Szegedi Tudományegyetem 
Klímaváltozás kutatócsoport alakult - az SZTE kutatói összefogása a globális kihívásokra
Napjaink egyik legégetőbb globális kérdése, hogy hogyan változik éghajlatunk, azzal pedig egész életünk. Erre a kérdésre keresi a választ, minden akadémiai tudást összefogva a Szegedi Tudományegyetem, tavasztól központilag koordinált formában is. Az SZTE klímaváltozással kapcsolatos kutatásait és különböző területekről érkező szakértőit fogja össze a március elsejével létrejött Klímaváltozás Interdiszciplináris Kutatócsoport. Az első évben kollaboráció részvevőinek összegyűjtése és a kapcsolható kutatások rendszerezése lesz a munka fókuszában.
Európában csak Reykjavíkban használnak több geotermikus hőt a város fűtésére, mint Szegeden
A Szegedi Tudományegyetem a legnagyobb geotermikus energiára épülő távhőt felhasználó közfogyasztó a városban. Ez a fajta energia ebben a térségben viszonylag könnyen elérhető, felhasználása pedig a legjelentősebb környezetvédelmi projekt. Cikkünkben Dr. Bozsó Gábor, az SZTE Földrajz- és Földtudományi Intézetének szakértője öntött tiszta (termál)vizet a pohárba a geotermikus energia felhasználásával kapcsolatban.
„Sorsszerű, hogy az Egyetem Napján vehettem át a Pro Universitate-díjat” – interjú Dr. Pál-Molnár Elemérrel
Erdélyben született, Kolozsvárról indult és Szegeden teljesedett ki. Ez a mondat nemcsak a Szegedi Tudományegyetemre igaz, hanem Dr. Pál-Molnár Elemérre is, aki éppen annak a két egyetemnek a „születésnapján” vehette át a Pro Universitate-díját, amelyet személye is összeköt.
Pro Universitate díjjal tüntették ki tanszékvezetőnket, Dr. Pál-Molnár Elemért
A szakmai közösség, valamint az SZTE Természettudományi és Informatikai Kara javaslatára az Egyetem Szenátusa Pro Universitate díjjal tüntette ki Dr. Pál Molnár Elemért, amelyet 2024. november 11-én, az Egyetem Napján vehetett át.
Dollármilliókat spórolhat a gyémántbányászatnak a Szegedi Tudományegyetem kutatása
A gyémántkitermelés költséghatékonyabbá tétele mellett jelentősen csökkenti a környezeti terhelést is az a kutatás, amelyet a Szegedi Tudományegyetem Geológia Tanszékén végeznek. Sahroz Khan, az SZTE Földtudományok Doktori Iskolája PhD-hallgatója kutatásának fókuszában az áll, hogy mi különbözteti meg a meddő és a gyémántban gazdag lelőhelyeket.
