Sajtómegjelenések
Százéves lett a felsőfokú földtudományi képzés, ebből az alkalomból csütörtökön fát ültetett és emléktáblát avatott Intézetünk.
A National Geographic cikke elolvasható ITT!
"A szegedi professzor ezer szállal kötődött az Alföldhöz, ezen belül is szülőföldjéhez Békés megyéhez. Becsei József beírta nevét a magyar tudománytörténetbe. Nem akárhogyan." - A cikk a szeged.hu oldalán olvasható
A Délmagyar cikke elérhető ITT!
“Fel kell készülnünk arra, hogy a kiszáradt talaj miatt rendszeresen magas lesz a szálló por koncentrációja Szegeden.” – interjú Dr. Gál Tamás, klimatológussal
Az elmúlt években 180 tonna hulladékot távolítottak el a Tiszából és árteréből, miközben a folyó a mikroműanyag-szennyezettséggel is küzd. A Szegedi Tudományegyetem kutatói harmadik éve vizsgálják a Tisza mikroműanyag-szennyezettségét.
Dratsay Dénes II. Földrajz BSc hallgató OTDK pályamunkájáról és Szeged-Hódmezővásárhely várospáros lehetőségeiről beszélgetett az Építő-KITT Klaszter meghívására. Az eseményről szóló összefoglaló az alábbi linken elérhető: https://www.delmagyar.hu/kozelet/helyi-kozelet/varospar-van-szuletoben-2-7925996/
Mindegy, hogy nyírott gyep vagy méhlegelő, a zöldítés életeket ment, mert egyre melegebb lesz a belvárosokban. Szilassi Péter kollégánkat kérdezték a városi hőség elleni védekezés módszereiről.
Ezen a nyáron sokszor hallottuk már emlegetni a hősziget jelenségét. A nagyvárosok belvárosai a sok burkolt felülettel elviselhetetlen katlanná tudnak változni egy-egy hőhullám idején, 8-10 fokos is lehet a hőmérséklet-különbség a belváros és a külváros között. Szakértővel beszélgettünk, mitől és hogyan alakul ki a hősziget, mit tehetünk ellene, és mekkora szerepük van a védekezésben a növényeknek.
Íntézetünk kutatói korszerű térinformatikai módszerekkel vizsgálják a Kárpát-medence egyre szárazabb éghajlatának okait, társadalmi és gazdasági következményeit. Álláspontjuk szerint az éghajlatváltozás hatásainak előrejelzése, következményeinek kivédése csak komplex földrajzi elemzésekkel lehet eredményes – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény az MTI-t.
"Az immár kilencedik alkalommal megrendezett verseny a lexikális ismeretek helyett az oknyomozó földrajzi gondolkodásra, az ok-okozati elemzésekre helyezte a hangsúlyt."
Alkalmazni az elsajátított ismereteket – ez az egyik legfontosabb szempontja napjainkban a korszerű pedagógiának. Négy hazai egyetemünk kutatóinak módszertani csapata is évek óta ezen dolgozik. A földrajztanítás az utóbbi években nehéz helyzetbe került, fokozatosan csökkentették az óraszámokat, a szakiskolák hetven százalékában pedig megszűnt a földrajz tantárgy.
A megváltozott körülményekhez alkalmazkodni kell a pedagógusoknak, ehhez szeretne segítséget nyújtani számukra a módszertani projekt.
Debreceni, pécsi és szegedi kutatók együttes munkájából született meg a gyakorlati életben is alkalmazható földrajzi ismeretek készségszintű elsajátítását támogató, a digitális technika előnyeit kihasználó fejlesztés a hazai régiók természeti és társadalmi földrajzának egységes, problémacentrikus tárgyalására, amelyet prof. Farsang Andrea, a Földrajz Szakmódszertani Kutatócsoport vezetője mutat be.
Az SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék munkatársai a Tisza teljes hosszán és a nagyobb mellékfolyók torkolat-közeli szakaszain a folyóvízi üledékben található mikroműanyag-szennyezést vizsgálják.
A kutatáshoz kapcsolódó médiamegjelenések alább láthatóak:
A Szeged Vision online előadássorozatának legújabb részében Gulyás Ágnes, a Szegedi Tudományegyetem TTIK Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének adjunktusa beszélt azokról a természetalapú megoldásokról, amelyek segítségével csökkenthetjük a városok nyári forróságát. Az alábbiakban a hétfő délutáni előadás rövidített változatát olvashatják. A szeged.hu cikke itt olvasható!
A Szeged Vision egy Széchenyi 2020 pályázati támogatással megvalósult szemléletformáló projekt, fő célja beszélgetést katalizálni helyi fejlesztésekről, melyben nagyobb hangsúlyt kap a közösségi közlekedés, valamint az akadálymentesített gyalogos és kerékpáros közlekedés.
A projekt keretében hétfő délután Dr. Gál Tamás városklimatológus, az Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének egyetemi docense tartott elő előadást a Facebookon. A videó visszanézhető itt: https://www.facebook.com/szegedvision
Dr. Gál Tamás az éghajlatváltozásról beszélgetett a műsorvezetőkkel, a műsor visszahallgatható ITT!
A cikk elolvasható ITT!
A felsőoktatási intézmény legnagyobb kara évek óta hagyományosan a Szent-Györgyi Albert Agórában tartja nyílt napját, ahová a továbbtanulás előtt álló fiatalokat és szüleiket várják. Szombaton a 7 intézet mind a 16 alapszaka bemutatkozott az eseményen, valamilyen látványos bemutatóval vagy előadással, emellett a start ösztöndíjról, a kollégiumi életről is kaptak tájékoztatást az érdeklődők.
A közlemény elolvasható ITT!
Milyen hatással van az éghajlat változása, a felmelegedés a Homokhátság kiszáradására? Lehet-e még valamit tenni a terület sivataggá válása ellen, vagy már elkéstünk? Rakonczai János professzor, a téma szakértője volt Szeged Televízió Szemközt című műsorának a vendége. A műsort Kozó Attila főszerkesztő vezette, kérdezőtársa Dombai Tünde, a Szegedi Tükör újságírója volt.
2018. február 23-án délelőtt 10 órától a Szegedi Tudományegyetem Krajkó Gyula termében szemléletformáló előadásokkal várták a természettudományi szakterülettel rendelkező pedagógusokat. Az erről megjelent sajtóközlemény elolvasható ITT.
Amit eddig megspóroltunk a fűtésen, elköltjük majd a Szibériából érkező hidegben - visszatér a tél. Semmi jóra nem számíthatunk: a század végére a mediterrán tájakhoz hasonló éghajlatú lehet Szeged. Addig viszont egy masszív anticiklonnak köszönhetően a következő három hétben lecsap ránk az igazi tél.