

Idén Szent-Györgyi Albert Kiválósági Díjátadó Ünnepség néven rendezték meg azt a hagyományos eseményt, amelyen átvették kinevezésüket az új dékánok, igazgatók, intézetvezetők és tanszékvezetők, valamint oklevelekkel díjazták az elmúlt időszakban kiemelkedő teljesítményt nyújtó kollégákat. Összesen több mint százan részesültek elismerésben.
Tanszékünk oktatója, Dr. Szanyi János, szerzőtársával, Dr. Almási Istvánnal együtt megkapta a Magyar Hidrológiai Társaság 2025. évi Nívódíját, a Groundwater Project által kiadott „Hydrogeology of the Pannonian Basin” című könyvünkért! Szívből gratulálunk!
A Szegedi Tudományegyetem TTIK Földrajz- és Földtudományi Intézete jelentős infrastruktúra-fejlesztésen esik át, melynek célja az oktatás és kutatás szinergiájának erősítése, valamint a globális természeti kihívásokkal foglalkozó kutatások hatékonyságának növelése. Az Egyetem saját forrásból megvalósuló beruházása biztosítja, hogy a világszínvonalú tudományos munkához és oktatáshoz megfelelő infrastruktúra álljon rendelkezésre.
A Szegedi Tudományegyetem Geológia Tanszék munkatársainak közreműködésével készült egy félórás film az ARTE TV "Reports from Europe" sorozatában "Das Geschäft mit Ungarns Thermalquellen" címmel.
A Szekszárdi Tudásközpontban rendezték az első Nemzetközi Lösz Terroir Konferenciát, amelyen a Szegedi Tudományegyetem Földrajz– és Földtudományi Intézet GeoTerroir Interdiszciplináris Kutatócsoportjának tagjai ismertették a lösz, mint üledékes kőzet tudományos ismérveit. A nemzeti és nemzetközi országimázs szempontjából kulcsfontosságú természeti kincsünk, a lösz az abból táplálkozó haszonnövényeken, mint például a szőlőn és az arra épülő borászaton keresztül fejti ki hatását.
Nemzetközi Lösz Terroir Konferencia Szekszárdon.
A tudományos ismeretterjesztés ősi módszeréhez nyúlik vissza a Szegedi Tudományegyetem egyik legújabb speciálkollégiuma, a „GeoKéktúra I.”, amely a földtudományi és földrajzi jelenségeket, folyamatokat keletkezési, előfordulási helyükön vizsgálja, vagyis a természetben. A különleges, terepgyakorlattal egybekötött kurzust az SZTE TTIK Földrajz- és Földtudományi Intézet Geológia Tanszéke hirdette meg az ott tanuló nappali és levelező rendszerű képzésben részt vevő BSc-s és MSc-s hallgatói - például földtudomány, földrajz, környezetmérnök szakosok - számára.
Minden hallgatónk, aki képviselt minket, díjjal térhet haza Pécsről! Gratulálunk mindannyiuknak!
Másodszor adott otthont a Szeged az Európai Geotermikus PhD Napok rendezvénynek. 2013. után 2025-ben is a Szegedi Tudományegyetem szervezésében valósult meg az a jelentős nemzetközi tudományos konferencia, amelynek fókuszában korunk egyik legsokoldalúbban felhasználható zöld energiája, a geotermikus energia állt.
Az SZTE Földrajz- és Földtudományi Intézet szakértői adnak választ a fenti kérdésekre.
Bill Hilt, Toledo tanácsnoka érdeklődött a szegedi geotermikus rendszer iránt.
A Kiskunhalasi Református Szilády Áron Gimnázium és Kollégium szervezésében, a geotermikus energia hasznosítása után érdeklődő középiskolai diákcsoport látogatta meg tanszékünket, Nagy-Czirok Lászlóné tanárnő vezetésével.
Napjaink egyik legégetőbb globális kérdése, hogy hogyan változik éghajlatunk, azzal pedig egész életünk. Erre a kérdésre keresi a választ, minden akadémiai tudást összefogva a Szegedi Tudományegyetem, tavasztól központilag koordinált formában is. Az SZTE klímaváltozással kapcsolatos kutatásait és különböző területekről érkező szakértőit fogja össze a március elsejével létrejött Klímaváltozás Interdiszciplináris Kutatócsoport. Az első évben kollaboráció részvevőinek összegyűjtése és a kapcsolható kutatások rendszerezése lesz a munka fókuszában.
Amerikai diplomaták látogatást tettek az SZTE Alkalmazott Geotermikus Kutatócsoportjánál.
A napokban megjelent, "Magyarország vulkanikus terroirjai" c. tanulmány kapcsán Rónai Egonnal beszélgetett a GeoTerroir Kutatócsoport vezetője, Dr. Pál-Molnár Elemér.
Tanszékvezetőnk, Dr. Pál-Molnár Elemér a Magyar Bor szerkesztőjével beszélgetett.
Az egyetem tv Napfel című műsorában tisztázza a témában felmerülő kérdéseket tanszékünk oktatója és kutatója, Dr. M. Tóth Tivadar.
Kolléganőnk, Dr. Kiri Luca az egyetem tv Napfel című műsorában mesélt el érdekes dolgokat a következő "Év ásványáról", az opálról.
A Szegedi Tudományegyetem a legnagyobb geotermikus energiára épülő távhőt felhasználó közfogyasztó a városban. Ez a fajta energia ebben a térségben viszonylag könnyen elérhető, felhasználása pedig a legjelentősebb környezetvédelmi projekt. Cikkünkben Dr. Bozsó Gábor, az SZTE Földrajz- és Földtudományi Intézetének szakértője öntött tiszta (termál)vizet a pohárba a geotermikus energia felhasználásával kapcsolatban.
2024. november 24-én rendezték meg a IX. Szegedi Jótékonysági Félmaratont, amelyen intézetünk és tanszékünk munkatársai is részt vettek.
Erdélyben született, Kolozsvárról indult és Szegeden teljesedett ki. Ez a mondat nemcsak a Szegedi Tudományegyetemre igaz, hanem Dr. Pál-Molnár Elemérre is, aki éppen annak a két egyetemnek a „születésnapján” vehette át a Pro Universitate-díját, amelyet személye is összeköt.
A gyémánt értékével vetekedő, babonák övezte opál lesz 2025-ben az Év Ásványa, amiből a Szegedi Tudományegyetem gyűjteményében is vannak különleges példányok.
A gyémántkitermelés költséghatékonyabbá tétele mellett jelentősen csökkenti a környezeti terhelést is az a kutatás, amelyet a Szegedi Tudományegyetem Geológia Tanszékén végeznek. Sahroz Khan, az SZTE Földtudományok Doktori Iskolája PhD-hallgatója kutatásának fókuszában az áll, hogy mi különbözteti meg a meddő és a gyémántban gazdag lelőhelyeket.
Még mindig úton a kék bolygó vándora, Magyarország legismertebb geológusa, Juhász Árpád. Ezúttal Dr. Pál-Molnár Elemérrel, az SZTE Földrajz- és Földtudományi Intézetének intézetvezetőjével és az SZTE alumnusával, Veres Zsolttal találkozott a Földtudományi Sokféleség Nemzetközi Napján. A Magyar Természettudományi Múzeumban az SZTE GeoLitera által kiadott Geokéktúra című könyvről is beszélgettek az „évmilliomosok”.
Október elsejétől új szervezeti felépítéssel működik tovább a Szegedi Tudományegyetem Földrajz- és Földtudományi Intézete (FFI), ahol az oktatók és a kutatók korunk legnagyobb globális természeti kihívásaira keresik a válaszokat, és ezt a hagyományokra épülő, innovatív tudást és szemléletet kívánják átadni a hallgatóiknak. A hazai földtudományi oktatás és kutatás egyik legjelentősebb bázisa úgy alakul át, hogy hatékonyabbá válik a kiválóság elérése, ösztönzése.