Tanszékünket Dr. Raucsikné Dr. Varga Andrea, Dr. Raucsik Béla és Granyák Viktor képviselte a jó hangulatú, baráti légkörű konferencián, hozzájuk pedig hallgatónk, Nagy-Vári Emma is csatlakozott.

Az előadások között szerepelt Dr. Raucsik Béla prezentációja is, amelyet szerzőtársaival – Varga Andreával, Piros Olgával, Szurominé Korecz Andreával, Granyák Viktorral és Pál-Molnár Elemérrel – közösen végzett kutatások alapján állított össze. Az előadás a romániai Erdélyi-középhegység középső triász korú Bulzi Dolomit Formációjának mikrofácies-, őslénytani és diagenezistörténeti vizsgálatait mutatta be, amelynek pontos címe: „Mikrofácies és rétegtani adatok a Bulzi Dolomit Formációból (Erdélyi-középhegység, Románia): őskörnyezeti és korrelációs következtetések”.

A kutatás célja a képződmény lerakódási környezetének és fejlődéstörténetének rekonstruálása, valamint regionális rétegtani kapcsolatainak pontosítása volt. Az eredmények szerint a Bulzi Dolomit különböző típusú dolomitosodáson átesett karbonátos üledékekből épül fel, amelyek eredetileg sekélytengeri környezetben, részben mikrobiális közreműködéssel rakódtak le. A jól megőrződött fosszíliák – köztük algák és bentosz foraminiferák – alapján a formáció kora az anisusi korszakra, vagyis a középső triász korra tehető.

A vizsgált kőzetek összetett, többfázisú kőzetfejlődési folyamatokon mentek keresztül. A korai, hiperszalin környezethez köthető dolomitosodást és piritképződést mélybetemetődés során további ásványtani átalakulások követték, majd meteorikus vizek hatására újabb átkristályosodási és cementációs folyamatok zajlottak le. A kutatók kimutatták, hogy a Bulzi Dolomit jelentős litológiai, diagenezistörténeti és biosztratigráfiai hasonlóságot mutat a Pannon-medence aljzatában található Szegedi Dolomit Formációval. Ez arra utal, hogy a Tiszai-főegység területén az anisusi korszakban egy kiterjedt evaporitos-karbonátos selfrendszer létezett.

Dr. Raucsik Béla - 29. Magyar Őslénytani Vándorgyűlés, Nagybörzsöny, 2026

Dr. Raucsik Béla társszerzőként vett részt „A Balaton-felvidéki karni rétegsorok új kemosztratigráfiai korrelációja: újabb eredmények a karni csapadékos esemény megértéséhez és egy lehetséges kora karni esemény bizonyítékai” című kutatásban is, amelyet a vándorgyűlésen Tóth Emőke prezentált (közreműködtek: Karádi Viktor, Budai Tamás, Xin Jin és Baranyi Viktória).

A vándorgyűlés hagyományosan fontos fórumot biztosít a fiatal kutatók számára is. Hallgatói előadások sora, valamint egy poszter mutatta be a legújabb kutatási eredményeket, amelyek közül minden évben a legkiemelkedőbbeket díjazzák.

Nagy örömünkre a BSc és MSc hallgatók kategóriájában tanszékünk BSc hallgatója, Nagy-Vári Emma szerezte meg az első helyezést. Ezúton is szívből gratulálunk kiváló eredményéhez!

Emma „Egy felszíni szarmata–pannóniai határszelvény komplex (mikropaleontológiai, kőzettani és geokémiai) vizsgálata (Papuk, Horvátország)” című előadásában a miocén kori szarmata–pannóniai határ kutatásának eredményeit ismertette. Munkáját Szemerédi Máté témavezetésével, valamint Botka Dániel (MOL Upstream Zrt. és ELTE Őslénytani Tanszék) konzulensi támogatásával végezte. A kutatásban Marijan Kovačić, Frane Marković és Magyar Imre is közreműködött.

A vizsgálat középpontjában a Kárpát–Pannon-térség egyik jelentős környezeti átalakulása állt: a csökkent sótartalmú tengeri szarmata fauna helyét egy endemikus, brakkvízi tavi élővilág vette át. Emma a horvátországi Voćin térségében található, úgynevezett „Zalai Márga” rétegsort elemezte mikropaleontológiai, kőzettani és geokémiai szempontból.

Eredményei egyértelműen igazolták a tengeri környezetből a brakkvízi tavi környezetbe való átmenetet. Az ásványtani és geokémiai vizsgálatok feltárták a karbonátásványok összetételének változásait, a terrigén üledékbeáramlás ingadozását, valamint az üledékképződés során fennálló oxigénviszonyok változásait. A kutatás megerősítette, hogy a szarmata–pannóniai határ jól azonosítható a voćini rétegsorban, és fontos új adatokat szolgáltat a Pannon-tó kialakulásának és fejlődésének paleoökológiai rekonstruálásához.

Nagy-Vári Emma - 29. Magyar Őslénytani Vándorgyűlés, Nagybörzsöny, 2026 (Második kép, balról jobbra: Péterfy Ádám, Botka Dániel és Nagy-Vári Emma)

A szakmai programot terepbejárások színesítették, amelyek során a résztvevők a Börzsöny jelentős földtani, vulkanológiai és őslénytani értékeivel ismerkedhettek meg. Különösen emlékezetes volt a Letkés környéki feltárás, amely Magyarország egyik leggazdagabb és legváltozatosabb miocén molluszka-lelőhelyének számít.

A 29. Magyar Őslénytani Vándorgyűlés ismét bizonyította, hogy a magyar őslénytani kutatás nemzetközi szinten is versenyképes eredményeket ér el. A rendezvény kiváló lehetőséget teremtett a szakmai eszmecserére, az új együttműködések kialakítására, valamint a legfrissebb kutatási eredmények megismerésére és megvitatására.

A 29. Magyar Őslénytani Vándorgyűlés kiadványát online IDE kattintva tekinthetik meg.