Egy ilyen határszelvényt, azaz a drasztikus környezeti változásokat őrző rétegsort keresett fel a közelmúltban a Szegedi Tudományegyetem Geológia Tanszékének két egyetemi docense, Raucsikné Varga Andrea és Raucsik Béla, akik a Dolomitokban (Déli-Alpok) található, Bulla (németül: Pufels) településre vezető régi útbevágás világhírű feltárását látogatták meg.

A rétegsor kiváló lehetőséget kínál a perm és a triász határának tanulmányozására egy szinte folyamatos szelvényben. A helyszínen a sekélytengeri környezetben lerakódott, döntően szürke mészkőből és vékony, fekete lemezes márga betelepülésekből álló, legfelső perm Bellerophon Formáció és a Werfeni Formáció kőzetei vizsgálhatók. (Mi és miért fontos a formáció? Itt kiderül!)

A perm és a triász időszak határa a Bulla (németül: Pufels) településre vezető régi útbevágásban (a méretarányként szolgáló kalapácsot a piros nyíl mutatja)

Ez a határszelvény a következő földtani jellegzetességek miatt kiemelkedő:

1. A perm időszaki, ősmaradványokban gazdag kőzeteket drasztikus hirtelenséggel váltják fel a Werfeni Formáció alsó részének ősmaradványmentes szürke mészkő és zöldesszürke márga rétegei.

2. Az eseményrétegtani határt képviselő viharüledékek (tempesztitek) hirtelen megjelenése a feltárás 12. sorszámú rétegének bázisánál húzható meg a szelvény leírói alapján. Ez mintegy 1,3 méterrel a triász időszak biosztratigráfiai bázisát kijelölő Hindeodus parvus konodontafaj (egy kihalt állatfaj mikroszkopikus méretű, fogalakú maradványai) első megjelenése alatt található a rétegsorban.

Az eseményrétegtani határt képviselő első viharüledék (12. réteg) bázisa jelöli ki a kőzettani és a kőzetrétegtani (litosztratigráfiai) határt

3. A határhoz kapcsolódó környezeti krízis jeleként a sekélytengeri üledékgyűjtő hidrodinamikai energiájának lépcsőzetes növekedése figyelhető meg három viharréteg formájában (12., 14. és 16. rétegek).

A triász időszak biosztratigráfiai bázisát a Hindeodus parvus konodontafaj első megjelenése jelzi a rétegsorban (16. réteg felső része). Egyértelmű, hogy ez a biosztratigráfiai és időrétegtani (kronosztratigráfiai) határ fiatalabb, mint a kőzet(réteg)tani határ

A Bulla/Pufels szelvény az egyik ritka olyan helyszín a világon, ahol a perm–triász határ és az alsó triász kőzetek integrált (kőzettani, mágneses- és izotóprétegtani) vizsgálatát ilyen nagy részletességgel elvégezték. A karbonátképző élőlények tömeges kihalása miatt a kora triászban Tethys-szerte teljesen hiányoztak a zátonyépítő szervezetek, így a területen viharok által uralt, rendkívül mobilis üledékfelhalmozódás jellemezte a környezetet.

A nemzetközi szinten is kulcsfontosságú szelvény felkeresése során oktatóink közvetlen terepi tapasztalatokat szereztek azokról a viharrétegekről és üledékes ciklusokról, amelyek bolygónk eddigi legsúlyosabb környezeti és bioszféra-kríziséről tanúskodnak.