4. cikk: Ami befolyik, az kifolyik

Ha városokban járunk, akár a saját bőrünkön is megtapasztalhatjuk a nagy mennyiségű és intenzitású csapadékok hatásait. Ezen események során, ha elég nagy mennyiségű csapadék hullik, akkor városi árvizek is kialakulhatnak, amelyek egyrészt komoly anyagai károkat is okozhatnak (beázott autók, pincék), de bizonyos esetekben emberi életeket is veszélyeztethetnek. A klímaváltozás hatását előrejelző modellek alapján az ilyen események gyakorisága jelentősen nőni fog. Ezért is fontos megértenünk, hogy honnan jön a víz és hova jut.


melbournewater

Melbourne Water (www.melbournewater.com.au) alapján saját szerkesztés


A városokba jutó vizek több forrásból származhatnak. Származhatnak a felszíni vízfolyásokból, mint például folyók, patakok és származhatnak csapadékokból is (Gayer, 2007). De emellett még a felszín alatti vizek is hatással lehetnek a városra. A városi árvizek és elöntések kialakulása szempontjából a legfontosabb forrásnak a csapadékok számítanak. A csapadék útjának első nagyobb állomása a felszín, amely lehet talaj, beton, aszfalt, de még sok más felszínfedő anyag is. A csapadékok útját azonban sok minden keresztezheti a felszínig. A legfontosabb ebből a szempontból a növényzet, amely felfoghatja, eltárolhatja és el is párologtathatja ennek a vízmennyiségnek egy részét (Hancz, 2013, Xiao and McPherson, 2002). A növényzet nagy szerepet játszik abban, hogy a felszínre kerülő vízmennyiség lecsökkenjen (Berland et al., 2017). A víz útja ezek után a felszínen folytatódik. Itt az úgynevezett áteresztő felszíneken beszivároghat a talajba és táplálhatja a talajvizet vagy a vízzáró felszíneken (beton, aszfalt) lefolyhat az adott területről (Romnée, 2015). Ezek a felszínen lefolyt vizek okozhatják a városokban az igazán jelentős problémát. Ha elegendően nagy mennyiségű csapadék hullik, akár városi árvizek is kialakulhatnak (Buzás, 2012). A többlet víz egy idő után a csatornarendszeren és a felszínen lefolyva kijuthat a városból. Ezekkel a városi vizekkel azonban több probléma is van. Egyrészt a vízzáró felszíneken sokkal gyorsabb a lefolyás sebessége és ez később fokozott erózióhoz vezethet, másrészt ezek a vizek sok szennyeződést kimoshatnak a városokból, elszennyezve ezáltal a vízfolyásokat (Buzás, 2012). Ha összehasonlítjuk a városok vízkörforgását a természetes területek vízkörforgásával, akkor sok jelentős különbséggel találkozhatunk nap, mint nap. Egy szembetűnő különbség, hogy az a víz, amely egy természetes területen szabadon folyik, az a városban beton/aszfalt felületen vagy csatornákban áramlik. A másik igen jelentős különbség, hogy a városokban sokkal kevesebb növényt találunk, így a meglévő növényzet kevésbé tudja tompítani a csapadékok hatásait (Gayer, 2007).


Felhasznált irodalom:


Berland, A., Shiflett, S.A., Shuster, W.D., Garmestani, A.S., Goddard, H.C., Herrmann, D.L., and Hoptonc, M.E., 2017: The role of trees in urban stormwater management. Landscape and Urban Planning 162 167–177.

Buzás, K., (szerk.) 2012: Települési csapadékvíz-gazdálkodás. Budapest: TERC Kereskedelmi és Szolgáltató Kft, 148 p.

Gayer, J., és Ligetvári, F., 2007: Települési vízgazdálkodás csapadékvíz elhelyezés. Környezetvédelmi és vízügyi minisztérium, Budapest

Hancz, G., 2013: A zöld infrastruktúra szerepe a települési vízgazdálkodásban. Debreceni Műszaki Közlemények 2013/2

Romnée, A., Evrard, A., and Trachte, S., 2015: Methodology for a stormwater sensitive urban watershed design, Journal of Hydrology, Volume 530, Pages 87-102

Xiao. Q., and McPherson. E.G., 2002: Rainfall interception by Santa Monica’s municipal urban forest. Urban Ecosystems, 6: 291–302


Szerző: Csete Ákos PhD hallgató


Kérdések:


1. Mit gondolsz, milyen megoldások segíthetnek a felszíni lefolyás problémájának csökkentésében? (több válasz is elfogadható)


a. Áteresztő felszínek nagyobb mértékű alkalmazása

b. Zöld felületekkel együtt kialakított csapadékvíz megtartórendszerek alkalmazása

c. Vízzáró felszínek nagyobb mértékű alkalmazása, hogy a felszíni víz minél gyorsabban kikerüljön a városból

d. Növényzettel betelepített csapadékvízgyűjtő tavak alkalmazása

e. Városon belüli védőgátak kiépítése


2. Melyik növényzeti típus vehet részt legaktívabban a lefolyás csökkentésében?


a. Fák

b. Cserjék

c. Lágyszárúak


3. Mit gondolsz, mely városrész lehet leginkább kitett egy városi árvíznek?


a. Mélyen fekvő belváros, sok vízzáró felszínnel

b. Társasházas, illetve kertvárosi övezet, több zöldfelülettel

c. Lakótelepi, szellős beépítésű terület


A válaszokat a geo@geo.u-szeged.hu email címre várjuk!


Kérjük, ha a helyes megfejtést csatolmányban küldöd, a file-t nevezd el a saját nevedre, és az email-ben tüntesd fel az elérhetőséged!



Friss Hírek

Bare_Organics

Kedves Kolléga / Kolléganő!


Örömmel értesítjük, hogy pályázati keretből tovább bővítettük pedagógus-továbbképzéseink palettáját, és 2020-ban immár harmadik alkalommal szervezzük meg az „Új eredmények a földrajzban, új szemléletű földrajzoktatás” című blended típusú képzési programunkat.



Friss hírek