A doktori képzésről

A doktori iskola küldetése

A Földtudományok Doktori Iskola (FDI) a földtudományokhoz tartozó szakterületeket fogja át, tudományos műhelyei önálló profillal rendelkező tudományágakat képviselnek. Túlnyomó részük komoly innovációs profillal rendelkezik, és az önálló kutatási kompetenciák fejlesztése mellett a képzés során figyelembe vesz K+F+I szempontokat is. A doktori iskola keretében folyó képzés célja alapvetően az önálló tudományos munkához szükséges tudásszint és gyakorlat megszerzése. A célkitűzések között kiemelten fontos szerepe van annak, hogy munkaadók elégedettek legyenek a végzettek jellemzően alkalmazott és alapkutatási jártasságával, módszertani és elméleti felkészültségével.

A doktori képzésről

A doktori (PhD) képzés a mesterképzés folytatása, mely egyben tudományos kutatómunka végzésével is jár. Doktori képzésre érdemes jelentkeznie annak, aki a legmagasabb színtű oktatásban kíván részt venni, elkötelezett az önálló alkotó- és kutatómunka végzése mellett, tudását, kreativitását folyamatosan szeretné fejleszteni.

Felvétel doktori képzésre

Doktori képzésre a doktori iskolák témavezetői által meghirdetett kutatási témákra lehet jelentkezni és felvételi vizsgát kell tenni. A vizsga eredményétől függően állami ösztöndíjat lehet elnyerni, de ha ez nem sikerül, önköltséges képzésben is részt lehet venni, ha a megfelelő felvételi pontot elérte a jelölt. A ponthatárok a felvételi vizsga után alakulnak ki.

Részvétel a doktori képzésben

A 2016. szeptember 1-től hatályos felsőoktatási törvény szerint a doktori képzés 2 éves képzési és kutatási, valamint további 2 éves kutatási és disszertációs szakaszból áll. A negyedik félév végén komplex vizsgát kell tenni, melynek sikeressége esetén lehet megkezdeni a következő két éves doktorjelölti szakaszt. A képzés 4 éve során összesen 240 kreditet kell szerezni, átlagosan félévente 30-at. A részleteket a törvény 53. § (1)-(4) pontjai adják meg. Az állami ösztöndíj az első két évben havi 140,000 Ft, a második két évben 180,000 Ft.

Képzési és kutatási szakasz

Az első két évben, a képzési és kutatási szakaszban kell megszerezni az összes tanulmányi kreditet. A doktorandusz sokkal szabadabban vehet fel kurzusokat, mint a hagyományos egyetemi képzés során. Választását a témavezetőjével egyezteti, vehet fel elméleti és gyakorlati jellegű kurzusokat, melyek mennyiségére, arányára bizonyos megkötések érvényesek.

Az alap- és mesterszintű képzéstől eltérően krediteket kell szerezni a kutatási munkához kapcsolódó tevékenységgel is. A doktori képzésben részt vevő hallgató - más néven doktorandusz - tehát sokkal önállóbb, saját alkotómunkát is végez. A doktorandusznak témavezetője is van, aki irányítja a kutatómunkáját és segíti a szakmai haladását.

Komplex vizsga

A képzési és kutatási szakasz sikeres lezárásához és a kutatási és disszertációs részre való felvételhez eredményes komplex vizsga szükséges. A komplex vizsga két részből áll: számot kell adni az elméleti felkészültségről, szakirodalmi ismeretekről és a tudományos előrehaladásról, a további kutatási tervekről is. A komplex vizsga általános elveit és szabályait az Országos Doktori Tanács a 2016. február 12-i ülésén fogadta el, később a szabályzás a doktori kormányrendeletbe került.

Kutatási és disszertációs szakasz

A sikeres komplex vizsga után elindul a kutatási és disszertációs szakasz és a fokozatszerzési eljárás. Ennek keretében kerül sor

• az előírt mennyiségű és minőségű kutatási eredmény teljesítésére (kutatási kredit megszerzésére) és
• a doktori értekezés (disszertáció) elkészítésére.

Fontos kiemelni, hogy a jelöltnek új tudományos eredményeket kell elérnie, amit publikálnia is kell. A követelményeket a doktori iskolák szabályzata részletezi. Ha a tudományos munkát együttműködésben éri el, világosnak kell lennie a jelölt hozzájárulásának. Az értekezést a komplex vizsgát követő 3 éven belül kell elkészíteni.

Bírálati eljárás

Az értekezést hivatalos bírálóknak (opponenseknek) adják ki, akik támogató javaslata alapján nyilvános vitát, védést hirdethetnek meg. A jelöltnek be kell mutatnia eredményeit, válaszolnia kell a bírálók kérdéseire, kritikájára és bárki más kérdésére is. Ha a védés sikeres, akkor a doktori tanács megszavazhatja a doktori (PhD) fokozat odaítélését. Sikeres védés esetén az állami ösztöndíjas doktorandusz egyszeri 400,000 Ft támogatásban részesül. A jelölt az oklevelet ünnepély keretében, eskü letétele után kapja meg.

Egyéni felkészülés, honosítás

Doktori fokozatot lehet szerezni egyéni felkészüléssel is. Ebben az esetben a jelölt komplex vizsgára jelentkezik. Sikeres vizsga esetén kerül be a fokozatszerzési eljárásba, ezen belül a kutatási és disszertációs szakaszba.

Ezen kívül lehetséges külföldön megszerzett fokozat honosítása és kettős fokozatszerzés két egyetemen.

A kifutó 3 éves doktori képzés

Aki a doktori képzését 2016. szeptember előtti megkezdte, 3 éves képzésben vesz részt, melyhez havi 100,000Ft állami ösztöndíj tartozhat. A képzés befejezése után a doktorandusz kérelmére elindul a fokozatszerzési eljárás. Ennek keretében szigorlatot kell tenni, teljesíteni kell az összes publikációs és nyelvismereti követelményt, ekkor tekinthető bírálatra alkalmasnak az értekezés.

Felmerül a kérdés, hogy a jelenleg 3 éves képzésben levő hallgató átjelentkezhet-e az új 2+2 éves képzésbe? Ennek fő oka a nagyobb összegű és hosszabb idejű állami ösztöndíjtámogatás lehet. Szintén kérdés, hogy ilyen esetben elszámolhatók-e az eddigi teljesítései, vagy teljesen újra kell kezdenie ilyen esetben a tanulmányait?

Az Országos Doktori Tanács ülésén elhangzottak szerint a törvényalkotó szándéka szerint nem lesz lehetőség átjelentkezésre, azaz párhuzamosan folyik majd a kétféle képzés, amíg a régebbi rendszer ki nem fut. A Szegedi Tudományegyetem hivatalosan is jelezte, hogy a jelentős ösztöndíjkülönbség problémát okoz, amire mielőbbi megoldást kell találni. Sajnos ez nem történt meg.

Lehetőség jelenleg legfeljebb arra látszik, hogy a képzésben már részt vevő doktorandusz megszakítja tanulmányait és új jelentkezőként felvételizik az új képzésre. Ezt törvény nem tiltja. Ugyanakkor ennek a lépésnek igen sok negatív következménye és veszélye lenne, feszültséget okozna doktoranduszok, oktatók és a graduális képzésből érkező új jelentkezők között is.

• A tanulmányok megszakítása az egyetem és az Országos Doktori Tanács számára is sikertelen fokozatszerzést jelentene. Az állami támogatás pedig függ attól is, hogy a felvételt nyert hallgatók hányad része szerzi meg a fokozatát. A megszakítás miatt így az egyetemre jutó doktori támogatás csökkenne.
• A jelenlegi ösztöndíj is elveszhet, ha nem adható át a képzésben maradóknak, az új képzése ez nem vihető át.
• Ha az újrajelentkező már használt állami ösztöndíjat, akkor nem kaphatja meg már a teljes időtartamra az új ösztöndíjat, ami veszteséget jelent.
• Az újrajelentkezések rontanák az új jelentkezők bekerülési esélyeit. Így több lenne a jelentkező, és aki már folytatott doktori tanulmányokat, jelentős előnyben lenne a graduális képzésből érkezőkkel szemben. Ez is ellentétek kialakulásához vezetne.
• Jelentkezni meghirdetett témára lehet, így ha valaki már egy témán dolgozik, akkor számára újból ugyanezt meghirdetni problémákhoz vezet.

A Szegedi Tudományegyetem vezetése ugyanakkor látja a jelenlegi helyzet tarthatatlanságát és igyekszik tenni annak érdekében, hogy enyhítse a gondokat. Az újrajelentkezések elkerülése érdekében anyagi forrást biztosít a jelenlegi képzésben résztvevők számára és kéri az oktatókat és doktoranduszokat is, hogy egyeztessenek a megoldási lehetőségekről, kerüljék el az egymás közti feszültségek kialakulását, különös tekintettel arra, hogy az érintettek egyike sem felelős a kialakult helyzetért.