Most bárki részt vehet egy online kérdőív kitöltésével a tudósok munkájában, amely a jövő várostervezését is befolyásolhatja. Cikkünkben megtalálható az 5 perc alatt és akár több különböző alkalommal is kitölthető kérdőív linkje , valamint kiderül, mi az a humán komfortérzet és mit is jelent a városklíma.

Szegedi kutatás a lakosság bevonásával

A klímaváltozás és a városklíma hatásainak jobb megértése érdekében a Szegedi Tudományegyetem Földrajz- és Földtudományi Intézete kutatási projektet indít, amelybe a szegedi lakosságot is be kívánja vonni. A közelgő nyári időszakban, a várható hőhullámok idején a kutatók célja, hogy részletes képet kapjanak a szegediek hőérzetéről.

A vizsgálat arra irányul, hogy feltárja, hogyan élik meg az emberek a város különböző pontjain (például a parkokban, szűk utcákban, főtereken), különböző napszakokban és eltérő időjárási körülmények között a hőterhelést. Ennek érdekében egy online kérdőíves felmérést indítanak, amely hamarosan elérhetővé válik az intézet online felületein és közösségi média oldalain. A kutatók kérik a szegedieket, hogy aktívan vegyenek részt a felmérésben, kitöltve a kérdőívet az aktuális helyszínnek és időpontnak megfelelően.

A Szegedi Tudományegyetem TTIK Földrajz- és Földtudományi Intézet szakértőinek segítségével megismerhetjük a legfontosabb fogalmakat, amelyek mindannyiunkat érintenek. A megfelelő ismeretek megszerzése után a kérdőív kitöltése még egyszerűbb.

Dr. Nagy Gyula, az SZTE TTIK FFI Társadalomföldrajz tanszék adjunktusa

- Hogyan hat az extrém időjárás a városi emberek közösségi életére?

- A települési közösségi terek használata, ahogyan azt korábbi intézeti kutatások is bizonyítják, nagyban függ az időjárási körülményektől. Természetesen ez túlmutat azon, hogy esőben vagy viharos környezetben az emberek nem használnak közösségi tereket. Nemzetközi kutatások bizonyítják, hogy a közösségi zöldterek használata extrém meleg időjárásban megugrik, de csak egy ideig, amíg a lakosság nem "telítődik" az extrém meleg érzettel, ekkor viszont visszavonulnak. Azok a közösségi zöldterek, melyek használata például veszélyes lehet viharos időjárási körülmények közt, ilyenkor kiürülnek. A közösségi terek menedéket adhatnak, és – ahogyan azt kutatások bizonyítják – kapcsolódási pontot adhat a köztéren megjelenőknek például az extrém meleg, hiszen van egy közös téma. Így igen érdekesen kohéziós hatása, de egyben elválasztó hatása is lehet a közösségekre az extrém melegnek.

- Miben különbözik a hőérzet és a valós klíma egymástól?

- Társadalomföldrajzi szempontból a hőérzet minden esetben az egyén vagy egy csoport által saját magában megfogalmazott érzés az időjárási körülménnyel, ebben az esetben a meleggel vagy a hideggel kapcsolatban. Ez nem feltétlenül tükrözi a valós időjárási körülményeket, és az egyes egyének térbeli megnyilvánulásai, térhasználata, viselkedése befolyásolja mások viselkedését és térhasználatát. Erre talán jó példa a "fagyizó fiatalok esete", amikor is a főutcán 18 Celsius fokban fagyizó, pólóban sétáló fiatalok láncreakciót indítanak el, és sokkal melegebbnek érezzük az időt, a napsütés és mások viselkedése alapján. Tehát előfordulhat, hogy a körülöttünk lévők viselkedése változtat az érzetünkön, a percepción, sőt meg is változtatja a viselkedésünket; ekkor nem az objektív tények, hanem az egyének azok, akik a hőérzetünket javítják.

- Mekkora probléma a városok időjárásának extrém változása, foglalkozik ezzel külön szervezet hazai vagy nemzetközi szinten?

- A városok időjárásának extrém változása természetesen számos szervezet agendáját képezi. Elsődlegesen az IPCC (Éghajlatváltozási Kormányközi Testület) az a szervezet, aminek a hazai HUPCC (a Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület) mozgalma, ami felhívja a figyelmet a legfrissebb és legmegbízhatóbb kutatási eredményekre. Emellett egy nagyon fontos településfejlesztési intézményesített folyamatra hívnám fel a figyelmet. Ma már minden nagyobb hazai városnak el kell készítenie a fenntartható városfejlesztési stratégiát annak érdekében, hogy hozzáférjen a hazai európai uniós operatív programban kötött forrásokhoz. Ebben egy teljes fejezetet kell a városoknak foglalkoznia az éghajlatváltozás hatásaival, az azokhoz való adaptációval és a mitigációs, vagyis mérséklési eljárásokkal. Ez egy hatalmas előrelépés. Ehhez pedig el kell készíteni az úgynevezett zöld átállási menetrendet is, ami pedig az azonosított problémák kezelését irányozza elő. Emellett külön direkt EU források eléréséhez szükséges, hogy elkészítsék az úgynevezett SECAP-ot, ami a fenntartható energetikai és klímavédelmi akcióterv, ami pedig egyértelműen arra fókuszál, hogy az adott település mit tud és mit szeretne tenni az éghajlatváltozásból adódó extrém időjárási jelenségekkel intézményes szinten, illetve hogyan kívánja az üvegházhatású gázok kibocsátását mérsékelni. Mindkettő dokumentum – véleményem szerint – kulcsfontosságú településeink működésének befolyásolásában, és a hosszútávú fejlesztési irányok meghatározásában.

- Van-e érdekes példa rá a világon, hogy egy város profilját megváltoztatta az időjárás átalakulása?

- Számos olyan város van, mely természeti és klimatikus értékei alapján pozícionálja magát a világban. Az extrém időjárás és az éghajlatváltozás ezt átírja. 2023–2025 között felmérések alapján a június–szeptemberi időszakban a mediterrán térségek iránti érdeklődés 10%-ot csökkent, és ezzel párhuzamosan nőtt pl. Írország, Csehország, Dánia iránti érdeklődés a World Economic Forum kimutatása szerint. Az alpi régióban a téli időszakos hóborítottság közel 9%-kal csökkent, ez pedig a síszezon rövidülését is hozza. Nem kedvez a déli régióban tapasztalt vízhiány a turizmusnak. 2024-ben Katalóniában olyan nagy aszály volt, hogy már februártól kezdve vízkorlátozásokat vezettek be, mely a turizmus szektort is érintette. Ez emellett további érdekes társadalomföldrajzi vonulatot is jelent. A turisták, az általuk előidézett túlturizmus és a helyiek közötti viszony kiélezetté, ellenségessé válik. Barcelonában a turistáknak gúnyneve is van "guiri", ami a fehér bőrre, angolszász jellegre és a korábbi kolonizáló, megszálló attitűdre utal. A köznyelvben gyakran azzal viccelnek, hogy a giurik fehérek de vörösek is, mert a napon a turisták homárvörösre égnek, így könnyen megkülönböztethetővé válnak. Az extrém időjárás a turisztikai profilt hirtelen és drasztikusan nem változtatja meg, hanem az éghajlatváltozás lassú változása átalakulásra készteti a turisztikai desztinációkat, és a piaci pozicionálásuk és szegmentációjuk is eltérő lesz.

Dr. Gál Tamás, az SZTE FFI Légkör- és Téradattudomány tanszék tanszékvezetője

- Mi az a városklíma?

- A városi környezet egyedi éghajlati jellemzőkkel bír, amelyet városklímának nevezünk. Ez a jelenség, bár mindennapjaink része, összetett folyamatok eredménye, és jelentősen befolyásolja a városlakók életminőségét. Az épített környezet – az épületek sűrűsége, a burkolt felületek kiterjedése – alapvetően megváltoztatja a természetes területekhez képest a levegő áramlását, hőmérsékletét és egyéb meteorológiai paramétereit.

- Hogyan tapasztalják a városlakók az épített környezet időjárást befolyásoló hatását?

- A városklíma egyik legismertebb megnyilvánulása a hősziget-jelenség. Ennek következtében a városi területek, különösen éjszaka, lassabban hűlnek le, mint a környező vidéki részek, így a városokban melegebb van. Ez a hatás reggel is érvényesül, hozzájárulva a városi mikroklíma egyediségéhez. Fontos megkülönböztetni a nappali hőérzetet – amelyet nyári hőhullámok idején elsősorban a közvetlen napsugárzás és az árnyékhiány határoz meg (általános időjárási hatás) – az éjszakai, valódi városi többlethatástól, amely a lehűlés akadályozottságából fakad.

A városok nem csupán a hőmérsékletet befolyásolják. A levegő összetétele is eltérő lehet a helyi kibocsátások miatt, és ez kihat a csapadékviszonyokra is. Megfigyelhető, hogy a városok bizonyos mértékű csapadéktöbbletet generálhatnak, illetve befolyásolhatják a ködképződést – nagyobb városok például a melegebb levegőjük révén "kilóghatnak" a hideg, ködös légpárnákból. A városi talajok állapota is kritikus tényező. A kiterjedt csatornahálózatok és a burkolt felületek miatt a csapadékvíz jelentős része nem tud a talajba szivárogni. Ennek eredményeként a városi talajok – például a Dél-Alföldön – sivatagszerűen szárazzá válhatnak, ami negatívan befolyásolja a növényzet, így a fák életképességét is. Ugyanakkor a burkolt felületek a hirtelen, nagy mennyiségű csapadék esetén villámárvizek kialakulásának kockázatát növelik, mivel a víz nem tud elszikkadni, és az utcák gyorsan vízfolyásokká válhatnak.

- Melyek az emberi komfortérzetet leginkább befolyásoló tényezők?

- Az emberi szervezet folyamatosan kölcsönhatásban van a környezetével, és ennek a kölcsönhatásnak az egyik legfontosabb aspektusa a humán komfortérzet. Ez azt jelenti, hogy az adott meteorológiai környezet milyen hatással van az emberi szervezetre. Fontos tudni, hogy az ember nem a levegő hőmérsékletét önmagában érzékeli, hanem a hőmérséklet, a légnedvesség, a napsugárzás és a szél együttes hatását, amely befolyásolja a test hőegyensúlyát. Az emberi test aktív hőszabályozást végez a belső szervek optimális hőmérsékletének fenntartása érdekében. Ha a környezeti feltételek (pl. magas hőmérséklet, magas páratartalom, szélcsend, erős napsugárzás) megnehezítik a test hőleadását, az fiziológiai stresszt okoz, amit rossz közérzetként élünk meg.

- Hogyan lehet tudományosan megközelíteni a humán komfortérzetet?

- A humán komfortérzet vizsgálata, vagyis a humán bioklimatológia, egy interdiszciplináris tudományterület, amely az éghajlatkutatáson túl biológiai és orvostudományi ismereteket is integrál. A kutatások egyik iránya a meteorológiai paraméterek mérése és modellezése városi környezetben, ami a sokféle visszaverő és sugárzó felület miatt rendkívül komplex feladat. A másik fontos aspektus az emberi tényező. A hőérzetet nemcsak a fizikai környezet határozza meg, hanem számos egyéni jellemző is, mint például a testalkat (magasság, súly), az életkor, a nem, a ruházat, sőt, az akklimatizáció és a kulturális háttér is. Vizsgálatok kimutatták, hogy például a különböző kultúrákhoz tartozó emberek (pl. japánok, skandinávok, közép-európaiak) eltérő mértékben tolerálnak bizonyos hőmérsékleti viszonyokat. Ezen szubjektív érzetek megismeréséhez gyakran alkalmaznak kérdőíves felméréseket.

Teszteljen, tegyen Ön is a városért!

Az ezen a linken elérhető kérdőívvel most mindenki klímakutatóvá válhat. A kutatás pontosságát nagyban növeli, ha a résztvevők akár naponta többször, különböző helyszíneken és időpontokban is kitöltik a kérdőívet, hiszen minden egyes válasz egy új, fontos információt jelent a városi hőérzet-térkép megrajzolásához.

A szakértők a lakossággal közösen végzett kutatás eredményeit várhatóan az ősz folyamán ismertetik majd, hozzájárulva ezzel a városi környezet és az emberi jóllét kapcsolatának jobb megértéséhez és a jövőbeli városfejlesztési stratégiák megalapozásához.