Parajdi bányaomlás: a sóterhelés napokig a határérték körül mozgott a Maros magyarországi szakaszán
Az SZTE IKIKK Akkreditált Laboratóriumi Műszerközpontja keretében működő Talaj- és Vízvizsgálati Laboratórium munkatársai is követik a sókoncentráció alakulását a Maros mentén. A múlt héten újabb, az előzőnél jelentősebb hullám vonult le a folyón, a korábban mért vezetőképesség értékek kétszeresével, ami elérte, illetve enyhén meghaladta a határértéket. Ezt követően napokig magas szinten, 900 és 1000 µS/cm között stabilizálódott a vezetőképesség és csak a legújabb adatok alapján indult csökkenésnek.
Saját forrásból újítják fel - interaktív tantermek is lesznek az SZTE Földrajz- és Földtudományi Intézetben
A Szegedi Tudományegyetem TTIK Földrajz- és Földtudományi Intézete jelentős infrastruktúra-fejlesztésen esik át, melynek célja az oktatás és kutatás szinergiájának erősítése, valamint a globális természeti kihívásokkal foglalkozó kutatások hatékonyságának növelése. Az Egyetem saját forrásból megvalósuló beruházása biztosítja, hogy a világszínvonalú tudományos munkához és oktatáshoz megfelelő infrastruktúra álljon rendelkezésre.
SZTE hallgatók formálják a jövőt
A Szegedi Tudományegyetem Földrajz- és Földtudományi Intézet geográfus és földrajz szakos hallgatói lakossági részvételi programban vesznek részt, amelyben az ország városait érintő fejlesztések kérdéseiben dönthetnek. Szegeden jelenleg a hulladékgazdálkodás, a zöldterületek hiánya és a közlekedés jelenti a legnagyobb problémát.
Parajd: az SZTE kutatói által mért értékek nem közelítették meg a folyókra vonatkozó hazai határértéket
A Szegedi Tudományegyetem Földrajz- és Földtudományi Intézet kutatói hallgatók bevonásával követték a hétvégén a Korond-patak felől érkező sós víz levonulását a Maros magyarországi és a Tisza szegedi szakaszán.
Az Ünnepi Könyvhéten jelent meg az SZTE oktatójának afrikai utazásairól szóló „élménytára” a varázslatos Etiópiáról
Tökéletes időzítéssel, éppen a 96. Ünnepi Könyvhét nyitónapjára készült el Dr. Szilassi Péter Varázslatos Etiópia című könyvének második, átdolgozott és bővített kiadása. A Szegedi Tudományegyetem Földrajz- és Földtudományi Intézetének kutatója a József Attila Tanulmányi és Információs Központban teltházas könyvbemutatón ismertette az új útikönyvként, olvasmányos útleírásként is használható, de a tudományos ismeretterjesztést is szolgáló könyvének újdonságait és különlegességeit.
150 tudós, 4 kontinens, 3 nap, 1 cél: felkészülni a természeti veszélyek okozta kihívásokra
A klímaváltozással egyes természeti katasztrófák kialakulásának gyakorisága nőhet, és ez sok esetben az emberi életet és az emberi egészséget is veszélyeztetheti. Több ilyen eseményre kell a jövőben számítanunk? Előre jelezhető ezek kialakulása? Fel lehet minderre társadalmi szinten készülni? Ezekre a kérdésekre kereste a választ az immár másodjára megrendezett Natural Hazards and Climate Change konferencia. A Szegedi Tudományegyetemen szervezett tudományos eseményen négy kontinens mintegy 150 szakembere vett részt.
Földrajzos sikersorozat Szegeden – három dobogós hely az OTDK-n és aranyérem az UNESCO-versenyen
Az SZTE Báthory István Gimnázium és Általános Iskola földrajzos diákjai az idei tanévben kiemelkedő eredményeket értek el országos és nemzetközi versenyeken: három dobogós helyezést szereztek a Középiskolai OTDK-n, aranyérmet hoztak el az UNESCO Országismereti Földrajzversenyről, és a kutatásaikat egyetemistákat idéző színvonalon mutatták be.
A geológia segítheti a magyar borok nemzetközi sikerességét
A Szekszárdi Tudásközpontban rendezték az első Nemzetközi Lösz Terroir Konferenciát, amelyen a Szegedi Tudományegyetem Földrajz– és Földtudományi Intézet GeoTerroir Interdiszciplináris Kutatócsoportjának tagjai ismertették a lösz, mint üledékes kőzet tudományos ismérveit. A nemzeti és nemzetközi országimázs szempontjából kulcsfontosságú természeti kincsünk, a lösz az abból táplálkozó haszonnövényeken, mint például a szőlőn és az arra épülő borászaton keresztül fejti ki hatását.
Magyar-svájci együttműködés gazdagíthatja a földrajztanár-képzést az SZTE-n
Két hetet töltött Magyarországon Dr. Moritz Gubler, a Berni Egyetem kutatója, aki az SZTE oktatóival és kutatóival cserélt tapasztalatot a tanárképzés legújabb módszereiről. A jövő oktatóinak képzésének is alkalmazkodnia kell a XXI. század kihívásaihoz, ezért például már a földrajztanár-képzésben is megjelenik a klímaváltozás. A svájci szakember látogatásának középpontjában a kutatócsoport által alkalmazott kutatási módszerek, például a szemkövetéses vizsgálatok és a földrajztanár-képzés módszerei - elsősorban a tanulóközpontú oktatás módszerei - álltak.
„A térképolvasás titkai”: az SZTE és az MTA közös szakmai fórumot tart a gyerekek térképhasználati készségeiről
A térképolvasás titkai címmel tart szakmai fórumot május 8-án, csütörtökön 15 órától az SZTE Földrajz- és Földtudományi Intézete, az MTA–SZTE Földrajz Szakmódszertani Kutatócsoport, valamint az MTA Szegedi Akadémiai Bizottságának Oktatáselméleti Munkabizottsága, és Neveléstudományi és Pszichológiai Szakbizottsága, a szegedi MTA SZAB Székház dísztermében.
Arkhimédész nyomdokain – visszatér a természetbe a tudományos oktatás
A tudományos ismeretterjesztés ősi módszeréhez nyúlik vissza a Szegedi Tudományegyetem egyik legújabb speciálkollégiuma, a „GeoKéktúra I.”, amely a földtudományi és földrajzi jelenségeket, folyamatokat keletkezési, előfordulási helyükön vizsgálja, vagyis a természetben. A különleges, terepgyakorlattal egybekötött kurzust az SZTE TTIK Földrajz- és Földtudományi Intézet Geológia Tanszéke hirdette meg az ott tanuló nappali és levelező rendszerű képzésben részt vevő BSc-s és MSc-s hallgatói - például földtudomány, földrajz, környezetmérnök szakosok - számára.
A kontinens jövőjét meghatározó európai geotermikus kutatások képviselői tanácskoztak Szegeden
Másodszor adott otthont a Szeged az Európai Geotermikus PhD Napok rendezvénynek. 2013. után 2025-ben is a Szegedi Tudományegyetem szervezésében valósult meg az a jelentős nemzetközi tudományos konferencia, amelynek fókuszában korunk egyik legsokoldalúbban felhasználható zöld energiája, a geotermikus energia állt.
A mesterséges intelligencia megmentheti a Dél-Alföldet a kiszáradástól?
„Vízgazdálkodási kihívások és tudományos válaszok a Dél-Alföldön” címmel tartottak szakmai napot Szegeden, a Magyar Tudományos Akadémia helyi akadémiai bizottságának székházában. A Magyar Hidrológiai Társaság által szervezett szakmai nap célja, hogy platformot biztosítson a vízügyi igazgatás által felvetett gyakorlati problémák, kutatási kérdések és innovációs igények megvitatására, valamint hogy feltérképezze az ezekre választ adni képes egyetemi kompetenciákat a Szegedi Tudományegyetemen.
Hol a helye a rollereknek? Az SZTE kutatása megmutatja, merre gurul a jövő közlekedése
Az elektromos rollerek egyre nagyobb szerepet kapnak a városi közlekedésben. Nem véletlenül, hiszen gyorsak, praktikusak és fenntartható alternatívát kínálnak az autózással vagy a tömegközlekedéssel szemben. Azonban növekvő népszerűségük számos kérdést is felvet: hogyan illeszkednek a városi térbe? Milyen konfliktusok alakulnak ki a különböző közlekedők között? És vajon a roller pusztán egy praktikus eszköz, egy divathullám, vagy egy olyan életstílus, amely hosszú távon is alakíthatja a városi mobilitást? Ezekre a kérdésekre keres választ Dr. Boros Lajos, az SZTE TTIK Földrajz- és Földtudományi Intézet Társadalomföldrajz Tanszékének egyetemi docense. Vezetésével zajlik ugyanis a Szegedi Tudományegyetemen hazánkban egyedülálló mikromobilitási kutatás. A felmérésről, a kutatók eddigi tapasztalatairól Dr. Boros Lajossal beszélgettünk.
