SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Földrajz- és Földtudományi Intézet

Kedves Hallgatók és Középiskolás diákok!

A Földrajzi és Földtudományi Intézet egy játékra invitál minden jelenlegi és leendő hallgatót!

Ismerd meg játszva a földrajz és földtudomány színes világát!

Ha városokban járunk, akár a saját bőrünkön is megtapasztalhatjuk a nagy mennyiségű és intenzitású csapadékok hatásait. Ezen események során, ha elég nagy mennyiségű csapadék hullik, akkor városi árvizek is kialakulhatnak, amelyek egyrészt komoly anyagai károkat is okozhatnak (beázott autók, pincék), de bizonyos esetekben emberi életeket is veszélyeztethetnek. A klímaváltozás hatását előrejelző modellek alapján az ilyen események gyakorisága jelentősen nőni fog. Ezért is fontos megértenünk, hogy honnan jön a víz és hova jut.

Az időjárás és az éghajlat a turizmus egyik kulcsfontosságú erőforrásának tekinthető, s bizonyos esetekben akár turisztikai attrakcióként (vonzerőként) is szolgálhat. A légköri klímaelemek (például léghőmérséklet, napsugárzás, csapadékmennyiség) komplex kölcsönhatásai behatárolhatják a turisztikai tevékenységek körét, befolyásolhatják a megjelenő turisztikai kínálat alakulását, akár valamilyen alternatív turisztikai termék kialakítását is ösztönözhetik.

Napjaink városai újabb és újabb kihívásokkal néznek szembe a városi népesség növekedése, a migrációs folyamatok, a folyamatosan változó gazdasági trendek vagy épp a klímaváltozás miatt. Ez jelentős terheket ró a város ellátását biztosító szolgáltatószektorra, például az infrastruktúrára vagy a közigazgatásra. Emiatt a települések fejlesztése, az egyes alrendszerek hatékonyabbá tétele mindinkább fontossá válik. Ezen kihívásokra adhat választ a technológia széleskörű alkalmazása a városfejlesztésben.

Bizonyára sokak számára ismert, hogy a 21. század fiataljai a digitális világ hatása alatt növekedtek, az alakítja mindennapjainkat. De nem biztos, hogy mindenki számára köztudott az a tény is, hogy a magyar 16-19 év közötti fiatalok naponta átlagosan 6,2 órát töltenek az internethez kapcsolódva. Ráadásul ebből átlagosan 3,7 órát aktívan használják is azt. 2015-ben a 16 év feletti generáció 5%-a naponta 16 órát vagy többet használta az internetet és a közösségi médiát (NMHH 2015).