Támogató szervezet
European Economic Area (EEA) Grant, Adaptation to Climate Change Programme (ID EEA-C12-13)
A projekt időtartama
2015. 04. 30. – 2015. 12. 31.
Projekt vezető
Országos Meteorológiai Szolgálat
Résztvevők
Országos Környezetegészségügyi Központ, Budapest
BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, Budapest
SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék, Szeged Kovács AttilaA projekt célja
Magyarországon megmutatkoznak a változó éghajlat jelei a hőmérsékleti és a csapadék szélsőségek intenzitásában és gyakoriságában, ami megerősíti a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás igényét. Hazánkban megtörtént a klímaváltozás várható egészségi hatásainak felmérése, s folyik a hőhullámok hatásainak folyamatos nyomon követése. Nemzetközi turizmus klíma értékelő rendszerek segítségével több hazai és nemzetközi turisztikai célterület éghajlati viszonyait elemzik, és megkezdődött az elemző módszerek hazai lakosságra való adaptálása. Magyarországon a közlekedés ágazat vonatkozásában a létfontosságú létesítmények, rendszerek és rendszerelemek azonosítása és kijelölése, a vonatkozó kormányrendelet hatálybalépésének hiányában még nem kezdődött meg, így jelenleg országos szintű elemzés nem áll rendelkezésre a témában.
Máig hiányoznak az összehangolt vizsgálatok arra vonatkozóan, hogy az éghajlatváltozás milyen hatásokkal jár a különböző területekre. A célirányos alkalmazkodási stratégia kialakításához elkerülhetetlen egy olyan módszertan kialakítása, amely alapján az egyes szektoroknak a klímaváltozás hatásainak való kitettségét, sérülékenységét és alkalmazkodási képességét objektív módon számszerűsíteni lehet.
A projekt célja volt egy ilyen módszertan kidolgozása a turizmusra és a kritikus infrastruktúrákra (különös tekintettel az egészségügyre és a közúthálózatra), s a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer kiterjesztése az ezekre vonatkozó kitettségi, érzékenységi, alkalmazkodási és sérülékenységi indikátorokkal. A NATéR adatbázisában lévő jó minőségű, reprezentatív meteorológiai információkon alapuló vizsgálatok nemcsak annak a lehetőségét teremtik meg, hogy az adaptációs folyamat további résztvevői (kutatók, döntéshozók) ugyanazokon a kiindulási adatokon alapuló (tehát összefüggő) adatrétegekkel dolgozzanak, de a projekt keretében kidolgozott módszertant adaptálni tudják a saját vizsgálataikhoz és elemzéseikhez is. A pályázat keretében közvetlen expozíciót jellemző klíma indikátorokat azonosítottak, s kifejlesztettek olyan indikátorokat, melyekkel az időjárási események hatása mérhető. Cél volt egy olyan alap-módszertan kidolgozása, ami a későbbiekben egyszerűen továbbfejleszthető a bővebb meteorológiai (és egyéb) adatigények felmérésével, kielégítésével és az ebből eredő módszertani bizonytalanságok figyelembevételével. A kifejlesztett indikátorok fontos segítséget nyújtanak az egészségügyi és turisztikai szolgáltatások fejlesztése, továbbá a közúti biztonsági célú beruházások tervezése során.
A projekt a turizmus és a kritikus infrastruktúrák területén végezte el vizsgálatait és elemzéseit, ezért elsősorban ezen ágazatok vezető szakembereivel terveztek együttműködni. Ezenkívül a projekt keretében kidolgozandó hatásvizsgálati módszertan „kiterjesztése” érdekében más kapcsolódó szektorok és szakterületek szakembereivel is konzultációt folytattak. A pályázók a NATéR C11 komponensének megvalósításában már közvetlen kapcsolatban álltak a Magyar Földtani és Geofizikai Intézettel, valamint az MFGI-n keresztül a hatásvizsgáló szakemberekkel, így a projekt létező együttműködéseken alapult.
Az ország egyik legmodernebb földtudományi adatelemző bázisává alakult az SZTE TTIK Földrajz- és Földtudományi Intézetének téradattudományi informatikai rendszere, vagyis a GIS-labor (Geographic Information System). A több mint 13 millió forint saját erőből megvalósított fejlesztésnek köszönhetően a szegedi hallgatók korát megelőző infrastruktúra segítségével ismerkedhetnek meg az adatelemzéssel, és olyan tapasztalatokat szerezhetnek, amelyek a legmodernebb globális kutatásokat támogatják.