Húsz darab nagy teljesítményű számítógéppel és a hozzájuk tartozó nagyméretű monitorokkal bővült a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Földrajz- és Földtudományi Intézet oktatási és kutatási infrastruktúrája. Az új beszerzésnek köszönhetően a GIS-labor (téradattudományi informatikai rendszer) becslések szerinti számítási kapacitása körülbelül 16225 TFLOPS, ami egy nagy teljesítményű csúcskategóriás szerverével vetekszik. A fejlesztés lehetővé tette a korábbi 15 gépből álló GIS-labor teljes körű modernizálását egy rendkívül korszerű szintre. Az eredeti laborból kikerülő gépek a fennmaradó öt új beszerzésű eszközzel kiegészülve egy további, általánosabb célú számítógéptermet alkotnak.

Az SZTE Egyetem utca 2. alatti épületében működik a tavaly megújult Földrajz- és Földtudományi Intézet, amely MTA Kiváló Kutatóhely. A GIS-labor is az FFI infrastruktúráját gazdagítja. Fotó: Kovács-Jerney Ádám

– Napjainkban a mesterséges intelligencia térnyerése egyre látványosabb, ebből a folyamatból az oktatás és a kutatás sem maradhat ki. Mindkét területen meg kell találnunk az MI előnyeit és hátrányait, és ezek ismeretében kell azt a magunk hasznára alkalmazni. Diákként hallhattam, hogy a matematika a természettudomány nyelve. Napjainkban az informatikai fejlődésével, az adatmennyiség robbanásszerű növekedésével az adattudomány emelkedik lassan a matematika mellé, mint elengedhetetlen eszköztár, amelyre a természettudósnak vagy mérnöknek szüksége van – mondta el Prof. Dr. Horváth Dezső, az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar dékánja.

Az SZTE Természettudományi és Infromatikai Kar dékánja, Prof. Dr. Horváth Dezső (középen) gyakran megfordul a Földrajz- és Földtudományi Intézetben, ahol GeoLitera könyvbemutatók, konferenciák színesítik az oktatási és kutatási tevékenységet. Fotó: Kovács-Jerney Ádám

A fejlesztés teljes egészében egyetemi, kari és intézeti saját forrásból, az oktatási állami támogatás terhére valósult meg, melynek összértéke meghaladja a 13 millió forintot. A beruházás az SZTE Földrajz- és Földtudományi Intézet tudatos, hosszútávú stratégiájának részeként valósult meg, amelyet a tervek szerint továbbiak követnek.

Los Angeles térségének műholdfelvételeit szintén a geoinformatika segítségével állítják a tűzvész megfékezésének szolgálatába, ez mutatja a GIS felhasználási lehetőségeinek sokféleségét. Fotó: Kovács-Jerney Ádám

– Az új géppark nemcsak a Geoinformatika MSc képzés szempontjából jelentős előrelépés, de a kutatási feladatok támogatásában is új helyzetet teremt. A korunk kihívásaihoz és követelményeihez igazodva a GIS képzésben olyan nagy erőforrásigényű adatgyűjtési és -feldolgozási eljárásokkal is megismerkednek hallgatóink, mint a sztereofotogrammetria, a hiperspektrális távérzékelés, a big data típusú műholdas adatok mesterséges intelligenciával támogatott kiértékelése vagy a speciális, szakági programozás, szoftverfejlesztés. Az újonnan kiépített infrastruktúrával mindezt gördülékenyen, párhuzamos futtatásokkal, a válaszidőket drasztikusan lerövidítve tehetik meg hallgatók, oktatók és kutatók. A nagy számítási kapacitás mellett a feldolgozó szoftverek komplex környezetének (panelek, eszköztárak) megjelenítését és az eredmények kiértékelését a nagyméretű kijelzők is megkönnyítik – ismertette a beruházás azonnali előnyeit Dr. Tobak Zalán, az SZTE TTIK egyetemi adjunktusa.

Dr. Tobak Zalán, az SZTE adjunktusa számos kutatási projektben és az oktatásban is használhatja a kor legmodernebb rendszerét. Fotó: Kovács-Jerney Ádám

A 15 és 20 gépből álló két új labor országos szinten is egyedülálló infrastruktúrát kínál a geoinformatika, földtudomány, földrajz és környezetmérnök képzési területen.

– A géppark új oktatási kompetenciákat is megalapoz, így a meteorológus képzés kapcsán a műholdképek és modellproduktumok elemzését, vagy a Környezetmérnök, Földtudomány és Földrajz szakokon a mesterséges intelligencia alapú adatfeldolgozási módszerek elsajátítását. Távlati fejlesztési célként a fejlett hardver megalapozhatja képzéseink megújítását oly módon, hogy azok reflektálni tudjanak az időjárásfüggő megújuló energiák egyre nagyobb kihívásaira, és felkészült szakembereket biztosítsanak az energetika szektor számára is. Így a végzett hallgatók várhatóan nagy anyagi megbecsülés mellett vehetnek részt az éghajlatváltozás megállítását célzó energetikai átmenetben – mondta el Dr. Gál Tamás, az SZTE Légkör- és Téradattudomány tanszék tanszékvezető egyetemi tanára.

Meteorológia kérdésekben gyakran fordul információért Dr. Gál Tamáshoz a hazai sajtó. Az SZTE modern GIS-laborja az éghajlat vizsgálatában is új szintet hoz. Fotó: Kovács-Jerney Ádám

A fejlesztéssel beszerzett nagy számítási kapacitás számos kutatási projektben hasznosulhat. Kiemelt fontosságú a jelenleg futó IPA projekt, melynek keretében légi adatgyűjtő eszközpark kiépítése zajlik, valamint egy most induló NKFIH Advanced projekt, melynek fókuszában a hiperspektrális adatok feldolgozása áll. Emellett egy másik futó LIFE és IPA projektben a Windows környezetben futó mikroklíma modellezés jelentős felgyorsításával is segítheti a munkát. Az intézet számára azonban a legfontosabb az oktatási felhasználás, hiszen a jövő szakembereit ezen eszközök segítségével képzik.

Az első hallgatók, akik kipróbálták a GIS-labort úgy nyilatkoztak, hogy "forradalmat hoz az oktatásba és a hallgatói kutatómunkába is". Fotó: Kovács-Jerney Ádám

– A hallgatók számára nagy minőségi ugrást jelent az új eszközpark bevonása az oktatásba, amit nemcsak a tanórákon, de az azokhoz kapcsolódó projektfeladatok megoldásában is tudnak majd használni. Összehasonlítva az otthoni feladatmegoldással, így nemcsak időt - vagy akár anyagi ráfordításokat - takaríthatnak meg hallgatóink, de leendő munkahelyeikhez hasonló közegben is tevékenykedhetnek. Ez versenyelőnyt jelenthet végzett geoinformatikus hallgatóinknak egy olyan munkaerőpiacon, ahol ezek a hiányszakmák jól fizető, biztos karrierlehetőséget biztosítanak. A gépterem az FFI minden képzésén használható, bár elsősorban a nagy számítási igényű légkör- és téradattudományokhoz kapcsolódó kurzusokat fogja kiszolgálni. Így a Geoinformatikai, Földtudomány és Környezetmérnök képzések hallgatói találkozhatnak leggyakrabban az új infrastruktúrával a következő kurzusokon: Digitális fotogrammetria, Digitális domborzatmodellezés, Távérzékelés és műholdas földmegfigyelés, GIS elemzés, Geoinformatikai adatbázisok, Webes és nyílt forrású térinformatika, Alkalmazott klimatológia, Modellezés és szimuláció – hangsúlyozta Dr. Tobak Zalán.

Dr. Gál Tamás és Dr. Tobak Zalán az SZTE hallgatóival is megismertethetik a legmodernebb technológia lehetőségeit, ami a munkaerőpiacon is sokat ér majd. Fotó: Kovács-Jerney Ádám

Lévai Ferenc

Fotó: Kovács-Jerney Ádám