Az MTA-SZTE Földrajz Szakmódszertani Kutatócsoportot Dr. Farsang Andrea, az SZTE FFI professzora 2016-ban alapította azzal a céllal, hogy Magyarország három nagy, vidéki egyetemének – Szeged, Pécs és Debrecen – tanárképzésben dolgozó szakembereit bevonja az MTA akkor indult Tantárgypedagógiai Kutatási Programjába. Az SZTE néhai oktatójának egyik célja ezzel a magyar földrajztanár-képzés megújításának elindítása volt. A kutatás második szakaszában (ami immár az MTA Közoktatás-fejlesztési Kutatási Programja néven fut) 2021-től kezdve az SZTE szakmai együttműködést indított a németországi Humboldt Egyetemmel (Berlin), valamint a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolával (Beregszász, Ukrajna). A csoporthoz tartozó általános és középiskolai tanárokból álló hálózat 19 pedagógust foglal magába, akik közül többen jelenleg is doktori tanulmányokat folytatnak a kutatócsoporthoz kapcsolódó egyetemeken.

A földrajztanárok képzésében, ezáltal a közoktatásában is meg kell jelennie a legújabb kutatási eredményeknek és a komplex földtudományi szemléletnek.

A nemzetközi kapcsolatok is folyamatosan bővültek az elmúlt kilenc év során: Dr. Kádár Anett, az SZTE Földrajz- és Földtudományi Intézet kutatója Dr. Moritz Gublerrel a klímaváltozás-oktatásának területén dolgozik együtt, ami a jövőben új kutatási irányt is jelenthet a kutatócsoport számára. Dr. Moritz Gubler az alapképzést (BSc) a Zürichi Egyetemen végezte, majd a Berni Egyetemen a mesterképzést (MSc) klímatudományokból, és itt szerzett PhD-t is földrajzból. Jelenleg kutatási munkatárs a Berni Tanárképző Egyetem Kutatási, Fejlesztési és Értékelési Intézetében, oktató a Berni Tanárképző Egyetem Sekundarstufe 1 Intézetében és tudományos munkatárs a Berni Tudományegyetem Földrajzi Intézetében. Dr. Kádár Anett az EGU (European Geosciences Union) Geoscience Education Field Officer hálózatának magyarországi képviselője, ami segíti a kutatócsoportot abban, hogy szélesebb tanári közösséghez is eljusson, valamint új, kompetenciaközpontú módszereket ismertessen meg a földrajz tanárszakos hallgatókkal és a köznevelésben dolgozó földrajztanárokkal egyaránt.

2025 tavaszán Dr. Moritz Gubler Szegedre látogatott, a látogatás középpontjában a kutatócsoport által alkalmazott kutatási módszerek (például a szemkövetéses vizsgálatok) és földrajztanár-képzés módszerei (elsősorban a tanulóközpontú oktatás módszerei) álltak.

Dr. Moritz Gubler és Dr. Kádár Anett több tanítási órán, workshopon és konferencián is részt vett közösen. Fotó: Kovács-Jerney Ádám

Tanárképzés Bernben és Szegeden

A Berni Tanárképző Egyetemen (Pädagogische Hochschule Bern) a tanárképzés három szintre tagolódik: alsó tagozat (Primarstufe, 1–6. évfolyam; alapképzés), felső tagozat (Sekundarstufe 1, 7–9. évfolyam; alap- és mesterképzés), illetve középiskola (Sekundarstufe 2, 9–12. évfolyam; egy év posztgraduális képzés). Dr. Moritz Gubler a felső tagozatra koncentrál, ahol a hallgatók három-négy tantárgyat választanak, amelyeket majd tanítani fognak. Az alapképzési és mesterképzési programok rugalmasan illeszkednek a hallgatók élethelyzeteihez. Például a legtöbb szeminárium elérhető online vagy önálló tanulás keretében, így időben és térben is nagyobb szabadságot biztosítanak.

Az egyik különbség az, hogy hány évfolyamra terjed ki az SZTE felső tagozatos tanárképzése: Szegeden az 5–11. évfolyamra, míg Bernben a 7–9. évfolyamra. Ezen kívül Szegeden a tantárgyi tartalmakat gyakran egyetemi kutatók oktatják, akik nem feltétlenül rendelkeznek köznevelési tanári tapasztalattal, míg Bernben a tanárképző egyetem oktatók nemcsak a tanárképzésben tanítanak, hanem korábban vagy jelenleg is tanítanak általános vagy középiskolákban. További különbség, hogy Bernben nagy hangsúlyt fektetnek a kompetenciaalapú oktatásra, és a tantárgypedagógiai módszereket szorosan integrálják a szakmai tartalmak oktatásába. Ezzel szemben Szegeden gyakran az általánosabb, minden földrajz szakos hallgatónak (BSc és MSc) szóló tantárgyi tartalmak dominálnak, amelyek kevésbé fókuszálnak közvetlenül a köznevelésben alkalmazható tanítási módszerekre. Emellett Szegeden a tanárszakos hallgatók a szakmai gyakorlatukat az egyetem három gyakorlóiskolájának valamelyikében végzik, míg Bernben a hallgatók több mint harminc úgynevezett „partneriskola” közül választhatnak.

– Ami számomra a legszembetűnőbb volt, az a hallgatók és oktatók közötti őszinte bizalom és személyes kapcsolat. Az elmúlt napokban-hetekben több szemináriumon és előadáson is részt vettem, és egyértelműen látszik, hogy ez nemcsak a kis hallgatói létszámnak köszönhető, hanem az oktatók magas szintű motivációjának és tanulóközpontú hozzáállásának is. Úgy tűnik, nagyon jól ismerik a hallgatókat és azok képességeit, ami ideális alapot teremt ahhoz, hogy elkötelezett, lelkes jövőbeli tanárok kerüljenek ki innen. Magát a tanárképzést tartalmilag nagyon gazdagnak találtam – a hallgatók sok földrajzi témában mély tudást szereznek. Ugyanakkor a pedagógiai követelmények – mivel több évfolyamot kell lefedniük, mint Svájcban – magasak, és a különböző életkorú tanulókhoz való alkalmazkodás nagy kihívást jelenthet a kezdő tanárok számára. Így a képzés itt, Szegeden meglehetősen sűrű, ami az oktatók részéről tudatos fókuszválasztást igényel. Intézményi szinten nagyon meleg, családias légkört tapasztaltam: mindenki ismer mindenkit, és az oktatók szorosan együttműködnek, hogy a lehető legjobb színvonalat biztosítsák az oktatásban és a kutatásban egyaránt. Mindenki nyitott volt az eszmecserére, és nagy szerencsének tartom, hogy ennyi különböző emberrel – köztük hallgatókkal is – beszélgethettem. Nagyon köszönöm a rendkívül meleg fogadtatást és az élményekben gazdag időt itt Szegeden – számomra olyan érzés volt, mintha otthon lennék, és ezért rendkívül hálás vagyok – foglalta össze szegedi tapasztalatait Dr. Moritz Gubler.

Dr. Moritz Gubler fotó: Kovács-Jerney Ádám

A látogatás előzménye volt, hogy az SZTE szakértője korábban már tapasztalatokat gyűjtött Svájcban.

Az órák után a hallgatók és a szaktanárok közösen elemezték a tapasztalatokat. Fotó: Kovács-Jerney Ádám

– Számomra kiemelkedő élmény volt látni, hogyan valósul meg a kompetenciaalapú oktatás a svájci iskolákban, és hogyan készítik fel erre az egyetemen a hallgatókat különféle tanítási módszerekkel. Köszönöm ezt a fantasztikus betekintést a svájci tanításba és tanárképzésbe. A mostani csereprogrammal megteremtettük az alapokat a jövőbeni együttműködésekhez – mind a földrajz tantárgypedagógia, mind a városklíma-kutatás területén. Mindketten találkoztunk olyan kollégákkal Bernben és Szegeden is, akik rendkívül érdekesek és értékesek lehetnek a jövőbeni közös munkához – hangsúlyozta Dr. Kádár Anett.

Dr. Kádár Anett, az SZTE FFI oktatója és kutatója. Fotó: Kovács-Jerney Ádám

Az kooperáció területei

Az együttműködést elsősorban az oktatás és a kutatás területén szeretnék bővíteni a felek.

Az oktatás területén a fókuszuk a következő:

• Új ötletek, módszerek gyűjtése a földrajztanításban a tanárjelöltek képzése során, valamint a jelenlegi gyakorlatok kritikus újragondolása.
• A földrajz tantárgy-pedagógia megújítása a magyar tanárképzésben.
• Gyakorlati betekintés a magyar és svájci iskolák működésébe, valamint abba, hogyan tanítják a földrajzot a különböző iskolatípusokban.
• A tanárképzésben aktív oktatók nemzetközi hálózatának bővítése.

Jelenleg is folynak olyan kutatások, amelyek azt vizsgálják, hogy a földrajz tanulása közben mit néznek a tanulók a képernyőn.

A kutatás területén:

• Új, a földrajztanítással kapcsolatos kutatási módszerek megismerése és alkalmazása.
• Közös kutatási projektek ötleteinek összegyűjtése az MTA–SZTE Földrajz Szakmódszertani Kutatócsoporttal.
• A tantárgy-pedagógiai (didaktikai) kutatás nemzetközi hálózatának bővítése, különös tekintettel a földrajzoktatásra.
• A városklíma-kutatás nemzetközi hálózatának bővítése.

Lévai Ferenc

Nyitóképen: Földrajz óra az SZTE Báthory István Gyakorló Gimnázium és Általános Iskolában. Fotó: Kovács-Jerney Ádám