Korunkban a lakosok egyre kevésbé érzik azt, hogy részesei a döntéshozatalnak, hogy rendelkezhetnek anyagi forrásokról vagy befolyásolhatják azt, ami történik a környezetükben. A lakossági részvétel – vagy másnéven participáció – ezt a problémát próbálja orvosolni azzal, hogy az állampolgárokat, egy-egy város vagy régió lakosait, közvetlen megkérdezéssel vonja be a döntéshozatali folyamatokba. Ez kiemelten jelen van például a területi tervezésben vagy a városfejlesztésben, amikor egy-egy beruházáshoz kapcsolódó döntésben kikérik a lakosság véleményét is. A lakossági részvétel főbb gyakorlati formái a lakossági fórumok és közmeghallgatások, a közvélemény-kutatások és kérdőívek, a részvételi költségvetés, a társadalmi egyeztetés, az online platformok, a közösségi tervezés és a lakossági gyűlés. Ezek az eszközök jelentős mértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a lakosok jobban tudják képviselni saját érdekeiket.

A Szegedi Tudományegyetem hallgatói is bekapcsolódtak a lakossági részvétel programjába, mint résztvevők, szervezők és szakértők. Szkalisity András és Tráser Nándor már több mint 1 éve résztvevői a zöld átállás társadalmasítását kutató Phoenix Horizon 2020 projektnek, amelynek egyik alprojektje Szegeden valósult meg. A közösségi gyűlésre tudományos mintavételezéssel kerültek kiválasztásra a résztvevő lakosok, így a mintegy 50 megjelent fő megfelelően reprezentálta a városban élőket. A megjelent lakosok szakértő kutatók segítségével vitatták és tervezték meg Szegeden a klímaváltozás tekintetében szükséges adaptációkat. Szegeddel kapcsolatban 3 fő problematikát vitattak meg a közösségi gyűlésen: a közlekedést, a hulladékgazdálkodást, valamint a zöldterületek fejlesztését. Ezekkel kapcsolatosan már elkészültek a projekttervezetek, amelyeket a szegedi önkormányzat beépített a tematikus akcióterveibe, így a lakosság is aktívan bekapcsolódhatott a városfejlesztésbe.

– Ez a zöld átállás nagyon fontos lenne az Európai Unió számára, hogy igazságosan és inkluzívan valósuljon meg. Senki se maradjon ki ebből, senkit se érjen hátrányosan az, hogy új energiaforrásokra kell átállni, vagy új szigetelési megoldásokat, közlekedési eszközöket kell alkalmazni. – nyilatkozta Tráser Nándor, az SZTE geográfus szakos hallgatója.

Szkalisity András és Tráser Nándor a szegedi gyűlésen ugyan résztvevőként voltak jelen, azonban a Balaton környéki alprojektbe – 2024 nyarán – már szervezőként kapcsolódtak be. A balatoni, helyi fókusztéma a mezőgazdaság fenntarthatóbbá tételének, a termőföldtől az asztalig koncepciónak és a rövid élelmiszerellátási láncoknak a hatékony megvalósítása volt.

A Phoenix projekt keretében Brüsszelbe is elutazhattak az SZTE hallgatói, ahol a lakossági részvétellel kapcsolatos tudományos eredményeket mutatták be a Phoenix kétnapos zárókonferenciáján, az Európai Parlament konferenciatermeiben.

A Szegedi Tudományegyetem hallgatója, Rigóczki Gergely, a zuglói közösségi költségvetés programtervezetének létrehozásában vállalt fontos szerepet, amelynek célja a zuglói lakosság igényeit figyelembe vevő döntések meghozatala a beruházásokkal, fejlesztésekkel kapcsolatban. A közösségi költségvetés célja alapvetően a lakosság ösztönzése a közügyekben való részvételre, valamint a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése. Emellett egyre elterjedtebbnek tekinthető Magyarország városaiban, Szeged is alkalmas lenne a program megvalósítására.

Bisztriczki Sára

fotó: SZTE TTIK FFI