SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Földrajz- és Földtudományi Intézet

A Szegedi Tudományegyetem gyűjteményében is megtalálható a korund (alumínium-oxid), amely a gyémánt után a legnagyobb keménységű ásvány. Az „Év fajai” programsorozathoz csatlakozva, a Magyarhoni Földtani Társulat, 2016-tól évente kihirdeti az „Év ásványa” cím nyertesét, ami a három jelöltből álló szavazás eredményeként 2024-ben a korund lett.

A mikromobilitás, a fenntarthatóság és az emberi léptékű közlekedés egyre inkább divatossá válik, de a fejlesztése körül még mindig rengeteg a kérdés. Boros Lajos, az Szegedi Tudományegyetem Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszékének kutatója a problémát az e-roller használatának szegedi tendenciáival mutatta be keddi előadásában, amivel kapcsolatban nemrég egy kutatást is végeztek.

Még az egészséges emberi szervezetet is megterhelő tartós és egyre gyakoribb hőhullámokra, valamint időszakos vízhiányra lehet számítani a következő évtizedekben az Alföldön, ezért szemléletváltásra lenne szükség a várostervezésben. A klímaváltozás káros következményei a városokban hatványozottan jelentkeznek majd – nyilatkozta lapunknak Gulyás Ágnes, a Szegedi Tudományegyetem Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének adjunktusa.

Százéves lett a felsőfokú földtudományi képzés, ebből az alkalomból csütörtökön fát ültetett és emléktáblát avatott Intézetünk.

A National Geographic cikke elolvasható ITT!

"A szegedi professzor ezer szállal kötődött az Alföldhöz, ezen belül is szülőföldjéhez Békés megyéhez. Becsei József beírta nevét a magyar tudománytörténetbe. Nem akárhogyan." - A cikk a szeged.hu oldalán olvasható

A Délmagyar cikke elérhető ITT!

“Fel kell készülnünk arra, hogy a kiszáradt talaj miatt rendszeresen magas lesz a szálló por koncentrációja Szegeden.” – interjú Dr. Gál Tamás, klimatológussal

Az elmúlt években 180 tonna hulladékot távolítottak el a Tiszából és árteréből, miközben a folyó a mikroműanyag-szennyezettséggel is küzd. A Szegedi Tudományegyetem kutatói harmadik éve vizsgálják a Tisza mikroműanyag-szennyezettségét.

Dratsay Dénes II. Földrajz BSc hallgató OTDK pályamunkájáról és Szeged-Hódmezővásárhely várospáros lehetőségeiről beszélgetett az Építő-KITT Klaszter meghívására. Az eseményről szóló összefoglaló az alábbi linken elérhető: https://www.delmagyar.hu/kozelet/helyi-kozelet/varospar-van-szuletoben-2-7925996/

Mindegy, hogy nyírott gyep vagy méhlegelő, a zöldítés életeket ment, mert egyre melegebb lesz a belvárosokban. Szilassi Péter kollégánkat kérdezték a városi hőség elleni védekezés módszereiről.

Ezen a nyáron sokszor hallottuk már emlegetni a hősziget jelenségét. A nagyvárosok belvárosai a sok burkolt felülettel elviselhetetlen katlanná tudnak változni egy-egy hőhullám idején, 8-10 fokos is lehet a hőmérséklet-különbség a belváros és a külváros között. Szakértővel beszélgettünk, mitől és hogyan alakul ki a hősziget, mit tehetünk ellene, és mekkora szerepük van a védekezésben a növényeknek.

Íntézetünk kutatói korszerű térinformatikai módszerekkel vizsgálják a Kárpát-medence egyre szárazabb éghajlatának okait, társadalmi és gazdasági következményeit. Álláspontjuk szerint az éghajlatváltozás hatásainak előrejelzése, következményeinek kivédése csak komplex földrajzi elemzésekkel lehet eredményes – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény az MTI-t.

"Az immár kilencedik alkalommal megrendezett verseny a lexikális ismeretek helyett az oknyomozó földrajzi gondolkodásra, az ok-okozati elemzésekre helyezte a hangsúlyt."

Alkalmazni az elsajátított ismereteket – ez az egyik legfontosabb szempontja napjainkban a korszerű pedagógiának. Négy hazai egyetemünk kutatóinak módszertani csapata is évek óta ezen dolgozik. A földrajztanítás az utóbbi években nehéz helyzetbe került, fokozatosan csökkentették az óraszámokat, a szakiskolák hetven százalékában pedig megszűnt a földrajz tantárgy.

A megváltozott körülményekhez alkalmazkodni kell a pedagógusoknak, ehhez szeretne segítséget nyújtani számukra a módszertani projekt.

Debreceni, pécsi és szegedi kutatók együttes munkájából született meg a gyakorlati életben is alkalmazható földrajzi ismeretek készségszintű elsajátítását támogató, a digitális technika előnyeit kihasználó fejlesztés a hazai régiók természeti és társadalmi földrajzának egységes, problémacentrikus tárgyalására, amelyet prof. Farsang Andrea, a Földrajz Szakmódszertani Kutatócsoport vezetője mutat be.

Az SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék munkatársai a Tisza teljes hosszán és a nagyobb mellékfolyók torkolat-közeli szakaszain a folyóvízi üledékben található mikroműanyag-szennyezést vizsgálják.

A kutatáshoz kapcsolódó médiamegjelenések alább láthatóak:

A Szeged Vision online előadássorozatának legújabb részében Gulyás Ágnes, a Szegedi Tudományegyetem TTIK Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének adjunktusa beszélt azokról a természetalapú megoldásokról, amelyek segítségével csökkenthetjük a városok nyári forróságát. Az alábbiakban a hétfő délutáni előadás rövidített változatát olvashatják. A szeged.hu cikke itt olvasható!

A Szeged Vision egy Széchenyi 2020 pályázati támogatással megvalósult szemléletformáló projekt, fő célja beszélgetést katalizálni helyi fejlesztésekről, melyben nagyobb hangsúlyt kap a közösségi közlekedés, valamint az akadálymentesített gyalogos és kerékpáros közlekedés.

A projekt keretében hétfő délután Dr. Gál Tamás városklimatológus, az Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének egyetemi docense tartott elő előadást a Facebookon. A videó visszanézhető itt: https://www.facebook.com/szegedvision

Dr. Gál Tamás az éghajlatváltozásról beszélgetett a műsorvezetőkkel, a műsor visszahallgatható ITT!

A cikk elolvasható ITT!

A felsőoktatási intézmény legnagyobb kara évek óta hagyományosan a Szent-Györgyi Albert Agórában tartja nyílt napját, ahová a továbbtanulás előtt álló fiatalokat és szüleiket várják. Szombaton a 7 intézet mind a 16 alapszaka bemutatkozott az eseményen, valamilyen látványos bemutatóval vagy előadással, emellett a start ösztöndíjról, a kollégiumi életről is kaptak tájékoztatást az érdeklődők.

A közlemény elolvasható ITT!

Milyen hatással van az éghajlat változása, a felmelegedés a Homokhátság kiszáradására? Lehet-e még valamit tenni a terület sivataggá válása ellen, vagy már elkéstünk? Rakonczai János professzor, a téma szakértője volt Szeged Televízió Szemközt című műsorának a vendége. A műsort Kozó Attila főszerkesztő vezette, kérdezőtársa Dombai Tünde, a Szegedi Tükör újságírója volt.

2018. február 23-án délelőtt 10 órától a Szegedi Tudományegyetem Krajkó Gyula termében szemléletformáló előadásokkal várták a természettudományi szakterülettel rendelkező pedagógusokat. Az erről megjelent sajtóközlemény elolvasható ITT.

Amit eddig megspóroltunk a fűtésen, elköltjük majd a Szibériából érkező hidegben - visszatér a tél. Semmi jóra nem számíthatunk: a század végére a mediterrán tájakhoz hasonló éghajlatú lehet Szeged. Addig viszont egy masszív anticiklonnak köszönhetően a következő három hétben lecsap ránk az igazi tél.