- Mi a különbség a földrajz és a földtudomány között?

Dr. Raucsikné Dr. Varga Andrea: - Miután a földrajz egy tantárgy, ezt a megnevezést könnyű összekapcsolni iskolai emlékekkel. A földtudomány kifejezés kissé titokzatos, hiszen ilyen óra nincs a közoktatásban. Valójában a földrajz vagy földrajztudomány idegen – szóval geográfia – a földtudományok egy részterülete. Tág értelemben földtudományoknak nevezzük a Földdel (mint bolygóval) foglalkozó tudományágakat. Ez a természettudományoknak egy olyan komplex, integráló ága, amely a belső földi szférák, a szilárd földkéreg (litoszféra), a vízburok (hidroszféra), a légkör (atmoszféra) és a bioszféra fizikai, kémiai és biológiai jellemzőinek, törvényszerűségeinek, kapcsolatainak térbeli és időbeli vizsgálatára koncentrál. Ez a multidiszciplináris megközelítés teszi különlegessé. A Magyar Tudományos Akadémia által megkülönböztetett tudományágazatok (pl. matematikai, agrártudományi, orvosi, műszaki, kémiai, fizikai), azaz a 11 tudományos osztály közül a tizedik a Földtudományok Osztálya. Az ide kapcsolódó tudományterületek betűrendben a következők: bányászat, földtan, geodézia – geoinformatika, geofizika, geokémia – ásványtan – kőzettan, meteorológia, paleontológia, társadalomföldrajz és természetföldrajz. A földtudományok egyrészt vizsgálják a Föld nevű bolygó jellemzőit (pl. alak, méret, felépítés, erőterek) a belsejében, felszínén és külső öveiben lejátszódó folyamatokat. Másrészt feltárják a Föld múltbeli fejlődésének állomásait; sőt, modellezik, előre jelzik a jövőben várható változásokat. A teljes földi rendszer térbeli és időbeli viselkedésének megértése nélkülözhetetlen az emberiség szempontjából. A földtudományok különleges helyzetben vannak, hiszen integráló szerepet töltenek be az élő és élettelen természettudományi és a társadalomtudományi szakterületek között.

- Mi az, ami nem földrajz, hanem földtudomány és az általános és a középiskolákban is találkoznak vele a tanulók?

Dr. Raucsikné Dr. Varga Andrea: - A földrajz (földrajztudomány) elsősorban a Föld felszínét alakító természeti és társadalmi folyamatokra, törvényszerűségekre összpontosít.

A földtörténeti múlt eseményei (pl. az őslégkör összetétele, az élet kialakulása, a dinoszauruszok világa), a Föld övezetes belső felépítése és ennek következményei (pl. lemeztektonika, vulkanizmus, földrengések), az ásványok és kőzetek vizsgálata, a fosszilis energiahordozók (pl. kőszén, kőolaj, földgáz), ércek és egyéb nyersanyagok kialakulása, kutatása, kitermelése a geológiához, geofizikához, bányászathoz, azaz szoros értelemben véve a földtudományokhoz tartozik.

- Mondana néhány példát arra, hogy hol találkozhatunk a földtudománnyal a hétköznapokban?

Dr. Raucsikné Dr. Varga Andrea: -

1. Nyersanyagkutatás: például szilárd ásványi nyersanyagok kutatása, bányászata. Az energiahordozók (pl. kőszén, hasadóanyagok) kutatásán és kitermelésén túl a technológiai társadalom számára szükséges nyersanyagok (pl. ércek: lítium, ritkaföldfémek), építőanyagok kutatása és kitermelése földtudományi szakértelmet igényel.
2. Fluidumbányászat: víz és szénhidrogének (földgáz, kőolaj) kutatása, termelése. A felszín alatti víz kutatása, kitermelése, a vízbázis védelme alapvetően földtudományi feladat.
3. Geotermikus energia: a termálvizek kitermelése és hasznosítása számos földtudományi terület összehangolását igényli. A kutatás és feltárási folyamatok során a felszín alatti tárolókkal, az úgynevezett rezervoárokkal a geológus, a geofizikus foglalkozik. A termálvíz hasznosítása újabb irányokat nyit meg: felhasználható önkormányzati intézmények (pl. iskolák, kórházak, rendelőintézetek), lakótelepek, üvegházak fűtésére, továbbá fürdők létesítésére. Ezek közvetlen társadalmi hatásai a várostervezésben, turizmusfejlesztésben szintén földtudományi, társadalomföldrajzi kérdések.
4. Hulladéktárolás: a meddőhányók kezelése, a felszín alatti hulladéktárolók elhelyezése (pl. geológiai gát) számos földtudományi kérdést vet fel.
5. Klímaváltozás, légköri folyamatok: a rövid- és hosszútávú előrejelzések egyaránt földtudományi megközelítést igényelnek.

- Miért fontos a jövőnk kapcsán a földtudomány, hogyan tud segíteni?

Dr. Raucsikné Dr. Varga Andrea: - Figyelembe véve a földtudományok széles szakterületi palettáját, a vonatkozó ismeretek nélkülözhetetlenek az energiatermeléssel, nyersanyagkutatással és termeléssel, természeti veszélyforrásokkal szembeni védelemmel, időjárási hatásokkal, vízügyi és környezetvédelmi kérdésekkel kapcsolatos döntéshozatalban. Nem szabad megfeledkeznünk a földtudományok turisztikai (pl. geoparkok, geotúrák), közművelődési (pl. múzeumpedagógiai foglakozások, ismeretterjesztő rendezvények) és régészeti, műemlékvédelmi kapcsolatairól sem.

- Honnan tudhat meg még többet a földtudományról, akiben újabb kérdések merültek fel?

Dr. Raucsikné Dr. Varga Andrea: - Az SZTE Földrajz- és Földtudományi Intézetének oktatási és kutatási profilja a tág értelemben vett földtudományok számos ágát lefedi a természetföldrajztól, társadalomföldrajztól, a légkör- és téradattudományon keresztül a geológiáig (ásványtan, kőzettan, geokémia, földtan, őslénytan), nagy hangsúlyt fektetve a környezeti folyamatokra, problémákra és a társadalmi hatásokra.

Az intézet médiafelületein érdekességek, hírek, riportok, szakcikkek nyújtanak hiteles információkat. A 2024. novemberében indult médiakampányunk alapvető célja pedig a földtudományi ismeretterjesztés. Érdemes követni a Földrajz- és Földtudományi Intézet Facebook és Insta profilját is, ahol folyamatosan friss és érdekes tartalmakkal jelentkezünk.

A Program a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával valósul meg (NKFIH MEC_N 149021).