A Szegedi Tudományegyetem szervezésében valósult meg az a jelentős nemzetközi tudományos konferencia, amelynek fókuszában korunk egyik legsokoldalúbban felhasználható zöld energiája, a geotermikus energia állt. A megnyitón a szegedi geológus professzor, M. Tóth Tivadar által vezetett Universitas Szimfonikus Zenekar triója zenei élményben részesítette a konferencia résztvevőit. Miután mindenki ráhangolódott, hogy befogadja az egyik legnagyobb potenciállal rendelkező energiaforrásnak, a geotermikus energiának a leginnovatívabb PhD kutatásairól szóló előadásokat, kezdetét vette a szakmai konzultáció. Óriási szerepe volt a rendezvény Magyarországra hozásában Dr. Szanyi Jánosnak, az SZTE Geológia Tanszék adjunktusának, aki főszervezője volt rendezvénynek.

Dr. Szanyi János több médiumnak is nyilatkozott a rendezvényről. Fotó: Kovács-Jereney Ádám

– Minden résztvevő valamelyik európai egyetemen tanul, de van Kanadából, Indonéziából, Kenyából is hallgató, tehát olyan országokból, ahol a geotermiát jelentős mértékben használják, még áramtermelésre is. Legtöbb hallgató, Olaszországból jött, ami rekord ezen a rendezvényen. A mostani PhD-hallgatók a jövő vezető kutatói lesznek, és ez a konferencia kiváló lehetőséget teremt nekik, hogy megismerjék egymást, mielőtt valóban belekezdenek akár az ipari, akár a magasabb szintű tudományos kutatási munkába. Most is van olyan az előadók között, aki korábban hallgatóként kezdte a pályafutását egy ilyen rendezvényen. A későbbiekben ez a kapcsolati tőke nagyon sokat segít az együttműködésekben. A geotermiára is igaz, hogy még a legnagyobb országok is, tehát Európában a fő hasznosítók – Olaszország, Németország, Franciaország és Izland, ami bár kicsi, de szinte az energiaellátásának 100%-a megújuló, egy része geotermia – hogy az ipar és a geotermia fejlődését csak együtt lehet elérni – mondta el Dr. Szanyi János, a 16. Európai Geotermikus PhD Napok szervezőbizottságának elnöke, az SZTE Geológia Tanszék oktatója.

A konferencia kulcselőadói között szerepelt Inga Moeck, a Göttingeni Egyetem professzora.

- A szakterületem és egyben a kutatásom tárgya egy geotermikus információs rendszer kialakítása Németországban, amelyben összegyűjtjük az összes információt, adatot, olyanokat is, amelyek nincsenek előtérben, de fontosak. Mindezeket egy mindenki számára elérhető weboldalon jelenítjük meg. Ezen kívül részt veszünk geotermikus ipari beruházások tervezésében is, például azzal, hogy a rendelkezésünkre álló adatok alapján javaslatot teszünk, hogy hol érdemes fúrni. Ez a tudásmegosztás jelenleg zajlik Németországban és véleményem szerint egész Európára érdemes lenne kiterjeszteni – tudtuk meg a hannoveri Leibnitz Alkalmazott Geofizikai Intézet igazgatójától.

Magyarországon az SZTE az egyik centruma a geotermikus energia kutatásának. A Szegedi Tudományegyetem nemzetközi hírét alátámasztja, hogy az Európai Geológus Szövetség geotermikus szakértői csoportjának Szanyi János a vezetője, tulajdonképpen ennek is köszönhető, hogy a rendezvény Szegedre került.

Rybach László. Fotó: Kovács-Jereney Ádám

Magyarország meghatározó szerepét a geotermikus területen az is alátámasztja, hogy a legjelentősebb szervezetekben is találkozunk honfitársainkkal. 1975 óta foglalkozik ezzel a tudományterülettel Rybach László a Zürichi Egyetem professzora, aki a Nemzetközi Geotermikus Szövetség elnöki pozícióját is betöltötte korábban. A konferencián elmondta, hogy sokat változott és fejlődött ez a tudományterület az elmúlt évtizedekben és még mindig jelentős potenciál van a kutatásokban is. A magyar szakmai jelenlét jelenleg is erős a meghatározó szervezetekben. Az erdélyi származású szakember, Antics Miklós az elnöke az Európai Geotermikus Tanácsnak (EGEC). Mindketten részt vettek a PhD Napokon.

– Az EGEC több európai programban vesz részt, főleg azért, hogy a tudást megossza a tagjaival és európai szinten népszerűsítse a geotermia használatot. A kutatás fontos része a geotermia fejlődésének, mert csak kutatás által tudjuk elérni azt a szintet, hogy a geotermiát gazdaságosan termeljük ki. Nemcsak anyagi forrásra van szükség, hanem sok-sok képzett szakemberre és ezek a szakemberek, akik a dolgozataikat ebben a témában írják, nagymértékű fejlődést hozhatnak és sok az ipar számára hasznos ötletet – mondta el Dr. Antics Miklós.

Antics Miklós Fotó: Kovács-Jereney Ádám

Rita Mwendia Njeru, az SZTE Földrajz- és Földtudományi Intézet frissen doktorált kutatója Kenyából érkezett és a fizikai eltömődési folyamatok mikro-laboratóriumi léptékű vizsgálatával foglalkozik. A kutatása a geotermikus vízvisszasajtolásra fókuszál a Pannon-medencében.

- Sok ember gondolja azt, hogy a geotermikus energia megújuló, de valójában csak akkor megújuló, ha ennek érdekében teszünk is valamit, azaz a termálvizet visszasajtoljuk a mélybe ahol újra fel tud melegedni. Ez egy olyan energia, amit az anyatermészettől kapunk, de a végtelenségig nem használhatjuk, ha nem adunk vissza is valamit. Tehát a PhD kutatásom témája, hogy hogyan tudjuk a felhasznált fluidomokat sikeresen, gazdaságosan és hatékonyan visszajuttatni a mélybe. Így én nem a vízkivételre, hanem a másik oldalra, a visszasajtolásra koncentrálok, mert ez a kulcsa annak, hogy ez az energia ugyan annál a kútnál a jövő generációi számára is elérhető legyen - mondta el Rita Njeru.

A konferencia kihasználta a helyszín adottságait és gyakorlati tapasztalatokat is nyújtott. A résztvevők meglátogatták a szegedi távhőszolgáltatót, megnéztek egy fúrást, ugyanis a 9 szegedi rendszernek az utolsó kútját most fúrják, majd elmentek Szentesre, ahol az agrárhasznosításra láttak jó példákat.

Fotó: Vári Tamás Zsolt

A rendezvény a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Mecenatúra pályázata, valamint geotermiával foglalkozó szervezetek támogatásával valósult meg.

Lévai Ferenc

Nyitóképen a konferencia résztvevői. Fotó: Vári Tamás Zsolt