3. cikk: Turizmus, éghajlatváltozás – mi várható a jövőben?

Az időjárás és az éghajlat a turizmus egyik kulcsfontosságú erőforrásának tekinthető, s bizonyos esetekben akár turisztikai attrakcióként (vonzerőként) is szolgálhat. A légköri klímaelemek (például léghőmérséklet, napsugárzás, csapadékmennyiség) komplex kölcsönhatásai behatárolhatják a turisztikai tevékenységek körét, befolyásolhatják a megjelenő turisztikai kínálat alakulását, akár valamilyen alternatív turisztikai termék kialakítását is ösztönözhetik.

A turizmus kitüntetett abból a szempontból, hogy rendkívül komplex módon reagál az éghajlat megváltozására. Az éghajlatváltozás okozta negatív hatások azokban a régiókban jelentősek, ahol a turizmus az egyik domináns gazdasági szektor és a turisztikai kínálat kevésbé diverzifikált. A problémát fokozhatja, ha a célterület kínálata valamilyen éghajlatérzékeny turisztikai tevékenységre épít (pl. tengerparti vagy síturizmus), amelynek a változó klimatikus körülményekhez való alkalmazkodási lehetősége is gyakran csekély. Az éghajlat változása eltérő módon befolyásolja a különböző turisztikai tevékenységeket. Azok a tevékenységek, melyek erősebben függenek az időjárástól (pl. vízparti turizmus, téli sportturizmus) érzékenyebbek az éghajlatváltozásra.

Az elmúlt évek folyamán az SZTE Földrajzi és Földtudományi Intézete (Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék), valamint az Országos Meteorológiai Szolgálat egy olyan vizsgálatsorozatba kezdett, melynek keretében a turizmus éghajlatváltozásnak való kitettségét elemzik (Kovács et al. 2017). A vizsgálatok során többek között az ún. módosított Turisztikai Klíma Indexet (mTCI) használták, mely az általános szabadtéri turisztikai tevékenységek (városnézés, vásárlás, kikapcsolódás és egyéb könnyű fizikai tevékenységek) klimatikus körülményeknek való kitettségét jellemzi (Kovács et al. 2016). Az index a termikus komfortviszonyok, a csapadékmennyiség, a szélsebesség és a napfénytartam együttes hatásán alapul. Az indexet egyrészt a közelmúlt klímáját jellemző időszakra (1961–1990), másrészt pedig a 21. század közepére (2021–2050) és végére (2071–2100) számolták ki. Az eredményeket térképes formában, havi bontásban szemléltették, s a vizsgált területek felbontása hazánk járási szintje volt. A térképi kategorizálás egy hétfokozatú skálán történt, a kedvezőtlentől az ideális körülményekig (1–2. ábra).


1._abra

 


1. ábra – A magyarországi turizmus szektor éghajlati viszonyoknak való kitettsége az 1961–1990 időszakra vonatkozóan (Kovács et al. 2017)


A közelmúltbeli körülményekre vonatkozóan kiemelendő, hogy a szabadtéri turisztikai tevékenységek szempontjából legkedvezőtlenebbnek minősülő hónap a november (kedvezőtlen vagy semleges viszonyok), melyet a március követ (semleges vagy elfogadható körülmények) (1. ábra). Áprilisban jelentős javulás figyelhető meg a turisztikai klimatikus viszonyokban (nagyon jó vagy kitűnő). A javulás tovább folytatódik májusban is, s ekkor már a kitűnő területek dominálnak az országban. Júniustól szeptemberig egy fokozatos, de enyhe visszaesés tapasztalható. Megfigyelhető, hogy fokozatosan növekszik a csupán jó minősítéssel jellemezhető területek aránya a nagyon jó értékelés rovására. Szeptemberben ugyanakkor fellendülés mutatkozik a körülményekben, s az ország nagyobb részén már újfent kitűnő viszonyok mutatkoznak. E javulás által az mTCI mintázata hasonlóvá válik ahhoz, mint ami májusban tapasztalható. Októberben egy enyhe, novemberben pedig egy drasztikus visszaesés figyelhető meg, és a már említett kedvezőtlen viszonyok lesznek jellemzőek (1. ábra).

A turisztikai klímapotenciál alakulásában mutatkozó jövőbeli tendenciák az egyes időszakoktól (évszakoktól, hónapoktól) függően eltérőek (2. ábra). Az mTCI mintázata márciusban és novemberben jelentős javulást jelez az évszázad végi időszakra. Márciusban a jelenlegi elfogadhatónak minősülő körülmények helyett már a nagyon jó viszonyok dominálhatnak a déli és nyugati területeken. Novemberben a jelenlegi nagy részarányú kedvezőtlennek minősülő területek néhány északi járásra szorulnak vissza, a Dél-Alföldön pedig az elfogadható viszonyok is megjelennek. Áprilisban és októberben egy enyhe javulás várható és teljesen hasonló összkép mutatkozik: a Dunántúlon és az északi járásokban a körülmények az alföldi területekhez hasonlóan kitűnőek lehetnek (2. ábra).

Májustól szeptemberig az előbbiekkel ellentétben a klimatikus viszonyok hanyatlása mutatkozik. Májusban és szeptemberben mindez még kismértékű: a kitűnő területek rovására az ország nagy része nagyon jó körülményekkel rendelkezhet. Júniusban is csupán egy enyhébb hanyatlás mutatkozik, a jónak minősülő területek aránya növekszik a nagyon jó körülmények rovására. Júliusban és augusztusban viszont számottevőbb változásra számíthatunk. A nagyon jó területek megszűnnek, s sok helyen már csupán elfogadható körülmények mutatkoznak, mégpedig júliusban az ország körülbelül felén (főként a Délnyugat-Dunántúlon és a Dél-Alföldön), augusztusban pedig már az ország nagyobbik részén (2. ábra).


 2._abra_1


2. ábra – A magyarországi turizmus szektor éghajlati viszonyoknak való kitettsége a 2071–2100 időszakra vonatkozóan (Kovács et al. 2017)


Mivel a klímaváltozás turizmusra gyakorolt hatása az egyes turisztikai tevékenységektől függően eltérhet, a kitettségi elemzéseket célszerű turisztikai ágazatonként elkülönítve elvégezni. Az ilyen típusú vizsgálatokhoz egy alkalmas mérőszám az ún. második generációs turisztikai klíma index (CIT). Ezen eredmények is havi bontásban és hazánk járásaira készültek el és azt szemléltetik, hogy a különböző tevékenységek éghajlati feltételei mennyire kedvezőek. Három, a hazai idegenforgalom szempontjából legjelentősebbnek tekinthető tevékenységre készültek eredmények: vízparti turizmus, városlátogató turizmus és kerékpáros turizmus. A 3. ábrán a szegedi járás térségére láthatóak a CIT-eredmények.

A tendencia mindhárom tevékenységre hasonlónak adódik. A nyáron jelenleg közel ideálisnak minősülő éghajlati viszonyok az évszázad közepére majd végére jelentős visszaesést mutatnak, melynek oka elsődlegesen a nyári hőség. Októbertől április-májusig ugyanakkor mindhárom tevékenység éghajlati feltételei kismértékű javulást jeleznek. Megfigyelhető az is, hogy a vízparti turizmus szempontjából legkedvezőbb időszak továbbra is a nyári időszakban (és szeptemberben) várható, a másik két tevékenység esetében ugyanakkor május és október környékére tolódik (3. ábra).


 3._abra_1


3. ábra – A városlátogató, a vízparti és a kerékpáros turizmus közelmúltbeli és a jövőben várható éghajlati feltételei a szegedi járásban (NATÉR, 2016 alapján)


A fenti eredményekben is megmutatkozó, tavaszra és őszre várható javulás magában hordozza a szabadtéri turisztikai szezonidőszak meghosszabbításának lehetőségét, mely természetesen valamennyi hazánkban releváns tevékenység esetében érvényes (pl. vízparti, városlátogató, kerékpáros, aktív és ökoturizmus). A vendégforgalom időbeli meghosszabbításának sikeres eszköze lehet több részben szabadtéri, részben beltéri szolgáltatásfejlesztés is, így az egészségturizmus, kiemelten a gyógy- és az orvosi szolgáltatáson alapuló turizmus fejlesztése, az üzleti és konferenciaturizmus erősítése, különböző kulturális és gasztronómiai fesztiválok szervezése az új időszakokban is, amelyek hazánk esetében releváns fejlesztési lehetőségek.

Az extrém időjárási események és a meleg hőmérsékleti szélsőségek gyakoriságának növekedése előtérbe helyezi az időjárástól független, alternatív attrakciók biztosításának szükségességét is, mellyel a turisták tartózkodási ideje meghosszabbítható, a vendégéjszakák száma és a költésük növelhető. Alternatív megoldásként hazánkban szóba jöhet mindenekelőtt a fedett fürdők, gyógyfürdők és víziparkok létesítése – melyben a turisztikai kínálat már jelenleg is kiemelkedő –, a szolgáltatások bővülése és minőségi fejlesztése. Lehetséges fejlesztési irány továbbá a beltéri játszóterek, szabadidőparkok, fedett rendezvényterek, látogatóközpontok és tematikus parkok létesítése, illetve fejlesztése.


Irodalomjegyzék


Kovács A, Unger J, Gál CV, Kántor N, 2016: Adjustment of the thermal component of two tourism climatological assessment tools using thermal perception and preference surveys from Hungary. Theor Appl Climatol 125, 113–130.

Kovács A, Németh Á, Unger J, Kántor N, 2017: Tourism climatic conditions of Hungary – present situation and assessment of future changes. Időjárás 121, 79–99.

NATÉR, 2016: Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer. http://nater.mbfsz.gov.hu/


Szerző: Kovács Attila egyetemi adjunktus


Az ábrák nagyob méretben megtekinthetők ITT!


Teszt


1. A 2071–2100-as időszakra az mTCI alapján nem mutatkozik visszaesés a nagyatádi járásban a jelenlegi viszonyokhoz képest

A. júniusban B. júliusban C. augusztusban


2. Októberben a kerékpáros turizmus éghajlati feltételei várhatóan

A. romlani fognak B. változatlanok maradnak C. javulni fognak


3. A közelmúltbeli viszonyokat tekintve májusban a rétsági járásban

A. változatlan körülményeket B. javulást C. visszaesést

jeleznek az mTCI-eredmények az áprilisi körülményekhez képest.


4. Az évszázad végén novemberben az mTCI mintázata szerint a szerencsi járás a szikszói járáshoz képest

A. kedvezőtlenebb B. kedvezőbb C. ugyanolyan


5. Az mTCI mintázata szerint az évszázad végén júliusban Somogy megye járásaiban

A. több B. kevesebb C. ugyanannyi

járás lesz elfogadható körülményekkel bíró, mint Tolna megye járásaiban.


A válaszokat 2018. december 7-én pénteken 16:00 óráig kérjük megküldeni a geo@geo.u-szeged.hu email címre!


Kérjük, ha a helyes megfejtést csatolmányban küldöd, a file-t nevezd el a saját nevedre, és az email-ben tüntesd fel az elérhetőséged!



Friss Hírek

Bare_Organics

Kedves Kolléga / Kolléganő!


Örömmel értesítjük, hogy pályázati keretből tovább bővítettük pedagógus-továbbképzéseink palettáját, és 2020-ban immár harmadik alkalommal szervezzük meg az „Új eredmények a földrajzban, új szemléletű földrajzoktatás” című blended típusú képzési programunkat.



Friss hírek