A közlekedés, a hulladékkezelés és a városi hőszigetek kezelésére szolgáló zöldfelületek, valamint a lakossági tájékoztatás volt a téma az első szegedi közösségi gyűlésen
Az elmúlt hétvégén rendezték meg Szeged Első Közösségi Gyűlését, az SZTE Phoenix H2020-as projektje keretében, Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata partnerségében és az Enrawell Consulting Kft. szervezésében.
2024 második hétvégéjén, a szegedi Szent-Györgyi Agóra Informatóriumában találkoztak azok, akik úgy gondolták, meghallgatnák mások véleményét és elmondanák sajátjukat is fontos, mindannyiunkat érintő témákban. A helyszín, multimédiás lehetőségeivel és nagy közösségi terével lehetőséget biztosított a közösségi gyűlésen résztvevőknek a közös munkára.
– A projekt célja, hogy egész Európában közelebb hozza a lakossági véleményeket a döntéshozáshoz és bevonja a lakosságot a városokat, régiókat érintő helyi döntéshozatalba, hiszen mindenki véleménye számít. E kezdeményezés keretében rendezték meg Szegeden a konzorciumi partnerek közül elsőként a közösségi gyűlést. A rendezvény keretén belül három szakpolitikai témát és egy átfogó, horizontális témát vizsgáltak meg. A közlekedés, a hulladékkezelés és a városi hőszigetek kezelésére szolgáló zöldfelületek, valamint a lakossági tájékoztatás témakörök esetében a közösségi gyűlésen résztvevő szegedi polgárok, vagy mindennapjaikat Szegeden töltő egyetemi polgárok közösen gondolkodtak a legfőbb, témakörökbe eső problémákon és azok megoldási lehetőségein. A témakiválasztásban a 2023 nyarán és őszén megrendezett, megalapozó jellegű rendezvénysorozat, a Területi Tervezési Platform játszott szerepet, ahol a szegedi mindennapokat jól ismerő civilek, városi cégek delegáltjai, egyesületek vettek részt. Ők voltak azok, akik több mint 30 problématerületből végül az érintett négyet választották ki – mondta el Dr. Nagy Gyula, az SZTE Földrajzi és Földtudományi Intézet Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszékének oktatója, projektkoordinátor.
Dr. Nagy Gyula, az SZTE FFI oktatója, az esemény projektkoordinátora, fotó: Kovács-Jerney Ádám
A közösségi gyűlés folyamán a résztvevők 3x3 etapban dolgoztak, minden esetben azonos ütemezéssel, de eltérő, úgynevezett deliberatív, tárgyalásos és megvitatásos módszerek szerint. A résztvevők négy csoportban először azonosították a problémákat, majd azok közül a legfontosabbakat rangsorolva kiválasztották, melyekkel érdemes lenne foglalkozni. Majd a problémákra való megoldási javaslatokhoz a téma kidolgozása következett, végül pedig egzakt, beruházási, beavatkozási javaslatokat fogalmaztak meg. A négy csoport eredményeit egymás előtt prezentálták a csoportok és azokat közösen felülvizsgálták, opponálták. A végső zárószavazásra a négy csapat munkájának, helyben, a résztvevők által felállított rangsor alapján került sor.
A közlekedés esetében alkalmazott módszer a jövőalkotás eszköze volt. A résztvevőket megkérték, hogy azonosítsák a legfőbb problémákat és alkossák meg azt a pozitív jövőképet a 10 év múlva létező Szeged számára, amely kiküszöböli ezeket a gondokat. Természetesen nem meglepő módon a harmadik híd volt az egyik legmeghatározóbb fejlesztési irány, de a négy csapat különböző módon indult el. A Kék csapat a nevéhez híven a Tisza összekötő szerepét hangsúlyozta, és annak jobb hasznosítását célozta meg. De akadt olyan csoport is, például a Sárga vagy a Piros csapat, akik területi forgalomkorlátozást vagy autómentességet javasoltak a város bizonyos területeire „Emberbarát város” és a „Csendes Belváros” programcsomag keretében. A zöld csapat új és ingyenes P+R rendszer kialakítását irányozta elő egy városi hibabejelentő közlekedési applikációval egyetemben.
A városi zöldfelületek fejlesztését a négy munkacsoport négy különböző oldalról közelítette meg, ebben a segítségükre egy kártyajáték volt, melyet a Firenzei Egyetem építész karának munkatársaival közösen fejlesztett helyszínre a SZTE Földrajzi és Földtudományi Intézet Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszékének városfejlesztéssel foglalkozó csapata. A játékban a résztvevők úgynevezett zöld funkciókat, ökoszisztéma szolgáltatásokat kellett, hogy kiválasszanak az általuk meghatározott, alulhasznosított szegedi közterületre, majd ezekre a területekre „akciókártyákat” kellett, hogy kijátsszanak. Az akciókártyák különböző zöld beruházásokat jelentettek, például kisléptékű esőkertek, zöld homlokzatok vagy tetők, vagy éppen komposzt pontok létrehozása. Összesen négy területet határoltak le, melyre a résztvevők az asztaloknál folyó munkát facilitálók segítségével készítettek el koncepcionális terveket. Így készült el Petőfi-telep főterére a fejlesztési koncepció, mely zöld közlekedési eszközök beszerzése mellett növelné a közösségi funkciókat és a közösség bevonásával együttes tervezésben parkosítaná a területet. Mindez azért is fontos lenne, mert a helyi levegőminőség igen érzékeny területen romlik, a Fő tér közvetlen szomszédságában van általános iskola és óvoda is. Innovatív megoldásokat kínáltak az Árpád tér és az Aradi vértanúk tere közötti Jókai utca felújítására is, ahol kisléptékű esőkertek létrehozása, a Nagyáruház tetejének zöld hasznosítása, a burkolt felületek csökkentése, a parkolók felszámolása is a tervek közé került. A Mars tér megújulása is felmerült, ahol a rehabilitációban figyelembe vették, hogy a közlekedési funkciót nem lehet végleg felszámolni, inkább annak zöldítése mellett kell a környező épületeken kialakítani a zöld tetőket. Ezzel párhuzamosan a vertikális erdő koncepciónak megfelelően a burkolt felületek arányának csökkentésére és úgynevezett tündérkert kialakítására is sor kerülhet. A résztvevők titkos szavazata alapján a Boszorkány-sétány vagy Boszorkány-liget lett a legnépszerűbb beruházási javaslat, amiben a Boszorkány sziget sétányosítása, természetközeli túraútvonalainak kialakítása és még bio-köztoalett is helyet kapott.
A közösségi gyűlés utolsó etapjában a szegedi hulladékgazdálkodás kérdéskörét vitatták meg. A résztvevők megegyeztek abban, hogy lokálisan vannak gócpontok, melyek kezelhetők, de a város alapvetően tiszta és rendezett. Így a térképen azonosított problématerületekre egyedi megoldásokat és hozzá kapcsolódó lakossági tájékoztató kampányt dolgoztak ki. A javaslatok között hangsúlyos volt a szeméttel tüzelés visszaszorítását célzó kampány, melynek egyszerű üzeneteit művészeti alkotásokkal, akár képregénnyel lehetne elejét venni. A gyermekek segítségével a résztvevők művészeti alkotóversenyekkel erősítenék az újrahasznosítás kultúráját. Például a versenyben résztvevő iskolás gyerekek saját piktogramot tervezhetnek, majd ezek legyártása után iskolájukban az általuk választott piktogramokat helyezhetik ki a szelektív gyűjtőedényekhez. Akut probléma a kutyapiszok kérdése, amely azonban inkább vidám pillanatokat, mint mérgeskedést okozott a közösségi gyűlés polgárai számára. Több innovatív és már-már provokatív kampányelem mellett egyeztek meg a közterület-felügyelet nagyobb felhatalmazásában, illetve gyűjtőedények kihelyezésében.
A rendezvényen a szervezők hangsúlyozták, hogy bár a résztvevők péntek délutánjukat és szombati napjukat „munkára” áldozzák pihenés helyett, mégis a közösség érdekében teszik ezt, és az nem is igazán munka, inkább egy közös alkotási folyamat, együttes gondolkodás. Dr. Kiss Gábor Ferenc, az Enrawell Consulting Kft. ügyvezetője elmondta, hogy a program önkéntes és az eredmények és a rendezvény kimenetele csakis a résztvevőkön múlik, így a kölcsönös tisztelet elengedhetetlen a közös tervezési folyamatban.
A gondolkodást meghívott előadók segítették személyes vagy online előadás keretében. Dr. Boros Lajos, az SZTE FFI docense a Smart Rendszerek Kutatóintézet Smart és Safe City Kutatócsoportjának jelenleg is zajló kutatásának eredményeit prezentálta a megosztáson alapuló közlekedés és a mikromobilitás témakörében. Ehhez az előadáshoz kapcsolódott Kézy Béla, a Megakom Tanácsadó Iroda ügyvezetője, aki online előadásában a Sétálható, gyalogosbarát város koncepcióját és lehetőségeit vázolta a hallgatóság számára. A zöldterületek fejlesztéséhez Marosi Péter, a Város-Teampannon tervezőiroda munkatársa adott gyakorlati tanácsokat online gondolatébresztő előadásában, ehhez kapcsolódott Dr. Gulyás Ágnes, az SZTE FFI adjunktusa, aki provokatív címmel, „Létezik-e zöldönkívüli élet?” hívta fel a résztvevők figyelmét a városi ökoszisztéma szolgáltatások sérülékenységére. A lakossági tájékoztatással kapcsolatban Szerdahelyi Mátyás, az Elephant in the room ügyvezetője segítette a résztvevőket abban, hogy hogyan is lehet felépíteni igen kényes társadalmi kérdésekben is egyszerű, érthető és hatásos szemléletformáló kampányt.
Dr. Gulyás Ágnes (SZTE FFI) A zöldfelületek fejlesztéséről szóló előadását tartja, fotó: Nagy Gyula
– A rendezvény rövid megnyitójában a projekt koordinátora elmondta, hogy Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester figyelemmel kíséri az eseményt és az ott született eredményeket, melyről a tavasz folyamán a projekt szakemberei folyamatos tájékoztatást fognak adni. Az eredmények hasznosulása a város nyitottságán is múlik, de a kommunikáció folyamatos, így valamilyen módon a kidolgozott programok vagy azok egyes elemei biztosan hasznosulnak. A résztvevők statisztikai és társadalomtudományi szempontoknak is megfelelő kiválasztási módszerrel lettek megszólítva, összesen 1040 háztartást hívtak meg a részvételre a szervezők első körben. Majd második körben az egyetemi polgárokat és minden szegedi, aktív, a városért tenni kívánó polgárt hívtak a közösségi média erejével. Az összesen 50 fővel futó rendezvény csak az első lépés. A résztvevők bekapcsolódhatnak a projekt által létrehozott Területi Tervezési Platform munkájába és képviselhetik érdekeiket egy-egy bemutató alkalmával. A kiválasztott szegedi polgárok összességében hasznosnak és érdekesnek találták a rendezvényt, és bizakodnak abban, hogy munkájuk nem csak a fióknak szól. A Szegedi Tudományegyetem kutatói pedig a konzorcium 14 másik partnerintézményével megosztva magas rangú folyóiratokban fogják publikálni az első Szegedi Közösségi Gyűlés eredményeit, illetve a rendezvény közben megfigyelt csoportdinamikákat, annak változásait – tudtuk meg Nagy Gyulától.
Lévai Ferenc
Fotó: Kovács-Jerney Ádám, Nagy Gyula