III. Csatári Bálint szakdolgozat és diplomamunka pályázat
A Duna-Tisza Közi Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanács (a továbbiakban: Térségi Fejlesztési Tanács) a természetes vízmegtartó megoldások ösztönzése és fontosságának tudatosítása érdekében pályázatot hirdet alapszakos és mesterszakos hallgatók részére.
Életút földrajzoktatás és a talajföldrajzi kutatások szolgálatában – emlékezés Farsang Andrea akadémikus asszonyra
2022 decemberében pótolhatatlan veszteség érte a hazai tudományos életet: 56 esztendős korában elhunyt Karunk és Intézetünk kiváló oktatója Prof. Dr. Farsang Andrea akadémikus asszony, aki földrajztanárok nemzedékeit oktatta a földrajztanítás módszertanára, és aki által több száz geográfus és környezetmérnök hallgató ismerhette meg a talajtan alapjait.a
Az egyetem tv Napfel műsorának vendége volt Dr. Kovács Attila kollégánk
Idén egyre több helyről számolnak be a szakértők arról, hogy országosan dőlnek meg a hőségrekordok. A rekordokkal együtt a nyár is hamarabb köszöntött be, emiatt a növények is sokkal korábban kezdték meg a virágzásukat, vagy termésüket. Az egyetem tv Napfel műsorának legújabb vendége, Dr. Kovács Attila, meteorológus, a Földrajzi és Földtudományi Intézet adjunktusa, válaszolt arra, hogy milyen klímával kapcsolatos problémákra számíthatunk a jövőben.
Évszázados tudással és modern kutatásokkal a Föld élhető jövőjéért
Tudományos konferenciát rendeztek a Szegedi Tudományegyetemen „FÖLDRAJZ 100 Szeged - A szegedi földrajzi felsőoktatás centenáriuma” címmel 2024. április 26-án, az SZTE TTIK Földrajzi és Földtudományi Intézetében. A konferencia bemutatta a 2024 évben centenáriumát ünneplő földrajzos (földrajztanár és geográfus) képzés a Dél-Alföldi régió társadalmi, gazdasági fejlődésében betöltött szerepét.
Szeged.hu - Hogyan segítheti a földrajztudomány a fenntartható városok tervezését? – ezt vizsgálták szegedi kutatók
A Szeged.hu hírportál "Magyar zseni" rovata legfrissebb részében összefolgaló készült Kovács Zoltán akadémikus, tanszékvezető egyetemi tanár Földrajz 100 Szeged – A szegedi földrajzi felsőoktatás centenáriuma című szakmai konferencián elhangzott előadását ezekről a kutatásokról.
Megjelent "A szegedi Alföldkutatás története - A Szegedi Alföldkutató Bizottság és az Alföldi Tudományos Intézet története (1928-1949)" című GeoLitera kiadványunk
Jelen kötet ennek a Szegeden megszervezett tudományos szakmai egyesületnek a struktúráját, intézményi hátterét, valamint a szerteágazó két évtizedes tevékenységének eredményeit tekinti át a főbb tudományok és gazdasági ágak szerint csoportosítva levéltári dokumentumok, korabeli hírlapi források, statisztikai adatok, a bizottság saját egykori kiadványai és a szakirodalomban megtalálható elszórt adatok, utalások alapján.
Az SZTE versenyén kiderült, kik a legjobb földrajzos középiskolások a Kárpát-medencében
A Jakucs László Nemzetközi Középiskolai földrajzverseny Magyarország, sőt az egész Kárpát-medence legtöbb középiskolai tanulóját megmozgató földrajzversenye. Februárban 478 csapat 956 középiskolása vett részt az első iskolai fordulón, ahonnan a legjobb 96 tanuló jutott be az április 12-én és 13-án, Szegeden megrendezett döntőbe, ahova a környező országok magyar lakta területeiről és hazánk minden vármegyéjéből érkeztek versenyzők.
Meghívó a "Földrajztudomány a fenntartható jövőért" konferenciára
A Szegedi Tudományegyetem idén ünnepli a szegedi földrajzos felsőoktatás százéves évfordulóját, melynek központi ünnepi rendezvényére 2024. április 26-án, pénteken kerül sor Szegeden. A szervezők nevében ezúton szeretnénk meghívni minden kedves érdeklődőt a „Földrajztudomány a fenntartható jövőért.” 100 éves a földrajztanár és a geográfus képzés a Szegedi Tudományegyetemen című tudományos konferenciára. A részvételi szándékot az alábbi regisztrációs linken van lehetőség jelezni.
A konferencia programja IDE KATTINTVA elérhető.
GeoNight Szeged - 2024
Az FFI és ezáltal az SZTE és Szeged is csatlakozik idén is a nemzetközi GeoNight programsorozathoz. Látogassatok el hozzánk április 12-én (péntek), hiszen számos érdekes programmal várunk mindenkit, akit érdekel a földrajz és a földtudomány! Eseményeink részletei IDE KATTINTVA elérhetők.
Az Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék munkatársa Pro Meteorológia Emlékplakett kitüntetésben részesült
A meteorológiai világnap alkalmából az Energiaügyi Minisztérium ünnepélyes keretek között adta át a Pro Meteorologia Emlékplaketteket azoknak a kiváló szakembereknek, akik jelentős mértékben hozzájárultak a meteorológiai tudomány és gyakorlat fejlődéséhez Magyarországon. Idén a kitüntetettek között van Gál Tamás, az Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék munkatársa, aki szakmai tevékenységével kiemelkedően járult hozzá a meteorológia területén elért eredményekhez.
Az SZTE Mérnöki Kar dékánja és az SZTE TTIK adjunktusa az Archenerg Klaszter új elnökségében
Kecskeméten tartották az Archenerg Klaszter 2024-es tisztújító ülését, ahol Prof. Dr. Bíró István, az SZTE Mérnöki Karának dékánja vette át a klaszter elnöki tisztségét. Az alelnöki pozíciók közül pedig egyet Dr. Nagy Gyula, az IKIKK Oktatás Modernizációs és Innovációs Klaszter Élethosszig Tartó Tanulás Fejlesztési Program vezetője és a Földrajzi és Földtudományi Intézet adjunktusa látja el.
Mi vezetett Szeged legnagyobb természeti katasztrófájához 145 éve? - tudományos szempontból vizsgálták a Szegedi Nagyárvizet
151 ember vesztette életét és az akkori 75 ezer szegedi lakosból 60 ezer vált hajléktalanná, amikor 1879. március 12-én a Tisza elöntötte Szegedet. Európa minden részére eljutott a természeti katasztrófa híre, amely alapvetően megváltoztatta a térség lakóinak életét és az árvízvédelemmel kapcsolatos koncepciókat is. A szegedi nagyárvíz 145. évfordulója alkalmából rendezett tudományos konferencián, 2024. március 11-én a Szent-Györgyi Albert Agóra Dísztermében Szeged történetének legnagyobb természeti katasztrófájára emlékeztek a tudományos élet képviselői és az árvízvédelemben érintett szervezetek, intézmények, hatóságok, köztük az SZTE tudósai.
Az év ásványa a korund, melynek érdekességeiről adtak interjút az Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék munkatársai
Tudják mi a közös a csiszolópapírban, a timföldben és a szent koronában? Az, hogy mindhárom tartalmaz alumínium-oxidot, pontosabban korundot. Ez a sokoldalú ásvány számos természetes és mesterséges formában megjelenik: a legismertebbek és leglátványosabbak a drágakő változatai, például a zafír és a rubin.
A riport annak járt utána, hogy mitől különleges a korund, melyet idén az Év ásványának is választottak, illetve a riportban az Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék oktatói mesélnek a Koch Sándor Ásványgyűjteményról, valamint az ásványok Mohs-féle keménységéről.
Televíziós riport készült az óceáni tengeráramlatok szerepéről intézetünk munkatársával, Dr. Gál Tamással
Az utóbbi években az óceáni tengeráramlatok szerepét kiemelten kezdték vizsgálni a tudósok. Maguk is meglepődtek az eredményeken, hogy milyen óriási szerepük van a tengeráramlásoknak az éghajlat alakulásában. Leállásuk dominóként döntené be a Föld további fontos éghajlati rendszereit. Modellezések szerint a legkritikusabb terület a Grönland előtti bukóáramlat, amely olyan mértékben lassul, hogy akár már ebben az évtizedben leállhat. Intézetünk munkatársa, Dr. Gál Tamás nyilatkozott a Novum-nak. A videó a hírre kattintva elérhető.