Az ENSZ által is támogatott Equal Earth világtérkép megjelenése az utóbbi időszak egyik legizgalmasabb földrajzi és oktatási párbeszédét indította el az SZTE Földrajz- és Földtudományi Intézetében is.

Az Equal Earth vetület. Forrás: Wikipédia https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Equal_Earth_projection_SW.jpg

Bár első pillantásra úgy tűnhet, hogy csupán egy új térképészeti megoldásról van szó, a kérdés valójában jóval túlmutat a térképeken: azt is érinti, hogyan alakul ki a világról alkotott képünk, és milyen szerepet játszik ebben az iskola, a média és a digitális technológiák. A téma jelentőségét az adja, hogy emberek milliói a térképeken keresztül alkotják meg első benyomásaikat a Földről.

Az, hogy egy kontinens mekkorának látszik, milyen távolinak vagy közelinek érzékelünk egy térséget, hosszú távon hatással lehet arra is, hogyan gondolkodunk a világról. Kriska Olivér és Kádár Anett, a Szegedi Tudományegyetem Földrajz- és Földtudományi Intézetének társadalomföldrajzzal, illetve szakmódszertannal foglalkozó szakértői szerint azonban a valódi kérdés nem az, hogy lecseréljük-e a megszokott világtérképet, hanem az, hogy megtanuljuk-e értelmezni a különböző térképi ábrázolásokat.

Nincs torzításmentes világtérkép

Ahogyan korábban megírtuk, az iskolai atlaszokra gyakran egységes térképi világként tekintünk, valójában azonban különböző célokra készült térképek gyűjteményei. Más elvek szerint készül egy világtérkép, egy kontinens térképe vagy egy kisebb térség részletes ábrázolása. A tanulók már ma is számos eltérő vetülettel találkoznak iskolai éveik során, még akkor is, ha ezek nevét vagy matematikai hátterét nem ismerik.

Régi térképek, modern gyerekek. Forrás: Kádár A.

A lényeg ugyanis nem a szakkifejezések megtanulása, hanem annak megértése, hogy a térkép nem a valóság egyszerű másolata. Minden térkép döntések eredménye, amelyek bizonyos tulajdonságokat megőriznek, másokat pedig szükségszerűen torzítanak. Éppen ezért a szakemberek hangsúlyozzák: nincs olyan síktérkép, amely minden szempontból pontos lenne. A különböző vetületek eltérő erősségekkel rendelkeznek, és mindig a térkép célja dönti el, melyik a megfelelő választás.

Miért került előtérbe az Equal Earth?

Az Equal Earth egyik legfontosabb előnye, hogy megőrzi a területi arányokat. Ez különösen akkor hasznos, amikor kontinensek, sivatagok, erdőségek vagy jégtakarók kiterjedését szeretnénk globális léptékben összehasonlítani. A vetület így pontosabb képet ad arról, hogy valójában mekkora Afrika, Dél-Amerika vagy Grönland egymáshoz viszonyított mérete. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a közoktatásban feltétlenül több vetülettani ismeretet kellene tanítani. A jelenlegi tantervek sem a vetületek részletes matematikai hátterének elsajátítását tekintik elsődleges célnak, hanem a térképi gondolkodás fejlesztését.

Az igazi lehetőség az oktatásban rejlik

Az Equal Earth legnagyobb értéke pedagógiai szempontból nem egy új tananyag bevezetése lehet, hanem egy újfajta gondolkodásmód erősítése. Egy hagyományos Mercator-világtérkép és egy Equal Earth térkép összehasonlítása már fiatalabb diákok számára is látványos felismeréseket hozhat. Miért tűnik olyan nagynak Grönland? Valóban akkora, mint Afrika? Miért látszanak egyes területek nagyobbnak vagy kisebbnek a különböző térképeken? Miért nem lehet a gömb alakú Földet torzítás nélkül síkban ábrázolni? Az ilyen kérdések segítenek megérteni, hogy a térkép nem egyszerű eszköz, hanem értelmezés is egyben. A mai világban, ahol a fiatalok naponta találkoznak digitális térképekkel, navigációs alkalmazásokkal és vizuális információkkal, ennek a készségnek a jelentősége folyamatosan növekszik.

A térképek, a földrajzórák fontos szemléltető eszközei. Forrás: Photo by Ruthie on Unsplash

Nem elég tudni, mit látunk. Azt is tudni kell, miért így látjuk.

A földrajzi műveltség magasabb szintjét nem az jelenti, hogy valaki felismeri az országokat vagy kontinenseket a térképen. A valódi térképolvasási kompetencia többek között ahhoz kapcsolódik, hogy megértjük az ábrázolás mögött meghúzódó döntéseket is. Miért pont így jelenik meg egy terület? Mit hangsúlyoz a térkép készítője? Mit torzít el szükségszerűen? Hogyan alakítja mindez a világról kialakuló képünket? Az Equal Earth körüli párbeszéd éppen azért fontos, mert ezekre a kérdésekre irányítja rá a figyelmet.

A legfontosabb térkép valójában a fejünkben van

A Szegedi Tudományegyetem Földrajz- és Földtudományi Intézetének kutatói egy további, különösen izgalmas szempontra hívják fel a figyelmet. Nem csak a papíralapú térképek torzítanak. Torzít az a mentális térkép is, amelyet mindannyian magunkban hordozunk a világról.

Egy alsó tagozatos tanuló mentális térképe. Forrás: Kádár A.

A hozzánk közel álló helyeket általában nagyobbnak, részletesebbnek és fontosabbnak érzékeljük, míg a távoli területek gyakran elnagyoltan jelennek meg belső világképünkben. Ezt a képet nem csupán az iskolai atlaszok alakítják, hanem a hírek, a filmek, az internetes tartalmak, az utazások és a személyes élmények is. Éppen ezért önmagában egy új világtérkép bevezetése nem fogja egyik napról a másikra megváltoztatni a gondolkodásunkat. Ennek hatása csak hosszabb idő alatt, sokféle élmény és tudásanyag együttes eredményeként jelentkezhet.

A valódi kérdés a 21. században

A szakértők szerint az Equal Earth jelentőségét nem abban kell keresni, hogy lecserélünk-e egy térképet egy másikra. A valódi kérdés az, hogy képesek vagyunk-e tudatosan olvasni és használni a minket körülvevő térképeket. Ráadásul ma már a legtöbb ember nem az iskolai atlaszokon keresztül találkozik először a világgal, hanem telefonos térképalkalmazások, online szolgáltatások és médiatartalmak révén.

Térkép a telefonon Forrás: Photo by henry perks on Unsplash

A térképi műveltség fejlesztésének ezért ezekre a felületekre is ki kell terjednie. Az Equal Earth ebben az értelemben nem egyszerűen egy új világtérkép. Sokkal inkább lehetőség arra, hogy a térképekről, a tudásról és a világról alkotott képünkről tudatosabban gondolkodjunk. És erre a készségre a digitális korban minden korábbinál nagyobb szükség van.

Az SZTE FFI szakértői, akiknek a véleménye a cikkben olvasható: Dr. Kriska Olivér, Dr. Kádár Anett.