A szegedi felsőoktatásban az utóbbi években egymást érték a kerek évfordulók. Kolozsvárról 1921-ben költözött Szegedre az egyetem és az ezt követő években folyamatosan indultak a képzések. 1924-ben például a földrajz szempontjából volt mérföldkő, ekkortól számolhatjuk a földrajtanárok és geográfusok felősfokú képzését a Tisza parti városban. Dr. Pál-Molnár Elemér történelmi visszatekintésében az elmúlt 100 év kezdeteire emlékeztetett.

A rendezvényen az SZTE földrajz képzésért felelős tanszékei ünnepélyes keretek között átadták a Pro Geographia Szegediensis díjakat. A Pro Geographia Szegediensis díj alapításának célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a szegedi geográfus iskola ismertségének és elismertségének növeléséhez hazai és nemzetközi szinten jelentősen hozzájáruló kollegákra, és kifejezze az adományozó szakmai műhely köszönetét ebbéli tevékenységük tekintetében. A díjat így azok kaphatják, akik akár az alap- és alkalmazott kutatás, vagy az oktatás terén hosszabb távon együttműködtek a szegedi geográfus műhellyel, illetőleg szervezeti szinten aktívan támogatták az ezirányú együttműködést, s mindez lehetőleg tudományos művek és sikeres szakmai projektek formájában is megnyilvánult.

A Fiatal Kutatói díjat Dr. Szatmári Gábor tudományos főmunkatársnak ítélte a szakmai zsűri.

Nem túlzás azt mondani, hogy mind a mai napig ezer és egy szállal kötődik Szegedhez. Nemcsak ő, de a felesége is geográfusként végzett a „napfény városában”. A doktori kutatásait is az egykori Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszéken végezte és itt is szerezett PhD fokozatot környezeti geográfiából. Azóta is rendszeresen vissza-visszatér hol órát tartani, hol szakmai megbeszélésekre.

Miért volt jó ajánlólevél az elhelyezkedés során, hogy Szegeden végzett?

Mind a saját, mind a feleségem példája alapján elmondható, hogy a szegedi geográfusok igen keresettek a munkaerőpiacon, legyen szó akár kutatóintézetről, nemzeti parki igazgatóságról, önkormányzatról vagy épp minisztériumi háttérintézményről. Olyan ismereteket, szemlélet- és gondolkodásmódot tudtunk elsajátítani, amik nagyra értékeltek a munkaerőpiacon. Saját példámon tudom, hogy a Szegeden megszerzett geomatematikai és geostatisztikai ismeretek nyugat-európai szinten is kimagaslóak.

Tudna esetleg egy meghatározóbb élményt említeni a szegedi évek kapcsán?

Talán ami alapjaiban határozta meg a szakmai életemet és jövőmet az az volt, amikor egy összetettebb geostatisztikai modellel elkészítettem egy talajtérképet az akkori mintaterületemre. Akkoriban még nem volt triviális hogyan vehetnénk számításba további környezeti információkat a térbeli kiterjesztés, azaz az interpoláció során. Az eredményeket megmutattam a témavezetőmnek, Dr. Barta Károlynak. Akkor még úgy volt, hogy talajerózió modellezéssel fogok foglalkozni, de a térkép annyira pontosra és részletesre sikerült, hogy a témavezetőm azt mondta, hogy mostantól a digitális talajtérképezés lesz az új témám.

Mi a fő kutatási területe, illetve milyen új kutatási irányok érdeklik jelenleg?

Fő kutatási területem a pedometria (pedometrics), azaz a talajok fejlődésének, tér- és időbeli változékonyságának matematikai, statisztikai alapú vizsgálata. A szűkebb értelemben vett érdeklődési területem a talajokban raktározott szerves szén tér- és időbeli változékonyságának modellezése korszerű statisztikai megközelítésekkel. Ez egy rendkívül kurrens téma, főleg ha az előttünk tornyosuló környezeti kihívásokra és krízisekre gondolunk (pl.: klímaváltozás, talaj- és tájdegradáció, víz- és élelmiszerbiztonság).

Milyen gyakorlatban is alkalmazható eredményeket hozhatnak ezek a vizsgálatok?

Pár hónappal ezelőtt két dolgozatot publikáltunk a kollégáimmal, a szakma által magasan jegyzett folyóiratokban (Geoderma, ill. Scientific Data). Egyikben olyan gyakorlati kérdésekre próbáltunk adekvát, módszertani választ adni, melyek közvetlen alkalmazhatók, például: ÜHG leltárak, ökoszisztéma állapotszámlák elkészítéséhez. A másikban az eredménytérképeket adtuk közre, ingyenesen elérhető formában, melyek alaptérképként szolgálhatnak hazánk számára, továbbá támogatják a hazai szerves szén kutatásokat.

A talajok szerves szénkészlete miként változott a közelmúltban, és ennek milyen okai és következményei lehetnek?

Országos szinten az eredményeink azt mutatják, hogy a talajokban raktározott szerves szén mennyisége időben csökken, ami mind a klímaváltozás, mind a fenntartható talajhasználat szempontjából rendkívül kedvezőtlen. Előbbi esetében a szerves szén mineralizálódik és CO2 formájában a légkörbe kerül ezáltal tovább fokozva a klímaváltozást. Utóbbi esetében pedig a talajok multifunkcionálitása vész el, mely elengedhetetlen az egészséges élelmiszer, tiszta ivóvíz és az egészséges környezet szempontjából. Ezt a folyamatot mindenképp vissza kell fordítani, lehetőleg minél hamarabb okszerű talajhasználattal.

Mit üzenne a hallgatóknak?

Sosem volt még ennyire fontos a térben való gondolkodás, ami a földrajz igazi sajátsága. Gondoljunk csak az előttünk álló környezeti problémákra, amik megoldhatatlanok földrajzi megfontolások nélkül. Azt üzenném a hallgatóknak, hogy nagyon nagy szükség van geográfusokra!

Mi a kedvenc foglalatossága a Karácsonyi időszakban?

Vicces, hogy a minap jöttem haza Hollandiából, ahol egy kurzuson vettem részt kiváló külföldi kollégákkal. Persze ez semmi esetre sem képzi a megszokott adventi készülődésemet; be kell vallanom, nem is nagyon szeretném. Ebben az időszakban jobb szeretek inkább elcsendesedni magamban, találkozni a családtagjaimmal, számot vetni az óévről és megfogalmazni az újévi céljaimat, terveimet. No és persze meginni egy forralt bort valami hangulatos karácsonyi faluban; ez (is) nagyon fontos!

– Az ásvány-földtanra Szentpétery Zsigmond 1923 februárjában, a földrajzra 1923 áprilisában Kogutowicz Károly nyert professzori kinevezést. Utóbbi intézet a száműzetés és a kényszerű kétéves helyettesítés miatt elképesztő szegénységben működött 1923-ban. Csak 10 hónapos szervező munka után, 1924. február 19-én, a tavaszi félév előadásainak megkezdésével egyidejűleg került sor a Földrajzi Intézet sajtónyilvános megnyitására. A rektor, a dékán, a sajtó és a nagyközönség jelenlétében tartott előadásában Kogutowicz Károly hatásosan ismertette a földrajztudomány hivatását és lehetőségeit. Ezután intenzíven fejlesztette az intézet felszerelését, és már 1924 nyarán egyhónapos skandináviai tanulmányutat szervezett 30 szegedi egyetemi hallgató számára. Az akkori változások tették lehetővé, hogy ma is a hazai és nemzetközi földrajztudományi, földtudományi oktatás és kutatás központja lehetünk – mondta el, Dr. Pál-Molnár Elemér, az SZTE TTIK Földrajz- és Földtudományi Intézet intézetvezetője.

A Földrajz 100 eseménysorozata ezzel a cikkel ugyan zárul, de a 101. év is hasonlóan eseménydús lesz. Számos program várja a szakmabelieket és a laikusokat az SZTE TTIK Földrajz- és Földtudományi Intézet szervezésében. Érdemes lesz követni 2025-ben is az Intézet és a tanszékek honlapját, közösségi média felületeit, ahol naprakész információkat találhat mindenki. Kiemelendőnek ígérkezik a 2025 májusára tervezett Natural Hazards and Climate Change nemzetközi konferencia, illetve a szeptemberben ismét Szegedre látogató, nagy múltnak örvendő, a sorban a XII. Magyar Földrajzi Konferencia.

Fotó: Kovács-Jerney Ádám