Extrém időjárás: a klímaváltozás miatt a múlt hetihez hasonló viharokra, hőmérsékleti rekordokra kell számítanunk
Óriási károkat okozott országszerte a vihar 2025. július 7-én. A szélsőséges időjárásra az SZTE szakértője adott magyarázatot. Dr. Gál Tamástól azt is megtudtuk, hogy milyen módon segíthetnek az előrejelzések a károk mérséklésében.
Drónok, műholdak segítségével kutatják az SZTE tudósai a növények láthatatlan térbeli tulajdonságait
Műholdképek, drónfelvételek térbeli adatelemzésével segíti a földmegfigyelési programok széles körű alkalmazásait az SZTE nyertes NKFIH-Advanced kutatási pályázata. A legfontosabb haszonnövények terméshozamának pontos előrejelzését, a növénybetegségek korai területi azonosítását és a tápanyagszint értékelését, valamint új, hatékony növényvédelmi gyakorlatok bevezetését segítheti az az alapkutatás, amelyre 120 millió forintos támogatást nyert a Szegedi Tudományegyetem.
Klímaváltozás kutatócsoport alakult - az SZTE kutatói összefogása a globális kihívásokra
Napjaink egyik legégetőbb globális kérdése, hogy hogyan változik éghajlatunk, azzal pedig egész életünk. Erre a kérdésre keresi a választ, minden akadémiai tudást összefogva a Szegedi Tudományegyetem, tavasztól központilag koordinált formában is. Az SZTE klímaváltozással kapcsolatos kutatásait és különböző területekről érkező szakértőit fogja össze a március elsejével létrejött Klímaváltozás Interdiszciplináris Kutatócsoport. Az első évben kollaboráció részvevőinek összegyűjtése és a kapcsolható kutatások rendszerezése lesz a munka fókuszában.
Műholdas adatok mesterséges intelligenciával támogatott kiértékelésére is alkalmassá vált az SZTE GIS-laborja
Az ország egyik legmodernebb földtudományi adatelemző bázisává alakult az SZTE TTIK Földrajz- és Földtudományi Intézetének téradattudományi informatikai rendszere, vagyis a GIS-labor (Geographic Information System). A több mint 13 millió forint saját erőből megvalósított fejlesztésnek köszönhetően a szegedi hallgatók korát megelőző infrastruktúra segítségével ismerkedhetnek meg az adatelemzéssel, és olyan tapasztalatokat szerezhetnek, amelyek a legmodernebb globális kutatásokat támogatják.
Elindult a Földrajz- és Földtudományi Intézet tudománynépszerűsítő kampánya
„Ha Geo, akkor Szeged!” Ez a mottója annak az egy éven át tartó tudománynépszerűsítő kommunikációs kampánynak, amely minden korosztály számára szeretné érthetővé tenni, hogy miről szól, hogyan jelenik meg a hétköznapokban a földtudomány. A november elején elstartolt projekt néhány fontos részletéről Dr. Raucsikné Dr. Varga Andreát, a projekt vezetőjét, az SZTE FFI Geológia Tanszék docensét kérdeztük.
A klímaváltozás mérsékléséhez mielőbb zöld energiával kell hűtenünk és fűtenünk épületeinket
Dr. Molnár Gergely, az SZTE FFI Légkör- és Téradattudomány Tanszék egyetemi adjunktusa az egyik szerzője annak a nagy visszhangot kiváltó tudományos cikknek, amely arra világít rá, hogy az épülethez köthető energiafogyasztás és a szén-dioxid-kibocsátás drasztikus csökkentése csak az állomány modernizációjának felgyorsításával és a megújuló energiaforrásokra, például napenergiára támaszkodva lehetséges.
Válasz a globális természeti kihívásokra: megújul az SZTE TTIK Földrajz- és Földtudományi Intézete
Október elsejétől új szervezeti felépítéssel működik tovább a Szegedi Tudományegyetem Földrajz- és Földtudományi Intézete (FFI), ahol az oktatók és a kutatók korunk legnagyobb globális természeti kihívásaira keresik a válaszokat, és ezt a hagyományokra épülő, innovatív tudást és szemléletet kívánják átadni a hallgatóiknak. A hazai földtudományi oktatás és kutatás egyik legjelentősebb bázisa úgy alakul át, hogy hatékonyabbá válik a kiválóság elérése, ösztönzése.
Kijöttek a legfrissebb adatok az éghajlatváltozásról: Szeged belvárosa már olyan forró, mint Rómáé
A szegedi mérések alapján az elmúlt egy év (2023. július – 2024. június) középhőmérséklete a külterületen 14,4 °C volt, ami jelentősen meghaladja az 1981-2010-es időszak átlagát (11,5 °C). A belvárosban a városi hatások miatt az éjszakák rendszerint melegebbek, a minimumhőmérsékletek pedig magasabbak, így ott az elmúlt év középhőmérséklete 15,2 °C volt. Ez utóbbi érték olyan városok átlaghőmérsékletének felel meg, mint Róma, Marseille vagy Szaloniki. Dr. Gál Tamás, az MTA doktora, az SZTE TTIK Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék tanszékvezetője, valamint a Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület elnöke elmagyarázza, miért vállalhat egyedülálló szerepet az SZTE a magyarországi klímakutatásban.
Életeket menthetnek a városi zöldfelületek a hőségben
A Szegedi Tudományegyetem kutatói azt vizsgálják, hogy milyen hőterhelés éri a városban élőket. Az elhúzódó hőhullámok esetén, az emberi szervezetet extrém stressz éri, ami akár halálos is lehet a veszélyeztetett csoportoknál, mint az idősek, a kisgyerekek vagy a szív és érrendszeri betegséggel küzdők. Az SZTE szakemberei nem csak a problémák tudományos hátterét vizsgálják, de megoldásokat is keresnek, javasolnak.
