2025. szeptember 18-21. között az MTA Szegedi Területi Bizottságának Székházában, a Szegedi Tudományegyetem Földrajz- és Földtudományi Intézet szervezésében valósult meg a Kárpát-medence idei legjelentősebb földrajzi szakmai rendezvénye. A 12. Magyar Földrajzi Konferencia visszatért bölcsőjébe, hiszen 2001-ben éppen Szegedről indult az azóta kétévente megrendezett szakmai találkozó, amelyhez idén a Magyar Földrajzi Társaság éves vándorgyűlése és tisztújító közgyűlése is kapcsolódott, szeptember 22-én. A konferencia az MTA Szegedi Területi Bizottságának támogatásával, az MTA200 rendezvénysorozat keretein belül valósult meg.

A konferencia megnyitóján részt vett Prof. Dr. Kónya Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese, aki köszöntőjében elmondta, hogy a Nobel-díjasok egyetemének is tartott SZTE idén elnyerte az „Év Egyeteme” gálán az innovativitás kategória fődíját, ami azért is lehet fontos a geográfusok számára, mert a tudatos szervezeti felépítés mellett a geográfiához hasonló interdiszciplináris tudományterületek fokozott figyelmet és támogatást kapnak. Ennek szellemében hozták létre és támogatják az IKIKK-en belül a Klímaváltozás Interdiszciplináris Kutatócsoportot, illetve modern eszközparkot is a kutatók rendelkezésére bocsátanak. A nyáron beszerzett saját, egyetemi szuperszámítógép kapacitását például kifejezetten ajánlotta a sok adattal dolgozó geográfusoknak.

A megnyitón az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar képviseletében a közkapcsolati dékánhelyettes, Dr. Kertész Attila vett részt, aki informatikusként szintén alátámasztotta, hogy a számítástechnika adta lehetőségek egyik legideálisabb terepe lehet a földrajz.

Dr. Pál Viktor, Dr. Kertész Attila és Prof. Dr. Kónya Zoltán (mikrofonnal) a konferencia megnyitóján. Fotó: Kovács-Jerney Ádám

A házigazda Földrajz- és Földtudományi Intézet általános és oktatási intézetvezető-helyettese, és egyben a rendezvény egyik szervezője, Dr. Pál Viktor a konferencia kialakulásáról, gyökereiről beszélt a megnyitón, hangsúlyozva, hogy idén igyekeztek a szervezők a korábbiakhoz méltó módon megrendezni a konferenciát. Dr. Pál Viktor elmondta, hogy a Covid-járvány a Magyar Földrajzi Konferencia sorozatára is hatással volt, ritkultak a találkozások, éppen ezért vált fontossá a személyes jelenlét. A program kialakítása jól sikerült, hiszen több mint 150 kutató, oktató vagy a geográfia számos területén dolgozó szakember regisztrált a rendezvényre Magyarország egész területéről és a határon túlról is. Zárásként a szervezők részéről Dr. Sipos György kiemelte, hogy az idei konferencia mottója a földrajzi szintézis, azaz a természet- és társadalomföldrajzi folyamatok integrált vizsgálata, ugyanis a társadalom előtt álló kihívások, mint a klímaváltozás, az ahhoz való alkalmazkodás, a városi térségek problémái vagy a migráció csak így kezelhetők. Emiatt a geográfusok szerepe valószínűleg fel fog értékelődni a jövőben. Mindezek mellett a szervezők a nemzetközi szakértőkre is gondoltak, ezért angol nyelvű szekciót is létrehoztak.

Dr. Sipos György. Fotó: Kovács-Jerney Ádám

A plenáris előadások is jelezték, hogy a földrajz egyre inkább összetett és mindenkit érintő kérdések megoldásában játszik kulcsszerepet.

A konferencia plenáris előadói:

Dr. Erőss Ágnes tudományos munkatárs - Free University of Bozem-Bolzano

A szövegen túl: az audiovizualitás helye a földrajzkutatásban

Gacsályi József műszaki főigazgató-helyettes, Országos Vízügyi Főigazgatóság

A klímaváltozás hatása Magyarország vízgazdálkodására – „Vizet a tájba” program bemutatása

Dr. Gyuris Ferenc tanszékvezető egyetemi docens - Eötvös Loránd Tudományegyetem

A tudomány globális hatalmi aszimmetriái - egy gazdaságföldrajzi esettanulmány

Prof. Dr. Szabó Szilárd tanszékvezető egyetemi tanár, az MTA levelező tagja - Debreceni Egyetem

Modellek a földrajzban a bizonytalanság és megbízhatóság tükrében

Prof. Dr. Slobodan B. Marković, a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia rendes tagja - Újvidéki Egyetem: Loess stories: from paleoclimate to geotourism.

Dr. Gulyás Ágnes világított rá Szeged belvárosában a földrajzi tényezők fontosságára, változásaira. Fotó: Gábor Amarilla

A konferencia szekciói a földrajztudomány és a hozzá kapcsolódó gyakorlat széles területeit érintették. A szervezők a programot különleges elemekkel is színesítették, mint például Prof. Dr. Mezősi Gábor legújabb könyvének bemutatója, a Geo-café elnevezésű szakmai kerekasztal-beszélgetés, illetve az éghajlatváltozásra adott helyi válaszokat bemutató szakmai séta és terepbejárás Szeged belvárosában, illetve tanulmányút a város környékén.

Dr. Mezősi Gábor legújabb könyvét sokan dedikáltatták a konferencián.

A Földrajz- és Földtudományi Intézet egyik kuriózuma a GeoTerroir Kutatócsoport, amely az Intézet bora képében is megjelent a rendezvényen, a regisztrált tagok kaptak a tudományos háttérrel rendelkező nedűből is egy-egy palackkal. A kötetlen beszélgetéseknek is hagyott teret a szervezőbizottság, így a kávészünetekben vagy a gálavacsorán is lehetőség nyílt a kapcsolatépítésre, együttműködések alapjainak lerakására.

A rendezvényen rangos elismerések is gazdára találtak. A Pro Geographia Szegediensis díjátadón az alábbi kutatók részesültek elismerésben:

Prof. Dr. Egedy Tamás, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi tanára és a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajzi Intézetének tudományos főmunkatársa. Doktori fokozatát 2002-ben szerezte meg, majd 2022-ben az MTA doktora címet is elnyerte. Kutatásai főként a városföldrajz, városrehabilitáció és a kreatív gazdaság kérdésköreire fókuszálnak – e témakörökben több, széles körben ismert és használt szakkönyvet is publikált. Egedy Tamásnak ugyan a Szegedi Tudományegyetem nem alma matere, szinte hazajár az intézménybe; számos előadást tartott vagy épp doktori értekezések bírálói feladatait látta el az elmúlt években. Munkáját ezért a szegedi geográfus közösség 2025-ben Pro Geographia Szegediensis díjjal ismerte el.

Dr. Kovalcsik Tamás a hazai társadalomföldrajz egyik legaktívabb és legtehetségesebb fiatal képviselője, aki szakmai elhivatottságával és kutatási eredményeivel jelentősen hozzájárult a magyarországi adatalapú választási földrajz fejlődéséhez és ismertté válásához. 2017-ben szerezte meg MSc diplomáját, majd 2022-ben védte meg doktori disszertációját a Szegedi Tudományegyetem Földtudományok Doktori Iskolájában. Fő kutatási területe a politikai és választási rendszerek térbeli vizsgálata. Jelenleg a Politikatudományi Kutatóintézet munkatársa. Szoros szakmai kapcsolatban maradt a szegedi műhellyel. A földrajztudomány területén végzett kimagasló munkáját a Pro Geographia Szegediensis díjjal ismerték el.

Prof Dr. Slobodan B. Markovic, a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia rendes tagja, nemzetközileg elismert és nagy hatású kutató, amit mi sem jelez jobban, hogy közel 270 eddigi tanulmányára több mint 12 000 hivatkozást kapott, amivel a Stanford Egyetem listáján két évben is a világ legnagyobb hatású kutatóinak felső 2 százalékába került. Elsődleges kutatási témája a negyedidőszaki löszképződés és a környezeti változások rekonstruálása, illetve az ehhez kapcsolódó geoturisztikai tartalmak fejlesztése. A Szegedi Tudományegyetem kutatóival mintegy 20 éve publikál közösen, számos közös projekt kidolgozója és számos kolléga és hallgató inspirálója volt ezen időszak alatt.

– A visszajelzések alapján a konferencia kiemelkedően sikeres volt. Több részvevő is elmondta nekem, hogy rég volt lehetőségük ilyen szép számban találkozni és eszmét cserélni, így az eseménynek nemcsak szakmai, de közösségépítési szempontból is nagy jelentősége volt. Mindezt nagyban elősegítették a változatos és színvonalas kísérő programok, és a fiatal kutatók elismerését célzó előadói díjak átadása is. A konferencia sikere összeségében arra ösztönöz bennünket, hogy a magyar geográfus szakma szervezésébe és összetartásába még nagyobb energiát fektessünk a jövőben – mondta el Dr. Sipos György, a szervezőbizottság társelnöke, az SZTE Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék tanszékvezetője.

Dr. Nagy Gyula a konferencia résztvevőinek is sok érdekes földrajzi összefüggést mutatott be, amelyek az oktatás során is eljutnak az SZTE hallgatóihoz, szintén a terepen. Fotó: Gábor Amarilla

A konferenciát Dr. Pál Viktor, az SZTE Földrajz- és Földtudományi Intézet általános és oktatási intézetvezető-helyettese, a Társadalomföldrajz Tanszék tanszékvezetője is értékelte. Kiemelte a résztvevők magas számát, a színvonalas előadásokat. Elmondta, hogy tapasztalatai alapján a szekcióelőadásokon izgalmas párbeszédek zajlottak, további együttműködések kezdtek formálódni.

Dr. Pál Viktor. Fotó: Kovács-Jerney Ádám

A konferencia egyik kísérő rendezvénye volt a Magyar Földrajzi Társaság Vándorgyűlése, amelyen új vezetőséget választottak, köztük több szegedi kutatóval és oktatóval. Az elnöki posztot Prof. Dr. Kovács Zoltán, az SZTE Földrajz- és Földtudományi Intézet professzora kapta meg, Dr. Horváth Erzsébet (ELTE) főtitkári, Prof. Dr. Egedy Tamás (BGE) és Dr. Nemerkényi Zsombor (CSK és NKE) alelnöki pozíciót tölt be a következő időszakban. Szegedi vonatkozás még, hogy Dr. Boros Lajos (SZTE FFI) a Felügyelő Bizottság tagja, Dr. Nagy Gyula (SZTE FFI) a Választmányban folytatja a munkáját további négy évig.

A Magyar Földrajzi Konferencia következő állomása a tervek szerint Debrecen lesz 2027-ben, a stafétát a konferencia záróeseményén adták át jelképesen a szegedi szervezők.

Lévai Ferenc

Fotó: Kovács-Jerney Ádám, Gábor Amarilla, Gulyás Ágnes, SZTE FFI