Az ehhez kapcsolódó rendezvénysorozat egyik kiemelkedő állomása volt a „FÖLDRAJZ 100 Szeged - A szegedi földrajzi felsőoktatás centenáriuma” című konferencia, amelyen hárman különleges elismerésben részesültek az SZTE TTIK Földrajzi és Földtudományi Intézetében. Az ünnep közeledtével a kitüntetetteket kérdeztük a szegedi földrajzos oktatáshoz fűződő viszonyukról, emlékeikről.

A szegedi felsőoktatásban az utóbbi években egymást érték a kerek évfordulók. Kolozsvárról 1921-ben költözött Szegedre az egyetem és az ezt követő években folyamatosan indultak a képzések. 1924-ben például a földrajz szempontjából volt mérföldkő, ekkortól számolhatjuk a földrajtanárok és geográfusok felősfokú képzését a Tisza parti városban. Dr. Pál-Molnár Elemér történelmi visszatekintésében az elmúlt 100 év kezdeteire emlékeztetett.

A rendezvényen az SZTE földrajz képzésért felelős tanszékei ünnepélyes keretek között átadták a Pro Geographia Szegediensis díjakat. A Pro Geographia Szegediensis díj alapításának célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a szegedi geográfus iskola ismertségének és elismertségének növeléséhez hazai és nemzetközi szinten jelentősen hozzájáruló kollegákra, és kifejezze az adományozó szakmai műhely köszönetét ebbéli tevékenységük tekintetében. A díjat így azok kaphatják, akik akár az alap- és alkalmazott kutatás, vagy az oktatás terén hosszabb távon együttműködtek a szegedi geográfus műhellyel, illetőleg szervezeti szinten aktívan támogatták az ezirányú együttműködést, s mindez lehetőleg tudományos művek és sikeres szakmai projektek formájában is megnyilvánult.

Az SZTE Földrajzi és Földtudományi Intézete Dr. Tímár Judit tudományos főmunkatársnak adományozta a Pro Geographia Szegediensis szakmai díját.

– Szegedi egyetemi éveimet életem legszebb időszakai között tartom számon. Az itteni földrajztanszékek olyan légkört teremtettek, amely nemcsak kutatói öntudatra ébredésemet támogatta, de évfolyamunk összekovácsolódását is. Olyan közösséggé formálódtunk, melyből a mai napig tartó barátságok nőhettek ki, olyanná, ami messze nem csupán a szakmai fejlődésünket segítette. Így nyilván érthető, hogy se szeri se száma a kedves emlékeknek. Terepgyakorlatok, ahol például Péczely professzor úrral nemcsak a tokaji borvidék mikroklímájának felmérését gyakorolhattuk, de sosem feledhető hangulatban tesztelhettük a vidékfejlesztés erőforrásait, a „helyi termékeket”. Vagy a híres „földrajzos bulik”, ahol együtt nevethettünk tanárainkkal az őket kifigurázó, kiváló utánzói tehetséggel megáldott évfolyamtársaink előadásain. Ami a világképem, földrajzi gondolkodásom formálását illeti, kétségtelenül ebben az iskolában tanultam meg, hogy a földrajz hogyan válhat a megértés, vagy akár – ahogy azt például Jakucs tanár úr „Béke barlangja” bizonyítja − a felfedezések eszközévé is. Krajkó tanár úr jóvoltából hallhattam először olyan előadásokat, melyekben a még javában tartó szocializmus alatt is kritikai szemlélettel mutatta be nekünk például az „új gazdasági mechanizmus” visszásságait. Tóth József tanár úr innovatív módszertani megközelítéseit átvéve írhattam meg rögtön a végzésem után egyetemi doktori disszertációmat, aminek aztán békéscsabai akadémiai karrierem indulását is köszönhettem. Azt már a kandidátusi védésem egyik legfontosabb pillanataként élhettem meg, hogy szintén egykori tanárom, Mészáros Rezső meghívott óraadónak alma materembe. Miután szabad kezet adott abban, hogy mit tanítsak, a genderföldrajzi kurzus így lett az első a maga műfajában az országban. Az innovatív gondolkodásnak ugyanígy teret adott a „Bevezetés a földrajzba”, Mezősi Gáborral tartott tantárgyunk is, melynek keretében hazai körülmények között szintén úttörő módon taníthattam társadalomelméleti megközelítéseket is. A szegedi földrajzi műhely hazaiak között betöltött szerepéről gondolkodva mindenekelőtt épp ezt a fajta, diákként és tanárként is megtapasztalt nyitottságot emelném ki. Nem véletlen, hogy e sokféle érdeklődést, szakterületet összekapcsolni képes iskola nagyszerűen teljesít az utánpótlás-nevelésben. Itt csupán általam vezetett egykori doktoranduszokat kiemelve, Keserű Imre a Vrije Universiteit Brussel egyik társigazgató-helyettese lett, Fabula Szabolcs az egykori iskolapadból itt léphetett fel a katedrára; már maga is doktori iskolai témavezető, akivel jelenleg is együttműködhetünk egy OTKA-kutatásban. Kovács Zoltánnal és Boros Lajossal azóta nagyszerű karriert befutó, rendkívül tehetséges fiatalok nemzetközi csapatának doktori képzésében dolgozhattunk egy Marie Curie projektben. Említhetnék azonban igen fontos közös szegedi szakmai találkozókat is. Számomra a legkedvesebb emlék mindenképpen a békéscsabai intézetemmel és kolozsvári kollégákkal is együtt rendezett IGU Commission on Gender and Geography konferenciája, mely amerikaitól indiai geográfusokig vonzott előadókat Szegedre. Biztos vagyok abban, hogy az ilyen közös gondolkodásra törekvéssel, kapcsolatépítéssel, nyitottsággal további kiváló eredményeket érhet el a szegedi földrajzos műhely, amihez sok sikert kívánok – mondta el Tímár Judit.

– Az ásvány-földtanra Szentpétery Zsigmond 1923 februárjában, a földrajzra 1923 áprilisában Kogutowicz Károly nyert professzori kinevezést. Utóbbi intézet a száműzetés és a kényszerű kétéves helyettesítés miatt elképesztő szegénységben működött 1923-ban. Csak 10 hónapos szervező munka után, 1924. február 19-én, a tavaszi félév előadásainak megkezdésével egyidejűleg került sor a Földrajzi Intézet sajtónyilvános megnyitására. A rektor, a dékán, a sajtó és a nagyközönség jelenlétében tartott előadásában Kogutowicz Károly hatásosan ismertette a földrajztudomány hivatását és lehetőségeit. Ezután intenzíven fejlesztette az intézet felszerelését, és már 1924 nyarán egyhónapos skandináviai tanulmányutat szervezett 30 szegedi egyetemi hallgató számára. Az akkori változások tették lehetővé, hogy ma is a hazai és nemzetközi földrajztudományi, földtudományi oktatás és kutatás központja lehetünk – mondta el, Dr. Pál-Molnár Elemér, az SZTE TTIK Földrajz- és Földtudományi Intézet intézetvezetője.

A Földrajz 100 eseménysorozata ezzel a cikkel ugyan zárul, de a 101. év is hasonlóan eseménydús lesz. Számos program várja a szakmabelieket és a laikusokat az SZTE TTIK Földrajz- és Földtudományi Intézet szervezésében. Érdemes lesz követni 2025-ben is az Intézet és a tanszékek honlapját, közösségi média felületeit, ahol naprakész információkat találhat mindenki. Kiemelendőnek ígérkezik a 2025 májusára tervezett Natural Hazards and Climate Change nemzetközi konferencia, illetve a szeptemberben ismét Szegedre látogató, nagy múltnak örvendő, a sorban a XII. Magyar Földrajzi Konferencia.