Óriási károkat okozott július 7-én az az országos vihar, amely többek között a Szegedi Tudományegyetem épületeit, meteorológiai állomását, illetve a Füvészkertet sem kímélte. A szokatlanul heves és hirtelen érkező szél és eső tudományos hátteréről Dr. Gál Tamást, az SZTE TTIK Légkör- és Téradattudományi Tanszék tanszékvezetőjét kérdeztük.

– A vihart megelőzően a Földközi-tenger hőmérsékleti anomáliája elérte a 6°C-ot, ami azt jelenti, hogy több helyen 6°C-kal melegebb volt, mint a sokéves átlag. Ez a megnövekedett tengerhőmérséklet jelentős párolgást és vízgőzmennyiséget eredményezett, ami kulcsfontosságú volt a vihar kialakulásában. A meleg, nedves levegő nagy mennyiségű látens hőt tartalmazott, amely a légkörbe jutva instabilitást okozott. A hőhullám következtében rendkívül nagy hőmérséklet-különbség alakult ki a térségben. Július 7-én az ország keleti felében tartott ki a legintenzívebben a hőség. Dévaványán 38,9°C-ot mértek, ezzel megdőlt az erre a napra vonatkozó országos maximum-hőmérséklet rekordja. Korábban 2015-ben Békéssámsonon mértek 38,7°C-ot ezen a napon. A hidegfront érkezésének idején az országon belül szokatlanul magas, 10-15°C-os hőmérséklet különbségek is kialakultak, ami nagy instabilitásra is utalt – mondta el az SZTE Földrajz- és Földtudományi Intézetének oktatója.

A Földközi-tenger vizének hőmérséklete (fekete színnel a szárazföldek), JPL MUR MEaSUREs Project. 2015. GHRSST Level 4 MUR Global Foundation Sea Surface Temperature Analysis. Ver. 4.1. PO.DAAC, CA, USA. Forrás: https://doi.org/10.5067/GHGMR-4FJ04

REKORDOK, PUSZTÍTÁS

A vihar pusztító erejét a "nedves szállítószalag" jelenség is magyarázza. Ez a kifejezés arra utal, hogy a nagy mennyiségű vízgőz (amely a Földközi-tenger felől érkezett) a légkörben felfelé áramolva extrém zivatarfelhőket táplált, amelyek rendkívüli csapadékot és viharos szeleket produkáltak. A hidegfront és a meleg, nedves légtömeg találkozása rendkívül labilis légköri állapotot hozott létre, ami ideális feltételeket teremtett a szupercellás zivatarok kialakulásához. A János-hegyi állomáson 38,1 m/s-os (137 km/h-s) széllökést mértek, ami megdöntötte az erre a napra vonatkozó országos és fővárosi rekordot.

– A zivatarokhoz gyakran társuló, rendkívül erős leáramló légáramlatok, az úgynevezett kifutószelek is hozzájárultak a pusztításhoz. Ezek a jelenségek a felhőből a csapadékkal együtt lezúduló hideg leáramlásból alakulnak ki, és a talajhoz érve szétterülnek, hatalmas erejű, romboló széllökéseket okozva. A városi környezetben, különösen a délkeleti irányból érkező viharos szél esetében, a beépítés és az utcahálózat is meghatározta, hogy hol volt nagyobb a pusztítás. Az épületek közötti szűk utcák szélcsatornaként funkcionáltak, ahol a légáramlás felgyorsult, lokálisan még nagyobb pusztító erőt kifejtve, mint a nyílt területeken. Főleg ott voltak nagyobb károk, ahol nagyobb nyílt területet követően jelentősen beszűkült az utcakanyon. Ki kell azt is emelni, hogy a vihar példa nélküli száraz időszak után érkezett. Szegeden az amúgy legcsapadékosabb júniusi hónapunkban 0,4 mm volt a szokásos 60-70 mm helyett. Így a szárazság miatt legyengült városi fák még kevésbé tudtak ellenállni a jelentős széllökéseknek – hangsúlyozta Gál Tamás.

Dr. Gál Tamás, az SZTE Egyetem utca 2. szám alatti épületének (BTK) tetején, ahol szintén működik néhány meteorológiai mérőeszköz. fotó: Kovács-Jerney Ádám

A klímaváltozás szerepe a hasonló, extrém időjárási események gyakoriságának és intenzitásának növekedésében egyre inkább megfigyelhető. A Földközi-tenger hőmérsékletének jelentős emelkedése közvetlen összefüggésben áll a globális felmelegedéssel, ami több párolgáshoz és vízgőzmennyiséghez vezet a légkörben. Ez a megnövekedett energiatartalom táplálja az intenzívebb zivatarokat és viharokat. Bár egy-egy konkrét időjárási eseményt nem lehet kizárólagosan a klímaváltozásnak tulajdonítani, az éghajlat melegedése hozzájárul az extrém időjárási jelenségek, mint például a hőhullámok és az intenzív viharok gyakoribbá és erőteljesebbé válásához.

A vihar az SZTE Füvészkertet sem kímélte. Azóta megtörtént a helyreállítás, a Füvészkert július 17-én újra megnyitotta kapuit. Fotó: SZTE Füvészkert

PÉLDA NÉLKÜLI MÉRETŰ VIHAROK

Szegeden is előfordultak már hasonlóan nagy erejű viharok, de ilyen országos léptékben pusztító zivatarrendszer példa nélküli volt. Felmerül tehát a kérdés, hogy fel kell-e készülni arra, hogy az ilyen események gyakrabban fordulhatnak elő.

– Az éghajlati projekciók szerint a jövőben, különösen a nyári hónapokban, de akár más évszakokban is számíthatunk hasonló, vagy akár még intenzívebb viharokra. A melegedő éghajlat miatt a légkör több nedvességet képes megtartani, és nagyobb energiát halmoz fel, ami kedvez az extrém zivatarok kialakulásának. Fontos, hogy a társadalom és az infrastruktúra felkészüljön ezekre a változásokra – figyelmeztetett az SZTE kutatója.

Forróság előzte meg a vihart. Forrás: https://www.met.hu/metadmin/pic/2025/07/3905ee0d36b51abe3f314e654dfb36ee-mstx20250707-1800.png

ELŐREJELZÉS, VÉDEKEZÉS

A viharok előrejelzésével és riasztásával jelentősen mérsékelhetők a károk. Számos országban alkalmaznak fejlett meteorológiai modelleket, radarállomásokat és műholdas megfigyeléseket a veszélyes időjárási jelenségek nyomon követésére. A lakosság időben történő értesítése létfontosságú.

Magyarországon a HungaroMet Zrt. általános élet- és vagyonvédelmi célokat szolgáló figyelmeztető rendszert működtet. A rendszer fő célja, hogy kritikus időjárási helyzetekben, illetve ezeket megelőzően hiteles információforrást biztosítson a lakosság és a média számára. A rendszer figyelmeztető előrejelzést és riasztást ad ki zivatarra, felhőszakadásra, széllökésre, ónos esőre és hófúvásra. Ezek esetében a veszélyjelzés két lépcsőben valósul meg:

1. Figyelmeztető előrejelzés: Az adott napra és a következő napokra szóló, szöveges és térképes formában megjelenő előrejelzés, amely a legvalószínűbb veszélyes időjárási események várt térbeli és időbeli alakulását írja le.

2. Riasztás: Amikor a veszélyjelző meteorológus a mérések, megfigyelések és modellek előrejelzései alapján meggyőződik arról, hogy az időjárási feltételek adottak a veszélyes események előfordulásához, akkor a bekövetkezés előtt általában fél–három órával sor kerül a térképes riasztás kiadására.

A figyelmeztetések és riasztások során 3 veszélyességi szintet különböztetnek meg (sárga, narancs, piros), amelyek a jelenség potenciális veszélyességét, illetve a várható károk mértékét jelzik. A legmagasabb (piros) szintet csak a meglehetősen ritkán előforduló, komoly károkat okozó, emberi életet is fenyegető jelenségekre adják ki. A vihart megelőző napokban annak hevessége már látható volt és meg is jelent a vészjelző rendszeren, ilyen időjárási helyzetekben azonban különösen fontos, hogy kövessük ezeket a figyelmeztetéseket, és igyekezzünk mindent megtenni a károk mérsékléséhez.

A széllökések az ország középső területein voltak a legerősebbek. Forrás: https://www.met.hu/metadmin/pic/2025/07/927e5a3498d8abc0b4b180a74a91b61b-2025-07-07-szellokes.png

fotó: Molnár Szilvia / Szegedify

Az SZTE FEJLESZTÉSE IS SEGÍTHET

A közelmúltban átadtak egy szuperszámítógépet a Szegedi Tudományegyetemen, ami további segítséget jelenthet a kutatóknak.

– Az új szerver fellendítheti a gépi tanulás alapú műholdképfeldolgozást, valamint klímamodell fejlesztést. A számítási kapacitás lehetőséget teremt kísérleti időjárási modellek fejlesztésére és futtatására, segítve az időjárásfüggő megújuló energia hasznosítását vagy az extrém időjárásra, hőhullámokra történő felkészülést – zárta gondolatait Dr. Gál Tamás.

A vihar pusztítása az SZTE területén működő Szeged belterületi meteorológiai mérőállomást sem kímélte, amely kisebb mértékben megrongálódott. Fotó: Gál Tamás

Lévai Ferenc

Fotó: Molnár Szilvia / Szegedify, SZTE Füvészkert, Gál Tamás