Szegedi Tudományegyetem Geológia Tanszék

A Szegedi Tudományegyetem Geológia Tanszék munkatársainak közreműködésével készült egy félórás film az ARTE TV "Reports from Europe" sorozatában "Das Geschäft mit Ungarns Thermalquellen" címmel.

A Szekszárdi Tudásközpontban rendezték az első Nemzetközi Lösz Terroir Konferenciát, amelyen a Szegedi Tudományegyetem Földrajz– és Földtudományi Intézet GeoTerroir Interdiszciplináris Kutatócsoportjának tagjai ismertették a lösz, mint üledékes kőzet tudományos ismérveit. A nemzeti és nemzetközi országimázs szempontjából kulcsfontosságú természeti kincsünk, a lösz az abból táplálkozó haszonnövényeken, mint például a szőlőn és az arra épülő borászaton keresztül fejti ki hatását.

Nemzetközi Lösz Terroir Konferencia Szekszárdon.

A tudományos ismeretterjesztés ősi módszeréhez nyúlik vissza a Szegedi Tudományegyetem egyik legújabb speciálkollégiuma, a „GeoKéktúra I.”, amely a földtudományi és földrajzi jelenségeket, folyamatokat keletkezési, előfordulási helyükön vizsgálja, vagyis a természetben. A különleges, terepgyakorlattal egybekötött kurzust az SZTE TTIK Földrajz- és Földtudományi Intézet Geológia Tanszéke hirdette meg az ott tanuló nappali és levelező rendszerű képzésben részt vevő BSc-s és MSc-s hallgatói - például földtudomány, földrajz, környezetmérnök szakosok - számára.

Minden hallgatónk, aki képviselt minket, díjjal térhet haza Pécsről! Gratulálunk mindannyiuknak!

Másodszor adott otthont a Szeged az Európai Geotermikus PhD Napok rendezvénynek. 2013. után 2025-ben is a Szegedi Tudományegyetem szervezésében valósult meg az a jelentős nemzetközi tudományos konferencia, amelynek fókuszában korunk egyik legsokoldalúbban felhasználható zöld energiája, a geotermikus energia állt.

Az SZTE Földrajz- és Földtudományi Intézet szakértői adnak választ a fenti kérdésekre.

Bill Hilt, Toledo tanácsnoka érdeklődött a szegedi geotermikus rendszer iránt.

A Kiskunhalasi Református Szilády Áron Gimnázium és Kollégium szervezésében, a geotermikus energia hasznosítása után érdeklődő középiskolai diákcsoport látogatta meg tanszékünket, Nagy-Czirok Lászlóné tanárnő vezetésével.

Napjaink egyik legégetőbb globális kérdése, hogy hogyan változik éghajlatunk, azzal pedig egész életünk. Erre a kérdésre keresi a választ, minden akadémiai tudást összefogva a Szegedi Tudományegyetem, tavasztól központilag koordinált formában is. Az SZTE klímaváltozással kapcsolatos kutatásait és különböző területekről érkező szakértőit fogja össze a március elsejével létrejött Klímaváltozás Interdiszciplináris Kutatócsoport. Az első évben kollaboráció részvevőinek összegyűjtése és a kapcsolható kutatások rendszerezése lesz a munka fókuszában.

Amerikai diplomaták látogatást tettek az SZTE Alkalmazott Geotermikus Kutatócsoportjánál.

A napokban megjelent, "Magyarország vulkanikus terroirjai" c. tanulmány kapcsán Rónai Egonnal beszélgetett a GeoTerroir Kutatócsoport vezetője, Dr. Pál-Molnár Elemér.

Tanszékvezetőnk, Dr. Pál-Molnár Elemér a Magyar Bor szerkesztőjével beszélgetett.

Az egyetem tv Napfel című műsorában tisztázza a témában felmerülő kérdéseket tanszékünk oktatója és kutatója, Dr. M. Tóth Tivadar.

Kolléganőnk, Dr. Kiri Luca az egyetem tv Napfel című műsorában mesélt el érdekes dolgokat a következő "Év ásványáról", az opálról.

A Szegedi Tudományegyetem a legnagyobb geotermikus energiára épülő távhőt felhasználó közfogyasztó a városban. Ez a fajta energia ebben a térségben viszonylag könnyen elérhető, felhasználása pedig a legjelentősebb környezetvédelmi projekt. Cikkünkben Dr. Bozsó Gábor, az SZTE Földrajz- és Földtudományi Intézetének szakértője öntött tiszta (termál)vizet a pohárba a geotermikus energia felhasználásával kapcsolatban.

2024. november 24-én rendezték meg a IX. Szegedi Jótékonysági Félmaratont, amelyen intézetünk és tanszékünk munkatársai is részt vettek.

Erdélyben született, Kolozsvárról indult és Szegeden teljesedett ki. Ez a mondat nemcsak a Szegedi Tudományegyetemre igaz, hanem Dr. Pál-Molnár Elemérre is, aki éppen annak a két egyetemnek a „születésnapján” vehette át a Pro Universitate-díját, amelyet személye is összeköt.

A gyémánt értékével vetekedő, babonák övezte opál lesz 2025-ben az Év Ásványa, amiből a Szegedi Tudományegyetem gyűjteményében is vannak különleges példányok.

A gyémántkitermelés költséghatékonyabbá tétele mellett jelentősen csökkenti a környezeti terhelést is az a kutatás, amelyet a Szegedi Tudományegyetem Geológia Tanszékén végeznek. Sahroz Khan, az SZTE Földtudományok Doktori Iskolája PhD-hallgatója kutatásának fókuszában az áll, hogy mi különbözteti meg a meddő és a gyémántban gazdag lelőhelyeket.

Még mindig úton a kék bolygó vándora, Magyarország legismertebb geológusa, Juhász Árpád. Ezúttal Dr. Pál-Molnár Elemérrel, az SZTE Földrajz- és Földtudományi Intézetének intézetvezetőjével és az SZTE alumnusával, Veres Zsolttal találkozott a Földtudományi Sokféleség Nemzetközi Napján. A Magyar Természettudományi Múzeumban az SZTE GeoLitera által kiadott Geokéktúra című könyvről is beszélgettek az „évmilliomosok”.

Október elsejétől új szervezeti felépítéssel működik tovább a Szegedi Tudományegyetem Földrajz- és Földtudományi Intézete (FFI), ahol az oktatók és a kutatók korunk legnagyobb globális természeti kihívásaira keresik a válaszokat, és ezt a hagyományokra épülő, innovatív tudást és szemléletet kívánják átadni a hallgatóiknak. A hazai földtudományi oktatás és kutatás egyik legjelentősebb bázisa úgy alakul át, hogy hatékonyabbá válik a kiválóság elérése, ösztönzése.