Az ókori görögök is tudták, hogy a tudomány egyik legalapvetőbb vizsgálati módszere a megfigyelés, az érzékszervi tapasztalás. A Szegedi Tudományegyetem Földrajz- és Földtudományi Intézet hallgatóinak a 2024/25-ös tanév tavaszi félévében volt lehetőségük arra, hogy a hellén tudósokhoz hasonlóan a természetben gyűjtsenek információkat. A GeoKéktúra elnevezésű, terepgyakorlat formájában lebonyolított kurzusért 2 kreditet kaptak a hallgatók.

– A GeoKéktúra speciálkollégium a maga nemében egyedülálló kezdeményezés az országos felsőoktatásban, a tematikájában és a lebonyolítási módjában is. Tematikáját a GeoLitera kiadó által 2024-ben kiadott „Geokéktúra – Az Országos Kéktúra földtudományi értékei” című kötet alapján határoztuk meg. Egy-egy tájegység földtudományi - földtani, felszínalaktani, víztani-vízföldtani, talajtani - értékekben gazdag kéktúra-útvonalainak végigjárása a célunk. Lebonyolítási módjában pedig azért különleges, mert a hallgatóság nagy zsákkal a hátán, geológuskalapáccsal az oldalán gyalogolta végig az adott útvonalat, szakmai előadásokat hallgatva, valamint ásványokat, kőzeteket, ősmaradványokat gyűjtve közben – mondta el Veres Zsolt, az SZTE FFI oktatója, a könyv szerzője.

A 3 napos geokéktúrázás helyszíne a Cserhát hegység keleti tájegysége volt, ahol Mátraverebély és Hollókő között közel 50 kilométert gyalogolhattak végig a földtani érdekességekre éhezők. Azért esett a Kelet-Cserhátra a választás, mert a magmás és üledékes kőzetek közül tucatnyi megtalálható a területen. Mátraverebély térségében egy évszázadokkal ezelőtt kifaragott remetelak-együttest, valamint egy szurdok falaiban 15 millió évvel ezelőtt lerakódott sekélytengeri meszes és homokos üledékeket tanulmányozhattak a hallgatók. Sámsonháza határában egy felhagyott kőfejtő tankönyvi módon tárta fel egy 15 millió évvel ezelőtt működött vulkán belsejét, ahol andezites vulkáni törmelékes és lávakőzetek váltakoztak egymással. Nagybárkány és Hollókő között pedig a szerkezeti erők által kibillentett andezittakarók és szubvulkáni formák vártak tanulmányozásra.

– Nagyon tetszett, élveztem ezt a kihívásokkal teli három napot. Azért tartom jónak a GeoKéktúra kurzust, mert a kéktúrázás mellett nemcsak a szép látványosságokat, hanem a geológiai értékeket is megismerjük, bővítjük a tudásunkat terepi tapasztalatokkal. Leginkább a terepi viszonyok leptek meg, sokkal nehezebb útvonalakra számítottam, bár a szombati esőzés nagy kihívást jelentett, de sárban, esőben is megtettük a távot, néha nehézkesen, néha nevetve a csúszós emelkedőn. Túra közben is mindig támogattuk egymást, a szálláson való leengedés alatt is mindig jó hangulat volt, jó beszélgetések alakultak ki. Összességében hihetetlenül jól éreztem magamat itt, mind a csapat, mind a túra miatt, sokat tanultam a környék geológiájáról. Ha lesz még ilyen kurzus, mindenképpen felvenném és mennék „geokéktúrázni” – mesélte el a kurzussal kapcsolatos élményeit Zatykó Regina, az SZTE földtudomány BSc szakos hallgatója.

A Földrajz- és Földtudományi Intézet képzései elképzelhetetlenek az empirikus ismeretek nélkül.

Dr. Pál-Molnár Elemér, Dr. Juhász Árpád és Veres Zsolt. Oktatják, kutatják és népszerűsítik a földtudományokat.

– A földtudományi képzésünkben a terepi munka és oktatás kiemelkedő jelentőségű. Ez a gyakorlati megközelítés kínálja azt a nélkülözhetetlen lehetőséget, hogy a tanteremben elsajátított elméleti ismeretek a valóságban, a természetes környezetben nyerjenek megerősítést és mélyüljenek el. A terepen végzett megfigyelések során a hallgatók közvetlen tapasztalatot szerezhetnek a geológiai jelenségekről, a kőzetekről, ásványokról és a földfelszín formáiról. Ezáltal fejlődik a kritikus megfigyelőképességük, amely elengedhetetlen a komplex földtudományi problémák megértéséhez és elemzéséhez. A terepi munka során a hallgatók szembesülnek azokkal a kihívásokkal, amelyek a valós kutatási helyszíneken adódnak, így kénytelenek önállóan gondolkodni és kreatív megoldásokat találni. A terepi oktatás nem csupán az egyéni tudás gyarapítását szolgálja, hanem elősegíti a csapatmunkát és az együttműködést is. A hallgatók közösen dolgoznak a terepi adatok gyűjtésén, elemzésén és értelmezésén, ami fejleszti kommunikációs és kooperációs készségeiket – olyan kompetenciákat, amelyek a későbbi szakmai pályafutásuk során elengedhetetlenek – hangsúlyozta Prof. Dr. Pál-Molnár Elemér, az SZTE FFI intézetvezető egyetemi tanára.

Összességében a terepi munka és oktatás az a transzformatív élmény, amely a hallgatókat valódi, gyakorlatias tudással rendelkező földtudósokká formálja, felkészítve őket a szakma sokrétű kihívásaira. A GeoKéktúra terepgyakorlatot folytatásosra tervezik a szervezők, minden félévben meghirdetve egy-egy terepi eseményt.

Lévai Ferenc

Fotó: Veres Zsolt