Szegedi Tudományegyetem | Az emberi hőterhelés városon belülieloszlásának kiértékelése és nyilvános bemutatása

Az emberi hőterhelés városon belülieloszlásának kiértékelése és nyilvános bemutatása - URBAN-PATH

Támogató

Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program (ID HUSRB/1203/122/166)

A projekt időtartama

2013. 02. 01. - 2014. 07. 31.

Projekt vezető

SZTE, Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék

Partner

Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar

Az URBAN-PATH projekt bemutatása

A városok klímamódosító hatása viszonylag kis területre kiterjedő, mégis nagyon számottevő és sok embert érintő jelenség. Kialakulását a település mesterséges beépítése, valamint az emberi tevékenységhez kapcsolódó hő- és szennyezőanyag kibocsátás okozza. Legszembetűnőbb változást (növekedést) a hőmérséklet mutat. E hőtöbblet jelentősen befolyásolja télen a fűtésre, nyáron a légkondicionálásra használt energia mennyiségét, másrészt nyáron növeli a környezet – és ezáltal a városban lakók – hőterhelését, ami különösen a klímaváltozás révén egyre gyakoribbá váló hőhullámok idején jelenthet problémát. E hőterhelés mértéke azonban időben és térben igen változékony a településen belül, nagyban függ az adott mesterséges környezet jellegétől (pl. beépítés sűrűsége, zöldfelületek aránya, forgalom nagysága, ipari tevékenység).

A projekt városai (Szeged és Novi Sad) által generált hőtöbblet hosszabb távú és hatékony nyomon követése olyan monitoring hálózatok létrehozásával lehetséges, amelyek biztosítják a városrészek termikus jellemzői közötti térbeli különbségek kimutatását, valamint lehetővé teszik az időbeli (napszakos, illetve évszakos) sajátosságok feltárását. E cél eléréséhez a következő feladatokat valósítjuk meg mindkét városban:

- 25-30 mérőpontból álló mérőhálózatok létrehozása automatikus adatrögzítő és továbbító rendszerrel,

- feldolgozott adatokból nagy felbontású térképek készítése a termikus viszonyok, a hőterhelés térbeli szerkezetéről és ezek folyamatos, valós idejű közzététele interneten és publikus kivetítőn.

A rendszer által többek között az önkormányzat, az egészségügyi hatóságok, a hőszolgáltató, az intézményfenntartók és a lakosság számára szolgáltatott információk:

- küszöbszámok a városon belüli, területileg differenciált hőségriadó elrendeléséhez, így javulhat a hőhullámok során szükséges intézkedések hatékonysága – kisebb egészségügyi kockázat,

- mérőszámok a hűtési és fűtési energiafogyasztás városon belüli, területileg differenciált optimalizálására, ami jelentősen csökkentheti az energiafelhasználást.

A mérőállomás-hálózatok megteremtik az alapját a városi léptékű néhány napos előrejelzések készítésének, amely az intézkedések (pl. hőségriadó, fűtési igény) idő- és költséghatékonyságát tovább javíthatja.

Hosszabb távon a kiépített rendszer által létrejövő adat- és tudásbázis fontos alapot teremt a szerb és a magyar kutatócsoport közötti további tudományos együttműködésre és tudástranszferre, így hozzájárulhat:

- a városok élhetőbbé tételéhez a fenntartható fejlődés jegyében,

- a klímatudatos tervezési stratégiák elősegítéséhez,

- a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérsékléséhez városi környezetben,

- a lakosság egészségének megőrzéséhez,

- a lakosság klímatudatos szemléletének kialakításához.

Összességében, Közép-Európában egyedülálló innovációs fejlesztést jelent a monitoring hálózatok kiépítése, a kapcsolódó folyamatos adatrögzítés, adatátvitel és feldolgozás, valamint a feldolgozott adatok valós idejű, térképes formában történő nyilvános megjelenítése.

Projekt események

Nyitókonferencia (2013. 04. 26.)

Szeminárium (2013. 12. 17.)

Szeminárium (2014. 05. 16.)

Záró konferencia (2014. 06. 27.)

Az állomások telepítése Szegeden

Első képek az online megjelenítőről

Média megjelenések

Szegedma.hu (2013-04-26)

SZTE (2013-04-26)

Clean Air Action Group (CAAG) (2013-04-26)

Délmagyarország (2013-04-27)