A kontinens jövőjét meghatározó európai geotermikus kutatások képviselői tanácskoztak Szegeden
Másodszor adott otthont a Szeged az Európai Geotermikus PhD Napok rendezvénynek. 2013. után 2025-ben is a Szegedi Tudományegyetem szervezésében valósult meg az a jelentős nemzetközi tudományos konferencia, amelynek fókuszában korunk egyik legsokoldalúbban felhasználható zöld energiája, a geotermikus energia állt.
A mesterséges intelligencia megmentheti a Dél-Alföldet a kiszáradástól?
„Vízgazdálkodási kihívások és tudományos válaszok a Dél-Alföldön” címmel tartottak szakmai napot Szegeden, a Magyar Tudományos Akadémia helyi akadémiai bizottságának székházában. A Magyar Hidrológiai Társaság által szervezett szakmai nap célja, hogy platformot biztosítson a vízügyi igazgatás által felvetett gyakorlati problémák, kutatási kérdések és innovációs igények megvitatására, valamint hogy feltérképezze az ezekre választ adni képes egyetemi kompetenciákat a Szegedi Tudományegyetemen.
Hol a helye a rollereknek? Az SZTE kutatása megmutatja, merre gurul a jövő közlekedése
Az elektromos rollerek egyre nagyobb szerepet kapnak a városi közlekedésben. Nem véletlenül, hiszen gyorsak, praktikusak és fenntartható alternatívát kínálnak az autózással vagy a tömegközlekedéssel szemben. Azonban növekvő népszerűségük számos kérdést is felvet: hogyan illeszkednek a városi térbe? Milyen konfliktusok alakulnak ki a különböző közlekedők között? És vajon a roller pusztán egy praktikus eszköz, egy divathullám, vagy egy olyan életstílus, amely hosszú távon is alakíthatja a városi mobilitást? Ezekre a kérdésekre keres választ Dr. Boros Lajos, az SZTE TTIK Földrajz- és Földtudományi Intézet Társadalomföldrajz Tanszékének egyetemi docense. Vezetésével zajlik ugyanis a Szegedi Tudományegyetemen hazánkban egyedülálló mikromobilitási kutatás. A felmérésről, a kutatók eddigi tapasztalatairól Dr. Boros Lajossal beszélgettünk.
Sztárszakmák oktatásában működik együtt az SZTE és a Békéscsabai Vásárhelyi Pál Technikum és Kollégium
Együttműködési megállapodást kötött a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Földrajz- és Földtudományi Intézete és a Békéscsabai Szakképzési Centrum Vásárhelyi Pál Technikum és Kollégium, melynek célja az oktatás, szemléletformálás terén meglévő együttműködés kibővítése, a közös beiskolázási tevékenységek fejlesztése.
A geotermikus energia útja a Föld mélyéről a lakásokig
A Szegedi Tudományegyetem Magyarország egyik olyan intézménye, amelynek fűtését részben geotermikus energia biztosítja. A SZTE-n végzett szakemberek segítségével tudhatjuk meg, hogyan jut el a hőenergia a 2000 méteres mélységből a tantermekig és a lakásokig.
Drónok, műholdak segítségével kutatják az SZTE tudósai a növények láthatatlan térbeli tulajdonságait
Műholdképek, drónfelvételek térbeli adatelemzésével segíti a földmegfigyelési programok széles körű alkalmazásait az SZTE nyertes NKFIH-Advanced kutatási pályázata. A legfontosabb haszonnövények terméshozamának pontos előrejelzését, a növénybetegségek korai területi azonosítását és a tápanyagszint értékelését, valamint új, hatékony növényvédelmi gyakorlatok bevezetését segítheti az az alapkutatás, amelyre 120 millió forintos támogatást nyert a Szegedi Tudományegyetem.
Klímaváltozás kutatócsoport alakult - az SZTE kutatói összefogása a globális kihívásokra
Napjaink egyik legégetőbb globális kérdése, hogy hogyan változik éghajlatunk, azzal pedig egész életünk. Erre a kérdésre keresi a választ, minden akadémiai tudást összefogva a Szegedi Tudományegyetem, tavasztól központilag koordinált formában is. Az SZTE klímaváltozással kapcsolatos kutatásait és különböző területekről érkező szakértőit fogja össze a március elsejével létrejött Klímaváltozás Interdiszciplináris Kutatócsoport. Az első évben kollaboráció részvevőinek összegyűjtése és a kapcsolható kutatások rendszerezése lesz a munka fókuszában.
Zöldebb jövő, fenntarthatóbb világ: az SZTE kutatói hamarosan az Európai Parlamentben mutatják be áttörő eredményeiket
Újabb mérföldkőhöz érkezett az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar jelenleg is futó H2020 projektje, a PHOENIX, amelynek eredményeit hamarosan az Európai Parlamentben is bemutatják.
A Kárpát-medence gazdaságának alapja a felszín alatti víz – hidrogeológiai alapművet írt az SZTE kutatója és Kanadában élő társszerzője
Nemzetközi jelentőségű alapművet adott ki a Kárpát-medence hidrogeológiájáról Dr. Szanyi János, az SZTE Geológia tanszék kutatója és Dr. Almási István, Kanadában dolgozó olaj-hidrogeológus. Az angol nyelven íródott kiadvány bemutatja többek között a kilenc országot érintő ivóvízellátás, öntözővízrendszer és geotermikus fűtés geológiai hátterét. A tanulmány kiindulási, hivatkozási alapként szolgálhat a közép- és felsőoktatásban, de hasznos olvasnivaló lehet az érdeklődő laikusoknak is.
Műholdas adatok mesterséges intelligenciával támogatott kiértékelésére is alkalmassá vált az SZTE GIS-laborja
Az ország egyik legmodernebb földtudományi adatelemző bázisává alakult az SZTE TTIK Földrajz- és Földtudományi Intézetének téradattudományi informatikai rendszere, vagyis a GIS-labor (Geographic Information System). A több mint 13 millió forint saját erőből megvalósított fejlesztésnek köszönhetően a szegedi hallgatók korát megelőző infrastruktúra segítségével ismerkedhetnek meg az adatelemzéssel, és olyan tapasztalatokat szerezhetnek, amelyek a legmodernebb globális kutatásokat támogatják.
Kincsek az egyetemen – Magyarország egyik legjelentősebb tudományos kollekciója a Koch Sándor Ásványgyűjtemény
Minden alkalommal lenyűgözi a látogatókat az a látványos tárlat, amelyben közel 1000 ásványfaj több mint 3000 példánya tekinthető meg az SZTE TTIK megújult Földrajz- és Földtudományi Intézetének folyosóin. A ritkaságokkal is büszkélkedő gyűjtemény idén is népszerű volt a Kutatók Éjszakáján.
Óriáscápa fogakkal, óriásszarvas aganccsal is találkozhat, aki az SZTE őslénytani tárlatát meglátogatja
Az SZTE Földrajz- és Földtudományi Intézetének országosan is jelentős és védett őslénytani gyűjteménye segíti az oktatást és a kutatásokban is komoly hasznát veszik. Többek között ahhoz is hozzájárulhat, hogy a tudósok meghatározzák, hogyan változott Földünk éghajlata a múltban. A Kutatók Éjszakáján, mint mindig, most is népszerű volt a tárlat és fogadtak előzetes bejelentkezés alapján iskolai csoportokat is.
