A rendszertani gyűjtemény értékét növeli, hogy az itt kiállított példányok 80%-a szintén kárpát-medencebeli lelőhelyről származik. A terméselemek között feltétlenül említésre méltó darab az Erdélyi-érchegységből, már a római korban is művelés alá vont Verespatakról származó 2 cm-t is meghaladó méretű fennőtt aranylemez. A termésezüst egy nagyméretű pszeudomorfózával képviselteti magát a klasszikusnak számító, de immáron régóta bezárt Kongsbergből, és egy meglepő formájú, strucctoll alakú vázkristállyal Freibergből.

A telluridok és a szulfidok közül mindenképpen említésre méltóak a a magyar vonatkozású nagyágit, krennerit, sylvanit darabok az Erdélyi-érchegység egykori aranybányáiból, valamint az andorit, a semseyit és a fizélyit kis méretű, de szépen fejlett, fényes kristályai a szatmári bányavidékről.

Az oxidok, hidroxidok szekrényében szinte az összes kriptokristályos kvarcváltozatot felfedezhetjük (kalcedon, jáspis, achát stb.) a Kárpátokon belüli valamennyi klasszikus lelőhelyről (Tekerő, Kötelesmező, Háromvíz), de az opálváltozatok között két pompás példánnyal képviselteti magát, az évszázadokig „magyar nemzeti drágakőként" számon tartott nemesopál is Veresvágásról. A limonit szín-, és formagazdagsága hasonló a kvarcváltozatokéhoz. A több mint egy évtizede bezárt Rudabánya, és az egykori gyalári vasbányák limonit csoportjai absztrakt szobrokra emlékeztetnek, fényes fekete színűkkel, vagy irizáló felületükkel tűnnek ki Gömörrákos - Vashegy fürtös-cseppköves vaskobakjai, goethit-drúzái.

Koch professzor és utódja Grasselly Gyula professzor leningrádi kapcsolatainak jóvoltából a 60-as években meglehetősen sok ásvány- és kőzetpéldány kerül a gyűjteménybe a Kola-félsziget alkáli kőzeteiből, és az azokhoz kötődő ércesedésekből. Hasonló módon gyarapodott a rendszeres gyűjtemény izlandi zeolitokkal, és a híres szicíliai kénbányákból néhány attraktív terméskén, cölesztin, aragonit csoporttal.

A gyűjtemény igazi „kincsei" azonban a folyosó bal oldalán álló négy vitrinben találhatók, és itt lelhető fel Koch Sándor egykori magángyűjteményéből származó darabok túlnyomó többsége is. A „Kárpát- medence gyűjtemény" 1058 példánya az egykori, trianoni döntés előtti Magyarország szinte minden bányaterületét felöli mineralógiai szempontból.

A kiállított példányok rendszerezése - meglehetősen szokatlan módon, de mindenképpen didaktikusan - genetikai alapú. A magmás kőzetek, és az azokhoz kötődő ércesedések ásványvilágának képviselőit az üledékes, és metamorf geofázis ásványai követik, először mindig a jelenlegi magyarországi lelőhelyről származó példányokkal, aztán a jelenleg Szlovákiához, és Romániához tartozó bányaterületek ásványai következnek.

A vitrinek tartalmazzák Rudabánya vasas-metaszomatikus érctelepének oxidációs-cementációs övéből származó, gyönyörű, másodlagos rézásványok példányait: malachittal bevont ágas-bogas termésréz darabokat, azurit 10 cm-es kristályait, malachit 2 cm hosszú kévés csoportjait fehér kalciton fennőve. Az ércesedés azurit kristályok utáni malachit pszeudomorfózái, és a kuprit oktaéderek nem ritkán 2,5 cm-t is elérő kristályai vetekednek az arizonai Bisbee, a namíbiai Tsumeb és a franciaországi Chessy világhírű leleteivel, és bizonyítják, hogy Rudabánya méltánytalanul nem eléggé ismert a nemzetközi mineralógiában. A Koch-gyűjtemény pótolhatatlan kincsei közé tartoznak a bánáti-kontaktvidék rég felhagyott bányáiból származó szkarnos ásványok (gránátok, wollastonit, fassait stb.). A többnyire granodioritok és mészkövek kontaktusához kötődő magnetites, és polimetallikus ércesedésekből származó példányok a Bánát ásványvilágának változatosságáról tanúskodnak. A gyűjtemény ún. „gránát-sora" Vaskőről és Dognácskáról származó, változatos színű rombdodekaéderes és deltoidikozitetraéderes andraditokat mutat be, javarészt a század 10-es éveiből. Ugyanilyen klasszikus leletek Dognácska tárcsa alakú hematit ikrei és az új-moldovai cianotrichit. Említésre méltóak még Vaskő bizmutinjei, prazemjei, több cm-es, gránátokkal benőtt diopszid-csoportjai, és néhány érdekes paragenezis: ametiszt kristályok andraditon, eritrin kvarccal magnetiten.

Vannak az egykori felvidéki - napjainkban Szlovákia területére eső - klasszikus bányahelyekről származó ásványok is. A Szepes-Gömöri Érchegység gyönyörű szideritekkel, szideriten fennőtt albitokkal, tetraedritekkel, szfaleritekkel, érdekes alakú torzult kvarckristályokkal képviselteti magát az egykori rozsnyói Bernardi-bányából, jól fejlett cinnabarit és dolomit kristályokkal, irizáló, kékes színű evansitokkal Alsósajóról változatos formájú vaskobakokkal Dobsináról.

Selmecbánya, az egykori felső-magyarországi bányászati akadémiának helyt adó híres királyi város bányáiból az e lelőhelyről jól ismert hiányosan fejlett kvarckristályok mellett, ametiszt mély lila csoportját, akantittal bevont kvarcokat, jól fejlett stefanitot, és páratlan esztétikájú dúcos, jogarkvarcot is őrzünk a gyűjteményben.

A Besztercebánya környéki ércesedésekhez tartozó Libetbánya a típuslelőhelye a libethenitnek, és az euchroitnak, amelyekből 3 szép, jól fejlett kristályokat tartalmazó ásványcsoport is van a gyűjteményben, hasonlóan a Végleskálnokról leírt hauerit 2 cm-es oktaéderéhez.

A belső-kárpáti vulkanikus koszorú polimetallikus ércesedései magyarországi lelőhelyekről csak Gyöngyösoroszi, Recsk, és Nagybörzsöny által vannak képviseltetve. Gyöngyösoroszi ametisztjei mellett szépek a már több, mint egy évtizede bezárt bánya kalcit-variációi és almazöld fluoritjai is.

Egész vitrint foglalnak el a szatmári bányavidék, Nagybánya környéki ércesedéseinek ásványai. Bár a bányák jelenleg is művelés alatt állnak, a Koch Sándor gyűjtemény mégis a harmincas-ötvenes években előforduló ásvány-paragenezisekről nyújt átfogó képet, különösen tekintettel a világháború éveire, amikor is e bányákat ideiglenesen visszacsatolták Magyarországhoz, és így lehetőség nyílt a rendszeres gyűjtésre. Pótolhatatlanok a felsőbányáról leírt felsőbányit, és a szintén e típuslelőhelyről származó andorit csoportjai. A régi felsőbányi bányahegy mára már teljesen lebányászott telérjeiből ritka ezüstérceket, geokronitot, és freieslebenitet is örzünk.

Felsőbánya messze földön híres baritjairól. A gyűjtemény értékes részét képezi az itt előforduló barit-változatokat bemutató „barit-sor", amelynek tagjai között tenyérnyi kristályok is előfordulnak antimonit társaságában. Máskor a barit csoportok színe meglepő: auripigment zárványaitól sárgára, realgártól pirosra, boulangerittől és jamesonittól feketére festve.

Ásványtani unikumnak számítanak Kisbánya rozetta alakú, besüllyedt bázislapú pirrhotin csoportjai (gyakran vivianittal) a híres ásványcsodákat termelő, de mára teljesen lebányászott Salán-telérből, a kereszthegyi bánya (Dealul Crucii, Baia Mare - Románia) pirargiritje és az innen leírt, Koch Sándor által - ásványgyűjtő barátjáról (Fülöpp Béla) - fülöppitnek elnevezett komplex szulfidja. Kapnikbánya esztétikus fluoritokkal, és rodokrozit kristályokkal örvendezeti meg a látogatót.

A Kárpát-medence gyűjtemény egyik vitrinjében kaptak helyet az Erdélyi-középhegység egykoron világhírű aranybányáinak telluridjai (nagyagit, krennerit, szilvanit) és egyéb telérkitöltő ásványai (alabandin, rodokrozit, realgár, kvarc). A Koch Sándor Gyűjtemény féltett kincse a minden valószínűség szerint a világ legnagyobb hessit (ólom-tellurid) kristálya. Bár a kristály törött, mégis pótolhatatlan - hiszen a lelőhelynek, Botesbányának manapság az egykori helyét sem könnyű megtalálni.

Az ásványgyűjtemény folytatásaként 2-2 vitrinben magmás, metamorf és üledékes kőzettípusok különböző példányai foglalnak helyett.

Oldalakon keresztül folytathatnánk még az élettelen természet remekeinek felsorolását, de a személyes élményt semmi sem pótolhatja. Előzetes bejelentkezés alapján tanszékünk szakszerű idegenvezetéssel várja az ásványok világa iránt érdeklődőket hétköznaponként egész évben.

Dr. Pál-Molnár Elemér
Dr. Kóbor Balázs