Hazánkban a 2024-es év volt a mérések kezdete óta a legmelegebb, de nézzük mit jelent ez térségünkben.
Szegeden két, a HungaroMet Zrt. által üzemeltetett automata mérőállomás adatai alapján tájékozódhatunk a 2024-es év időjárásáról. A belvárosi állomás (Egyetem u. 2.) üzemeltetésében a Szegedi Tudományegyetem Légkör- és Téradattudomány Tanszéke is részt vesz. A két állomás adatai alapján elemezhetjük a klímaváltozás térségünkre gyakorolt hatását, valamint összehasonlításuk révén a városi környezet hatásait is vizsgálhatjuk. A 2024-es évből származó mérések érdekes képet festenek mind a klímaváltozás mind a városklimatikus viszonyokról is.
Külterület | Belterület | |
---|---|---|
Átlaghőmérséklet | 14,0 °C | 14,8 °C |
Minimum hőmérséklet | -9,7 °C | -8,9 °C |
Maximum hőmérséklet | 40,0 °C | 38,2 °C |
Trópusi éjszakák száma | 24 nap | 55 nap |
1. fokú hőségriasztás (t átlag > 25°C) | 62 nap | 64 nap |
2. fokú hőségriasztás (t átlag > 27°C) | 37 nap | 44 nap |
Megjegyzés: A "trópusi éjszaka" azt jelenti, hogy a napi minimumhőmérséklet nem csökken 20 °C alá. Az 1. fokú hőségriasztás akkor lép életbe, ha a napi átlaghőmérséklet meghaladja a 25 °C-ot, a 2. fokú pedig akkor, ha meghaladja a 27 °C-ot. Hivatalosan 3 egymást követő napon kell ilyen hőmérsékletnek lennie a hőségriasztáshoz, de ezt most nem vettük figyelembe. Adatok forrása: HungaroMet Nonprofit Zrt.
Az adatok alapján jól látható a városi hősziget hatása Szegeden. A belterület átlaghőmérséklete magasabb, a minimumhőmérsékletek enyhébbek, a trópusi éjszakák száma pedig jelentősen magasabb, mint a külterületen. A trópusi éjszakák a belterületen több mint kétszer annyi ideig tartottak, így a lakosság jóval hosszabb ideig volt kitéve az éjszakai terhelően magas hőmérsékleteknek.
A hőségriasztásnak megfelelő napok száma is magasabb a belvárosban, ami az éghajlatváltozás és a városi hősziget hatás együttes következménye. Külön kiemelendő, hogy a belvárosban 2024-ben több mint két hónapnyi időszak felelt meg az 1. fokú, és nagyjából másfél hónapnyi a 2. fokú hőségriasztás kritériumainak.
Az ország egyik legmodernebb földtudományi adatelemző bázisává alakult az SZTE TTIK Földrajz- és Földtudományi Intézetének téradattudományi informatikai rendszere, vagyis a GIS-labor (Geographic Information System). A több mint 13 millió forint saját erőből megvalósított fejlesztésnek köszönhetően a szegedi hallgatók korát megelőző infrastruktúra segítségével ismerkedhetnek meg az adatelemzéssel, és olyan tapasztalatokat szerezhetnek, amelyek a legmodernebb globális kutatásokat támogatják.