

Az Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék modern műszerparkja mind a kutatók mindennapi munkájához, mind a hallgatók önállóan elvégezhető műszeres vizsgálataihoz rendelkezésre áll. A szerteágazó vizsgálatokra alkalmas műszerek lehetőséget biztosítanak a világszínvonalú kutatáshoz legyen szó BSc, MSc, PhD vagy már kutatói szintről.
A képen látható Olympus BX 41 (A kép) polarizációs mikroszkóppal kőzetekből készült, hajszálnál is vékonyabb kőzetlemezek (vékonycsiszolatok) vizsgálhatók. A mikroszkópban található polarizátorok hatására azon ásványok, amelyek a beléjük hatoló fényt két sugárra bontják (kettőstörőek) a rájuk jellemző optikai sajátosságoknak megfelelően más és más interferencia színt mutatnak (B és C kép). A mikroszkóp el van látva egy ultraibolya fényt kibocsátó fényforrással is, aminek segítségével a fluoreszkáló ásványok vizsgálatára is lehetőség nyílik (KÉP). A mikroszkóphoz csatlakoztatott speciális kamera és szoftver segítségével a készülék a szénült növényi maradványok fényvisszaverő képessége alapján, a kőzetek felszín alatti eltemetettsége során bekövetkezett változások kimutatására is alkalmas (KÉP).
A képen látható, mikroszkóphoz csatlakoztatható hűthető-fűthető tárgyasztalban a behelyezett ásványminta hőmérséklete –190 és 600 °C között változtatható, miközben a mikroszkópon keresztül folyamatosan vizsgálhatók az ásványban lejátszódó változások, átalakulások. A vizsgálat tárgyát az ásványokban bezáródott, néhány ezred milliméteres folyadékkal vagy gázzal kitöltött zárványok képzik (KÉP). A hűtés-fűtés során ezen zárványokban bekövetkező átalakulásokból meghatározható az ásvány képződési hőmérséklete, nyomása, de akár annak a vizes oldatnak a sótartalma is, amiből az ásvány képződött (KÉP).
Polarizációs mikroszkóphoz csatlakoztatott katódlumineszcens berendezés (A kép), ami egy kivákuumozható kamrából és egy elektronsugárzást előállító egységből áll. Bizonyos ásványokban – koncentrált elektronsugárzás hatására – különböző kölcsönhatások játszódnak le, melyek egyike (katódlumineszcencia) a látható fény tartományába eső surzás kibocsátásával jár (C kép). Ekkor az ásványok szabad szemmel látható belső szerkezetétől (B kép) jelentős mértékben eltérő belső szerkezetek, különös növekedési bélyegek tárulnak fel. Az ásványok által kibocsátott fény, egy prizmához hasonló elven működő berendezéssel – spektrométerrel – vizsgálva információt adhat az adott ásvány összetételéről és képződésének körülményeiről.