Műkincsek új megvilágításban: Újabb szegedi laboratórium csatlakozott az Európai Kutatási Infrastruktúrához
Sikeresen zárult a Szegedi Tudományegyetem Geokronológiai Laboratóriumának felvételi eljárása az Európai Örökségtudományi Kutatási Infrastruktúra, az E-RIHS ERIC partnerintézményei közé. A laboratórium lumineszcens kormeghatározási szolgáltatása már a 2026. július 30-án megnyílt nemzetközi felhívásban is elérhető. A pályázók kerámiák, téglák, terrakotta műalkotások és különféle üledékek korának meghatározására vehetik igénybe a szegedi kutatók műszereit és szakértelmét. A benyújtott kutatási terveket tudományos kiválóságuk és megvalósíthatóságuk alapján értékelik.
Időutazás a klímaváltozás nyomában: SZTE-expedíció Közép-Ázsia olvadó gleccsereihez
Egy hónapos, különleges kutatóexpedíció indul 2026 szeptemberében Közép-Ázsiába a Szegedi Tudományegyetem szervezésében. A Dr. Szilassi Péter docens által vezetett kutatócsoport célja, hogy a Tien-san-hegység örökhó födte csúcsai között vizsgálja a klímaváltozás hatásait. A projekt során a kutatók az elmúlt 120 év környezeti változásait elemzik a térségben.
Parajd: az SZTE kutatói által mért értékek nem közelítették meg a folyókra vonatkozó hazai határértéket
A Szegedi Tudományegyetem Földrajz- és Földtudományi Intézet kutatói hallgatók bevonásával követték a hétvégén a Korond-patak felől érkező sós víz levonulását a Maros magyarországi és a Tisza szegedi szakaszán.
A mesterséges intelligencia megmentheti a Dél-Alföldet a kiszáradástól?
„Vízgazdálkodási kihívások és tudományos válaszok a Dél-Alföldön” címmel tartottak szakmai napot Szegeden, a Magyar Tudományos Akadémia helyi akadémiai bizottságának székházában. A Magyar Hidrológiai Társaság által szervezett szakmai nap célja, hogy platformot biztosítson a vízügyi igazgatás által felvetett gyakorlati problémák, kutatási kérdések és innovációs igények megvitatására, valamint hogy feltérképezze az ezekre választ adni képes egyetemi kompetenciákat a Szegedi Tudományegyetemen.
