Ünnepelt és jubileumára készül a Magyar Tudományos Akadémia

„Olyan látvány várja majd jövőre a bicentenáriumi ünnepségekre összegyűlő akadémikusokat a Magyar Tudományos Akadémia Székházában, amilyenben csak azoknak volt részük, akik akkor voltak az MTA tagjai, amikor Lotz Károly megfestette a Díszterem seccóit” – ígéri az mta.hu 2024. május 2-i híre és videója. A jubileum alkalmából az MTA ünnepi honlapot indított. Az mta200.hu oldalain 2026 végéig kínálnak az Akadémia múltját, jelenét és jövőjét bemutató szöveges, képes és filmes tartalmakat az MTA székházban őrzött kincsek bemutatásától a párbajhős elnök történetén keresztül a legújabb kutatásokig.

A Magyar Tudományos Akadémia 2023. évi, 197. közgyűlését a Pesti Vigadóban tartották. Az akadémikusok remélik, 2025 márciusára elkészül az MTA-székház felújítása, a díszterem restaurálása. Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás 

Az MTA-székház felújítása miatt az idei rangos akadémiai rendezvényeket patinás budapesti helyszínek fogadják be. Emlékezetes: a Nobel-díjas Karikó Katalin akadémiai székfoglaló előadását a Pesti Vigadó dísztermében rendezték meg. Ugyanitt tartották a Magyar Tudományos Akadémia 197. közgyűlését.

A tudomány szegedi művelői közül többen is részt vettek az MTA 197. közgyűlésén. Például két szegedi nyelvész professzor, Forgács Tamás és Németh. T. Enikő (balról az első sorban) is meghallgatta a magyar tudományos nyelv használatáról szóló elnökségi javaslatot.

A hagyományoknak megfelelően a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésén idén is átadták a nagy múltú intézmény legrangosabb elismeréseit. Az ünnepi ülésen minden évben az Akadémiai Aranyérmet, az Akadémiai Díjat, az Akadémiai Újságírói Díjat, a Wahrmann Mór-érmet, illetve az Arany János-életműdíjat vehetik át a kitüntetettek.

Az Akadémiai Aranyérem 2024. évi kitüntettje Pléh Csaba, aki szerteágazó tudományos tevékenysége részeként 1999-ben megszervezte és elindította a Szegedi Tudományegyetem Pszichológia Intézetében a Szegedi Megismeréstudományi és Neuropszichológiai Programot, más néven a Szegedi Kognitív programot

Az Akadémia éves közgyűlésein hagyományosan minden évben átadott akadémiai kitüntetések közül az Akadémiai Aranyérem a legrangosabb. Az életműdíjként adományozható kitüntetéssel a Magyar Tudományos Akadémia a díjazott teljes tudományos munkásságát ismeri el. A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége a 2024. évi Akadémiai Aranyérmet Pléh Csabának, az MTA rendes tagjának, a Közép-európai Egyetem Kognitív Tudományi Tanszék vendégprofesszorának, a korábban a Szegedi Tudományegyetemen is oktató tudósnak adományozta. A Pléh Csaba munkásságát bemutató mta.hu-cikkből kimaradt, hogy fiatalon lett az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezetője, s ő indította el a Szegedi Tudományegyetem kognitív programját, ő alapította meg a Budapesti Műszaki Egyetem kognitív tudományi tanszékét, oktatott amerikai, francia, olasz, osztrák egyetemeken. A tanítványai közül többen nemzetközileg elismert kutatókká váltak. Az mta.hu is megírta, hogy Pléh Csaba a pszichológia, a nyelv-, a bölcsészet- és társadalomtudományok terén végzett, a tudományos egyoldalúságok meghaladására, a bölcsészet-, a társadalom- és a természettudományok összekapcsolására törekvő, mind az elmélet, mind az empirikus kutatások szintjén az embert mint kultúraalkotó biológiai lényt értelmező és ezzel alapvetően termékeny tudományos összefüggésrendszert képviselő, kiemelkedő, nemzetközi szinten is elismert tudományos és oktatói munkája elismeréseként kapta meg az Akadémiai Aranyérmet.

Az MTA legrangosabb kitüntetését, az Akadémiai Aranyérmet a tudomány szegedi műhelyeiben tanuló, tanító, dolgozó kutatók közül korábban elnyerte – többek között – Beck Mihály vegyész, Keszthelyi Lajos fizikus, Szőkefalvi-Nagy Béla matematikus, Straub F. Brunó biokémikus, Ortutay Gyula néprajzkutató, Erdei Ferenc szociológus, Rusznyák István belgyógyász is.

Az Akadémiai Díjhoz az SZTE professzorának, M. Tóth Tivadarnak (jobbról a második) Kollár László Péter, az MTA főtitkára (balról), Erdei Anna, az MTA főtitkárhelyettese, valamint Freund Tamás, az MTA elnöke (jobbról) is gratulált

A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége az MTA rangos kitüntetését, az Akadémiai Díjat tudományos tevékenységet végző kutatóknak vagy kutatócsoportoknak adományozza az elmúlt években elért kiemelkedő kutatási munkájuk és eredményeik, valamint szakkönyveik, publikációik elismeréseként. 2024-ben 11 tudós részesült az elismerésben. Közülük M. Tóth Tivadar, az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára az Alföld és a Dél-Dunántúl preneogén aljzatának komplex, kőzettani, szerkezetföldtani és rezervoárgeológiai tárgyú alap- és alkalmazott kutatásáért, a repedezett fluidumtároló képződmények kutatásmódszertani fejlesztésében elért eredményeiért, továbbá az általa vezetett tanszéken kifejtett oktatás- és kutatásfejlesztési, valamint iskolateremtő munkájáért kapta meg az Akadémiai Díjat.

A szegedi egyetem kutatói közül Akadémia Díjban részesült az utóbbi években – többek között, 2000 után – Szabó Gábor, (Keszthelyi-)Szabó Gábor, Berkó András, Erdőhelyi András, Kiss János, Kérchy László, Krisztin Tibor, Toldi József, Kemény Lajos, Hohmann Judit, Bernáth Árpád, Gyimóthy Tibor, Tamás Gábor, Jakab Éva, Nemes Attila, Pap Gyula, Lengyel Imre, Kiss Tamás József, Péter Antal, Németh T. Enikő, Sándor Klára is.

A tudomány szegedi világát bemutató médiamunkások közül 2024-ben Márok Tamás (balról a harmadik), az SZTE alumnusa kapta meg az Akadémiai Újságírói Díjat

A Magyar Tudományos Akadémia a magyar tudomány eredményeit és a tudományos élet kiemelkedő személyiségeit hitelesen bemutató és népszerűsítő újságírók, riporterek vagy munkacsoportjaik elismerésére hozta létre az Akadémiai Újságírói Díjat. Az MTA Elnöksége a tudomány népszerűsítése érdekében kifejtett eredményes újságírói tevékenysége elismeréseként 2024-ben Akadémiai Újságírói Díjat adományozott Márok Tamásnak. A kitüntetést az SZTE alumnusa, a Szegedi Rendezvény- és Médiaközpont szerkesztő-műsorvezetője a Kvantum című, jórészt a szegedi tudományos élet sokszínűségét tükröző, a Szegedi Tudományegyetem, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont és az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság által támogatott magazinműsor készítéséért kapta. A döntnökök szerint a szerkesztő-műsorvezető 2010 óta magas színvonalon, hitelesen foglalkozik tudományos témákkal, népszerűsíti és a nagyközönség elé tárja a tudomány legújabb eredményeit, sikereit, valamint bemutatja a meghatározó kutatókat.

A rangos kitüntetést korábban a szegedi újságírók közül elnyerte az SZTE két alumnája, Sulyok Erzsébet és Chikán Ágnes is.

Az MTA 197. közgyűlésén részt vett az akadémikus Venetianer Pál (jobbról) biokémikus, a szegedi JATE biológia szakos hallgatóinak volt oktatója, kutatóprofesszor, a Szegedi Biológiai Központ 1994-1996 közötti főigazgatója is

Mi az a nyelvmodell, és mire használható? Erre a kérdésre adott választ a Magyar Tudományos Akadémia 197. közgyűlésének ünnepi ülésén tartott előadásában Prószéky Gábor nyelvész-matematikus, az MTA doktora, a HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatója.

A hagyományoknak megfelelően ünnepi koncerttel zárult az Akadémia 197. közgyűlésének első napja a Pesti Vigadóban.

A tavalyi, 196. akadémiai közgyűlésen meghirdetett jótékonysági gyűjtés eredményeként több mint 12 millió forinttal támogatja a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola szociális programjának megvalósulását a Magyar Tudományos Akadémia.

Az MTA 197. közgyűlése zárt munkaközgyűlés keretében hallgatta meg egyebek mellett az elnöki és a főtitkári beszámolót, és napirendre kerül a magyar tudományos nyelv használatáról szóló elnökségi javaslat is.

SZTEinfo - Ú. I.

Forrás: mta.hu

Fotók: mta.hu / Szigeti Tamás

Korábban írtuk - interjú az SZTE hírportálon M. Tóth Tivadarral:

„A megismerés szintjei – Haikufüzér utazóknak” az SZTE geológus professzorától, M. Tóth Tivadartól