kutatók azokat a vizsgálati eredményeiket mutatták be, melyek arra adnak választ, hogyan használják a gyerekek a térképeket, és hogyan fejleszthetők térképolvasási készségeik.

Először mutatták be eredményeiket

Mint az esemény megnyitóján Dr. Kádár Anett, az MTA-SZTE Földrajz Szakmódszertani Kutatócsoport vezetője és a Földrajz- és Földtudományi Intézet szakmódszertanos oktatója rávilágított, ez az első olyan nagyobb fórum, ahol szélesebb nyilvánosság előtt is bemutatják a térképolvasással kapcsolatos eddigi eredményeiket. Mint felidézte, kutatócsoportjukat még 2016-ban Farsang Andrea, az SZTE pár éve elhunyt geográfus professzora, a hazai természetföldrajz egyik vezető, nemzetközileg is elismert képviselője indította el. Ő egyike volt azoknak a szegedi oktatóknak, akik úttörő módon, kompetenciaalapú földrajzoktatást és földrajz szakmódszertant tanítottak. Így, amikor 2016-ban az MTA meghirdette a tantárgypedagógiai kutatási programot, Farsang Andrea egyike volt azoknak, akik megpályázták. A projekt nemcsak a szegedi egyetem közreműködésével valósult meg, hanem bekapcsolódott a Pécsi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem is. A kutatásban résztvevő szakmódszertanos oktatók, hallgatók és a közreműködő tanárok többsége a térség iskoláiból érkezett. A projekt zárásaként készült el az a kötet, amely elérhető és letölthető a kutatócsoport honlapjáról.

Fotó: Kovács-Jerney Ádám

A térkép, mint egyetemes nyelv

A kutatócsoport 2021-ben a közoktatás-fejlesztési kutatási program keretében újabb pályázatot nyújtott be az MTA-hoz. A munkát sajnálatos módon nagy veszteség nehezítette: 2022-ben Farsang Andrea halálával egy időre megtorpant a kutatás, végül azonban a csoport összetartásának köszönhetően folytatták projektjüket. Időközben új tagokkal is bővült a kutatócsoport: Kárpátaljáról, Beregszászról, az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemről, az Eötvös Loránd Tudományegyetemről, valamint a Berlini Humboldt Egyetemről is bekapcsolódtak kutatók. „A jelenlegi kutatási szakaszban a térképolvasás és a térképolvasási stratégiák vizsgálatával foglalkozunk. Ennek hátterében az a meggyőződés áll, hogy a térkép a földrajzban egyfajta egyetemes nyelv. Hiszen a földrajzórák egyik alapeszköze az atlasz. Emlékszem, Farsang Andrea mindig hangsúlyozta, hogy minden órán vegyük elő, nyissuk ki, és használjuk aktívan. Ugyanakkor, ha visszagondolok a saját tanulmányaimra, vagy a hallgatók és kollégák beszámolóira, nem biztos, hogy minden földrajzórán, rendszeresen előkerül a térkép. Éppen ezért nem garantált, hogy a tanulók térképolvasási készségei elérik azt a szintet, amely ideális lenne a 10. évfolyam végére, amikor hivatalosan a földrajz tantárgy oktatása lezárul” – mondta el Dr. Kádár Anett.

De miért olyan fontos a térképolvasás, amikor van már GPS-ünk, okostelefonunk és okosóránk is, amelyek mind nagy segítséget tudnak nyújtani a tájékozódásban. Dr. Kádár Anett kiemelte, a tájékozódás mindössze csupán egy elemét képezi a térképolvasásnak. Véleménye szerint e készség két területen is meghatározó szerepet tölt be: a döntéshozatalban és a kritikai gondolkodásban. „Ha a mezőgazdaságban valamilyen döntést kell hozni, például, hogy hol építsünk öntözőcsatornát, a térképismeret elengedhetetlen ahhoz, hogy tervezett elhelyezkedésüket ábrázolni is tudjuk. De ugyanígy nagyon fontos a kritikai gondolkodás fejlesztése a földrajzórákon is. A diákoknak meg kell tanulniuk különböző témakörökben a térképen megjelenített adatokat elemezni, belőlük bizonyos következtetéseket levonni, melyek alapján akár megoldási javaslatokat is tehetnek” – avatott be a kutatócsoport vezetője. Hozzátette, a térképolvasás nem csupán a földrajzórák sajátossága, szorosan kapcsolódik más tantárgyakhoz is, mint például a történelemhez. E vonatkozásban is sokszor tapasztalják a pedagógusok, hogy gondot okoz a diákoknak egy-egy térképészeti feladat, mint például Németország elhelyezkedését meghatározni a II. világháború idején.

Fotó: Kovács-Jerney Ádám

Szemléleti, logikai és komplex térképolvasás

Mint Dr. Kádár Anett magyarázta, a mai magyar földrajzoktatásban a térképolvasás alapját a szemléleti térképolvasás képezi. Ez azt jelenti, hogy a tanulók megtanulják például, hogy milyen színnel jelölik az alföldeket, a dombságokat vagy a hegyvidékeket, mit jelent a jelkulcs, és hol találják azt meg a térképen. Erre épül a következő szint, a logikai térképolvasás, amikor már nemcsak felismerik a jeleket, hanem összefüggéseket is keresnek a térképen látottak és a meglévő ismereteik között. Például, ha India népsűrűségét ábrázoló térképet néznek, akkor földrajzi (vagy akár más tantárgyból szerzett) tudásukra támaszkodva magyarázatot kell tudniuk adni arra, hogy miért épp India északi részén élnek olyan sokan, míg más területeken jóval kevesebben.

A térképolvasás legmagasabb szintje a jelenlegi magyar szakmódszertani könyvek szerint a komplex térképolvasás. „Ez azt jelenti, hogy ilyenkor már nem csupán az adott térképet értelmezzük, hanem bekapcsolódik a kritikai gondolkodás is: azt vizsgáljuk, hogyan tudjuk a meglévő ismereteinket a térképpel együtt felhasználni ahhoz, hogy különböző információknak utánanézzünk, megtaláljuk a megbízható forrásokat, és ezeket egy konkrét probléma megoldásában alkalmazzuk” – mondta el a kutatócsoport vezetője. Hozzátette, az érettségi követelmények szintjén leginkább a szemléleti és a logikai térképolvasás kap hangsúlyt, a komplex térképolvasás viszont egyelőre kevésbé jelenik meg. Pedig a szakember szerint mai világunkban egyre nagyobb szükség lenne erre a magasabb szintű tudásra. Elég csak az olyan szarvashibákra gondolni, amikor például egy híradóban Afganisztánt Németország mellé helyezték a térképen – hozott fel példaként egy megtörtént esetet Dr. Kádár Anett.

Dr. Kádár Anett. Fotó: Kovács-Jerney Ádám

Ludwigsburgi modell, ami új szintre emeli a térképolvasás készségét

Mint folytatta, kutatócsoportja a térképértelmezés kompetenciaszerkezeti modelljét, a ludwigsburgi modellt használja. Ez a megközelítés jóval összetettebb és komplexebb annál, mint amit jelenleg a térképolvasás keretében tanítanak az iskolákban. A modell három fő komponensből áll: térképrajzolás, térképelemzés és a térképről való reflexió. „A mi oktatási gyakorlatunkban leginkább a térképelemzés, vagyis a grafikai dekódolás és a térképleírás, valamint a térképértelmezés jelenik meg. Térképrajzolás csak elvétve fordul elő, ahogy a térképre való reflexió sem jellemző a jelenlegi tanítási gyakorlatban” – részletezte a kutatásvezető. Hozzátette, céljuk, hogy ezt a modellt sikeresen integrálják a földrajz tanárképzésbe.

Szövegértés, matematika és térképolvasási készség

Tóth Ádám, aki biológia–földrajz szakos tanárként végzett az SZTE-n, jelenleg PhD-hallgatóként vesz részt a kutatócsoport munkájában. Mint előadásában elmondta, szerencsés, mert tanárként a gyakorlatban is tesztelheti azokat a módszereket, amelyeket kutatótársaival közösen dolgoznak ki. Ő is megerősítette, hogy a térképolvasás mennyire komplex készség: véleménye szerint szorosan kapcsolódik a szövegértési készséghez, valamint a matematikai és természettudományos kompetenciákhoz is. Hiszen a térkép szimbólumainak dekódolása hasonló a szövegértelmezéshez, míg a méretarányok, diagramok és koordináta-rendszerek használata a matematikai tudást is megköveteli. Mint elmondta, 2022-ben egy kis mintás, mindössze hétfős méréssorozatot készítettek, mely ugyan nem tekinthető szignifikáns eredménynek, mégis érdekes összefüggésekre mutatott rá. A felmérésből ugyanis az derült ki, hogy nem található egyértelmű kapcsolat a szövegértés vagy a matematikai kompetencia és a térképolvasási készség között. A legerősebb kapcsolat a tanulók természettudományos kompetenciaeredményei és a térképolvasási feladatok megoldásában nyújtott teljesítményük között volt megfigyelhető. „Úgy gondoljuk, érdemes lenne a jövőben nagyobb mintán is megvizsgálni, hogy mutatkozik-e szignifikáns összefüggés a kompetenciamérések eredményei és a térképolvasási készségek között” – mondta el Tóth Ádám.

Tóth Ádám előadása. Fotó: Kovács-Jerney Ádám

A szemkövetéses vizsgálatokról

Az előadások sorát Dr. Palatinus Zsolt, az SZTE Pszichológia Intézet Kognitív és Neuropszichológiai Tanszékének egyetemi oktatója folytatta. Mint elmondta, a kutatócsoportban a szemkövetéses vizsgálatok szakmai vezetőjeként azt vizsgálja, hogy a szemmozgásból nyert adatokkal alátámaszthatók-e különböző kompetenciamodellek. Vizsgálatuk során két megközelítést hasonlítottak össze: az információfeldolgozási modellt, valamint a komplex dinamikus rendszerek elméletét. „A szemmozgás dinamikájából következtetni lehet arra, hogy valaki milyen mélyen értette meg a szöveget, például abból, hogy hova fixált, és mennyi ideig. Ezek az adatok azonban önmagukban még nem feltétlenül árulkodnak a szövegértés minőségéről, ezért is használjuk ezt a kétféle megközelítést párhuzamosan. A kutatás során azt vizsgáljuk, hogy meg lehet-e állapítani a szemmozgás alapján egy feladat nehézségi fokát. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy viszonylag rövid idő alatt meg lehet-e ezekből a dinamikákból jósolni az egyén teljesítményét, vagy, hogy a fejlődés mértéke vizsgálható-e a szemmozgás segítségével” – összegezte Dr. Palatinus Zsolt.

Fókuszban a mentális térképezés

A következő előadó, Hegyesi Dóra, az ELTE TTK Regionális Tudományi Tanszék doktorandusza, kutatásában a mentális térképezést vizsgálja, vagyis azt, hogy az egyéni térbeli emlékek hogyan jelennek meg vizuálisan. Előadásában bemutatta a térbeli gondolkodás elméleti hátterét, valamint azt, hogyan befolyásolják a horgonypontok (például nevezetes helyek) az egyéni tájékozódást. Kutatása segíthet jobban megérteni, hogyan szervezik az emberek fejben a térbeli információkat, és hogyan befolyásolják azokat emlékeik, az általuk ismert horgonypontok, vagy a gondolkodásmód típusa, azaz inkább saját nézőpontból vagy kívülről szemlélve tájékozódnak.

Fotó: Kovács-Jerney Ádám

Mit lehet hasznosítani a közoktatásban?

A disszeminációs fórum folytatásában Füzesiné Dr. Sümeghy Borbála, a Kiskunhalasi Fazekas Mihály Általános Iskola tanára arról számolt be, hogyan maradnak meg az ismeretek hosszabb kihagyás után, például a nyári szünetet követően a térképolvasásban. Az eddigi adatok alapján elmondható, hogy a szakirodalommal összehangban tapasztalható az, hogy a tanulási nehézséggel küzdő (SNI és BTMN tanulók) gyerekek esetében tapasztalható a nyári felejtés, és jóval nagyobb mértékben, mint társaiknál. Éppen ezért fontos az, hogy olyan oktatási eszközöket fejlesszen a kutatócsoport, amelyek akár játékos módon is támogatják a térképhasználat és térképolvasás fejlődését.

Tóbiás Katinka és Vámos Ramóna PhD-hallgatók a társasjátékok pedagógiai szerepéről osztották meg kutatási tapasztalataikat. A társasjátékpedagógia egy dinamikusan fejlődő, de hazánkban még kevéssé kutatott ága a tantárgypedagógiának, ezért hiánypótló is a munkájuk. Katinka és Ramóna egy olyan társasjátékot fejlesztenek, amellyel a gyerekek térképolvasásán kívül olyan kompetenciák is fejleszthetők mint a szövegértés, együttműködés, kommunikáció, logikai gondolkodás.

Dr. Kádár Anett és Varga Laura a program zárásaként arról beszélt, hogyan fejleszthető a térképolvasási kompetencia a földrajzórákon. Ebbe a munkába hét földrajz tanárszakos hallgató és egy földrajz BSc szakos hallgató kapcsolódott be, akik harmadiktól tizedik évfolyamig készítenek térképolvasáshoz kapcsolódó, azt fejlesztő feladatokat. A cél az, hogy játékosabb jellegű feladatokon keresztül felkeltsék a tanulók érdeklődését a térképek iránt, és azt a közoktatás során fejlesszék. Ezek a feladatok nagyban megkönnyítik majd a közoktatásban dolgozó kollégák munkáját is: ingyenesen letölthetők lesznek a kutatócsoport honlapjáról, széles körben és differenciáltan használhatók: földrajzórán, szakkörön, házi vagy szorgalmi feladatként.

Dr. Moritz Gubler a Berni Egyetem kutatója is részt vett a fórumon. Fotó: Kovács-Jerney Ádám

Eredményeiket fokozatosan beépítik a tanárképzésbe

Mint Dr. Kádár Anett elárulta, kutatócsoportjuk vizsgálatait és eredményeit a jövőben szeretnék a tanárképzésben is hasznosítani. „Nagyon fontosnak tartjuk a tanári visszajelzéseket, ezért a jelenleg készülő fejlesztő feladatokkal kapcsolatban számítunk majd a pedagógusok tapasztalataira és véleményére. Ezeket majd értékeljük és beépítjük a munkánkba. Emellett célunk a nemzetközi kapcsolataink bővítése is. Már vannak működő együttműködéseink Kárpátalján és Berlinben, a tavalyi évben pedig új partnerként az Európai Földtudományi Unióval bővült a sor” – ismertette Dr. Kádár Anett. Mint elárulta, a Berni Tanárképző Egyetemmel (Pädagogische Hochschule Bern) is kapcsolatban állnak, mely részeként Dr. Moritz Gubler, a Berni Egyetem kutatója két hetet töltött Magyarországon. Ez idő alatt lehetőség nyílt az SZTE oktatóival és kutatóival tapasztalatcserére és arra, hogy megosszák egymással a tanárképzés legújabb módszereiről szóló eredményeiket.

Dr. Moritz Gubler szegedi látogatásáról ITT írtunk bővebben.

Fülöp Tímea

Borítóképen: Dr. Kádár Anett. Fotó: Kovács-Jerney Ádám